15 éve - Betöltetlen praxisok, nyugdíjaskorú háziorvosok Győr-Moson-Sopronban

15 éve – Nyugdíjaskorú háziorvosok

Öregedőben az orvostársadalom, nem vonzó a háziorvoslás. A tárca szakorvosokat hívna az üres körzetekbe, a körorvosok szerint ez aláássa a szakma presztízsét. Munkájuk ugyanis széles körű és nem csak a gyógyításról szól.

Hazánkban több mint száz helyen nem folyik rendelés, mert nem találnak orvost az adott településre. A praktizáló doktorok fele nyugdíjaskorú, a háziorvosok többsége 50 éven felüli. Félő, hogy egyre több praxis marad üresen, mert a frissdiplomásoknak a háziorvoslás nem rejt szakmai kihívást, karrierlehetőséget és biztos megélhetést. – Tavaly október 30-án járt le a háziorvosunk szerződése, aki már jó ideje nyugdíjasként praktizált. A pályáztatás mindeddig sikertelen maradt –mondta el a Kisalföldnek a minisztérium statisztikájában ellátatlan körzetként megjelölt Rábákétól jegyzője, dr. Gál László. –Kicsi a körzet, optimális esetben is csak nyolcszáz körüli kártyát tud összegyűjteni a doktor, így nem vonzó a településünk. Volt egy jelentkező, de időközben ő Sopronból jobb ajánlatot kapott, érthető a döntése. Az OEP kártyaszám után finanszíroz ugyanis, így a nagyobb települések ez esetben is vonzóbbak. De a mi betegeink sem ellátatlanok, hiszen a szomszédos falvak doktornője helyettesítőként nálunk is folytat rendelést. Szabó István, Rábatamási polgármestere elmondta, náluk ugyan papíron betöltetlen a praxis, de a szomszédos körzetben rendelő orvos tartós helyettesítést vállalt a településen és hetente háromszor Rábatamásiban rendel. A betegek tehát nem maradnak ellátatlanul és mindenki elfogadta ezt a helyzetet.

A bajt csak tetézi a doktorok elvándorlása. Éger István, az orvosi kamara elnöke szerint hiába hallani elbocsátásokat mindenfelől, a jól képzett magyar orvosokat most is hívják és várják a határainkon túli egészségügyi intézményekbe. Évek óta százas nagyságrendű a betöltetlen praxisok száma, most 102 helyen nincs orvos az országban. Győr-Moson-Sopron megyében Rábakecölön egy felnőttpraxis, Rábatamásiban egy vegyes praxis betöltetlen – tudta meg a Kisalföld az Egészségügyi Minisztérium sajtóirodáján. A szaktárca módosítja a háziorvosi tevékenységről alkotott miniszteri rendeletet, hogy javítsanak a kedvezőtlen helyzeten. Praxisprogramot hirdettek, ami lehetővé teszi, hogy háziorvostani szakképesítéssel nem rendelkező orvosok dolgozzanak a körzetekben, ami mellett elvégzik a klinikai gyakorlataikat. Éger István szerint a praxisprogram veszélyezteti az ellátás minőségét. A körorvosoknak ugyanis tevékenységükhöz tisztában kell lenniük a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-felírási szabályokkal, a beutalási renddel vagy az alapvető társadalombiztosítási ismeretekkel is. Hatalmas problémát jelent az elöregedés is, komoly ellátási zavarhoz vezethet a létszámhiány, elértéktelenedett és alulfinanszírozott az alapellátás. A háziorvoslás szép és vonzó életpálya lehetne, de nem nyújt anyagi biztonságot. Ezért nehezen mennek a praxiscserék, vannak, akik képtelenek nyugdíjba vonulni, mert nem tudják eladni körzetüket és nem akarják ellátatlanul hagyni betegeiket – tette hozzá.

