A soproni Nyugdíjasegyetemen minden szóba került, amit a fatüzelésről tudni kell

- Előadásom célja, hogy valamiféle szemléletformáló jelleggel hassak Önökre, és azokat a környezeti hatásokat, amiket mi magunk emberek generálunk, valamilyen módon csökkenthessük. Ha ezt sikerül valahogy elérnem, az egy siker. Bemutatómban főként arra koncentrálok, hogy mi az, amit nem célszerű eltüzelni és melyek azok az anyagok, amelyeket igen - kezdte bevezetőjében dr. Németh Gábor.

- Mi az, amit "tiszta" faalapú energiahordozónak tekintünk?- tette fel a kérdést. - Az első és legegyszerűbb, ha közvetlenül az erdőből veszünk olyan fát, amelyet tűzifa előállítás céljából termelnek ki, de megfelelő az úgynevezett erdei apadék is, ami a fakitermeléskor az erdőn maradó részek összegyűjtését jelenti. Ide sorolhatjuk a fafeldolgozás során keletkező melléktermékeket, valamint a lakosságnál keletkező elhasználódott tiszta, kezeletlen faterméket is - hangzott a válasz.

- Ezzel szemben a ragasztóanyagot tartalmazó tömörített lapok (lamináltlap), az építési darabos fa „hulladékok” (sokszor rovar- és gombamentesítő, vagy tűzgátló anyagot tartalmaznak), a faiparból kikerülő, ragasztó és felületkezelő anyagot tartalmazó melléktermékek, a lakossági elhasznált fatermékek, csomagolási anyagok vagy akár a gumi, nem tekinthetőek faalapú energiahordozónak - hangsúlyozta. - A felületkezelő faanyagok égetése semmiképpen nem ajánlott, mert ezek gyakran olyan vegyi anyagokat (lakk, festék) vagy tartósítószereket tartalmazhatnak, amelyek égetéskor károsak lehetnek az emberi egészségre és a környezetre. Amennyiben lehetséges, a felületkezelt faanyagokat ne égetéssel, hanem helyi hulladékgyűjtő rendszeren keresztül, környezetbarát módon távolítsák el - foglalta össze a szakember.
Grundtner Erzsébet rendszeres látogatója a Nyugdíjasegyetemnek. Elmondta, hogy mivel ő maga is fával fűt sok kérdés fogalmazódott meg benne az előadás előtt, de mindegyikre választ kapott.