20 éve – Bencések öröksége Oroszvár

A Pannonhalmi Bencés Főapátságra a Lónyaiak hagyták rá a jelenleg több százmillió forintot érő oroszvári kastélyt, parkot és lovardát. Évtizedekkel az öröklés után perrel szeretné megkapni jogos tulajdonát az apátság, de nem biztos, hogy jó taktikát választott.

A rajkai határátkelőtől mindössze két kilométerre fekvő szlovákiai Oroszvár (Rusovce) a II. világháborút követő béketárgyalásokig magyar település volt.1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához. A helyi kastély –amely a település ékköves tulajdonosa, gróf Lónyai Elemérés felesége, Stefánia belga hercegnő 1944-es végrendeletében oroszvári ingatlanjait a pannonhalmi bencésekre hagyta. Ez egy évvel későbbi haláluk után a magyarországi rendre szállt. A kastélyra a Benes-dekrétumok alapján kobzó határozatot állítottak ki a Lónyaiak nevére. Ekkor azonban már nem az ő tulajdonuk volt a pazar ingatlan: az épületről a bencések rendelkezhettek volna…

Érvénytelen államosítás
Néhány évvel ezelőtt a rend figyelmét Mede Vencel,a Magyar Koalíció Pártja (MKP) pozsonyi kerületi elnöke hívta fel erre a tényre. Közbenjárásának köszönhetően a szlovák hivatalos szervek elismerték, hogy az ötvenhét évvel ezelőtti államosítás érvénytelen volt. Örökösödési tárgyalás indult, ahol ő képviselte a pannonhalmi apátságot. Nevesítették a kastélyparki parcellát is ,ennek jelenlegi értéke 40 millió korona, körülbelül 250 millió forint, amely összeg a kastély épületértékét nem is tartalmazza. Az eljárást azonban nem folytatták, mert három éve a kerületi elnöktől Várszegi Asztrik főapát elvette a megbízást, mivel ők a révkomáromi bencés rend jogigényeire alapozva igényelték vissza a Lónyai-kastélyt, s ezzel Mede nem értett egyet.

Milliókat költöttek rá

A végrendelet alapján kiállított tulajdoni lapbenyújtása után néhány hónapon belül a pannonhalmi apátság kezébe kerülhetne az épület – kezdte Mede Vencel. A kastélyépület értéke jelenlegi állapotában felbecsülhetetlen: a környező park és lovarda – ha csak a 3000 forintos négyzetméterárakkal számolunk Oroszváron – legalább 40 millió koronát ér.

Az állam tudomásom szerint korábban 70 millió koronát fordított a felújításra, az állagromlást megelőzendő (információink szerint korábban szóba került, hogy a köztársasági elnök rezidenciáját itt alakítják ki – a szerk.).Emellett még400 millió koronát invesztáltak volna az ingatlanba, ám erre a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt már nem került sor: néhány referencia helyiséget azonban kialakítottak az épületben.

Tárgyalások a kormánytagokkal

A Pannonhalmi Bencés Főapátság előtt tehát két út állt: vagy nevesítteti a csaknem másfél hektáros ingatlant, vagy a révkomáromi bencés rendház jogigényére hivatkozva kéri vissza a szlovák államtól a kastélyt. Több évvel ezelőtt az utóbbit választotta, pert is indított, ami megakadt, az eljárás még most is tart. Várszegi Asztrik főapát jelenleg külföldön tartózkodik, de a Kisalföld kérdésére válaszolva azt üzente: a magyar bencések szeretnék visszakapni jogos tulajdonukat, ezért folytatják a megkezdett pert, de egyidejűleg megvizsgálják annak lehetőségét, hogy érdemes-e áttérniük a nevesítés útjára, vagyis arra, hogy nem a révkomáromi, hanem – a Lónyaiak végrendelete szerint – a pannonhalmi bencések jelentik be örökösödési jogigényüket a kastélyra. Várszegi Asztrik tavaly tavasszal tárgyalt Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel az oroszvári kastély visszaadásának lehetőségéről, majd az ősz során Rudolf Schusterszlovák köztársasági elnökkel. Mindketten támogatásukról biztosították a főapátot. Annyit azért tudni kell, hogy az államfőnek közvetlen beleszólása nem lehet az ügybe. Ősszel a művelődési miniszterrel is asztalhoz ült a főapát, vázolandó a helyzetet. A kastély sorsa még mindig eldöntetlen, a szlovák fél hivatalos válaszára vár a Pannonhalmi Bencés Főapátság. Állítólag a pozsonyi kormány hamarosan foglalkozik az üggyel. A vitában csak a legvégső eszköz lenne a brüsszeli nemzetközi bíróság. Úgy tudjuk, a megegyezést segítheti mindkét fél kompromisszuma, a szlovákfél legalábbis ráállna egy esetleges cserére vagy akár pótlásra is. Ám konkrét ajánlatot ez ügyben sem tett.

25 éve – A kereskedők lehúzhatják a rolót?

Április elsejétől a nem európai uniós szomszédos országokból fejenként mindössze egyetlen kilogramm állati eredetű élelmiszer vihető be Ausztriába. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy például hazánkból a következő hónap elejétől összesen egy kilogramm mennyiségű felvágottat, szalámit, sajtot, tojást, mézet vihet haza az osztrák turista.

Az osztrák hatóságok ezenkívül még egy kilogramm konzervet is engedélyeznek. A rendelkezés szerint mindazoknak, akik ennél több élelmiszert szeretnének bevinni Ausztriába, előzetesen minőségi tanúsítványt kell kérniük a származási ország hatóságától. De ezzel még nem ér véget a tortúra, az egy kilogramm feletti élelmiszernek még egy szigorú tisztiorvosi ellenőrzésen is át kell esnie a határon, és ez ugye ismét csak megannyi kellemetlenséggel, várakozással járhat. A soproni vámhivatal parancsnoka, Cseh István pénzügyőr százados úgy véli, amennyiben igaz a hír, feltehetően csökkenni fog a határforgalom, hiszen az osztrák vámosok minden bizonnyal keményen érvényt szereznek majd a rendelkezésnek. Az utasok nagy része alkalmanként több mint egy kilogramm élelmiszert vitt át a határon, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a kisebb mennyiségért is érdemes lesz átjönniük.

Az osztrák bevásárlók elmaradása valószínűleg érzékenyen érinti majd a határ menti vállalkozókat, elsősorban az élelmiszerüzleteket. Mire számítanak, amennyiben valósnak bizonyul a szigorítás híre? –kérdeztük néhányuktól. Tóth Jenőné, a Sopron, Várkerület egyik legforgalmasabb üzletének vezetője: – Alaposan szíven ütne mindannyiunkat az élelmiszer kivitel korlátozása. Húsvét előtt meg kiváltképp zsebbe vágó a rendelkezés. Ugyan nem az osztrák vásárlókra alapozzuk kereskedelmünket, de számottevő a szomszédos ország lakosságának forgalma. Rendeléseinkben is realizálnunk kell a változtatást. Böröczky Zoltánné, a soproni Tűztoronyhoz közeli élelmiszerüzlet vezetője: –Szerintem az osztrákok bevásárlóturizmusának, s ezzel párhuzamosan a soproni élelmiszer-kereskedelemnek, hogy úgy mondjam, „annyi”, lehúzhatjuk a „rolót”... Kellemetlenül érint bennünket, pedig hozzánk csupán apróságokért térnek be a turisták. Szerintem meggondolatlan lépés, helytelen intézkedés, már ami a kereskedelem összességét illeti.

A nagyobb élelmiszerüzletek szempontjából is visszaesés lesz, hiszen sokan építettek a „sógorok” vásárlóerejére. Czövek Pálné,a mosonmagyaróvári és győri S-Market üzletek területi képviselője: - Már hallottunk a rendeletről. Mi azt vettük észre, hogy szomszédaink inkább a szolgáltatások kedvéért keresik fel a határ közeli városokat, de ha már itt vannak, akkor összekötik a kellemest a hasznossal, és bevásárolnak.