Három történet

2024.01.28. 17:04

Sírás, álmatlan éjszakák és mardosó bűntudat - Másképp döntenének a győr-moson-soproni balesetek okozói

Sírás, reszketés, álmatlan éjszakák, mardosó bűntudat. A balesetek okozóinak az ellenük folyó eljárás mellett az eset lelki következményeivel is szembe kell nézniük. Három gépjárművezető vállalta, hogy elmeséli történetét, remélve, hogy mások nem követik el ezeket a hibákat.

Dániel Viktória

Illusztráció -

Forrás: Shutterstock

Az év még épp csak elkezdődött, de már így is számos közlekedési baleset történt a térség útjain. A vezető okok továbbra is az elsőbbségi szabályok be nem tartása, ezt követi a nem megfelelő sebesség megválasztása, majd a kanyarodási szabályok megszegése.

Kristóf esetében a jelzőlámpa már pirosra váltott, amikor a kereszteződésbe hajtott és összeütközött a szemből érkező, balra kanyarodó járművel. 

– Megvisel az a tény, hogy miattam valaki megsérült. Azt hittem, még átérek a sárgán, a következő emlékem már csak az, hogy kiugrok az autóból és próbálok segíteni a saját utasomnak és a másik autósnak. Később a kórházban is felkerestem a sofőrt, hogy bocsánatot kérjek, valamint, hogy megtudjam, tehetek-e valamit érte. Ezt visszautasította, de értékelte, hogy elmentem. Korábban még sosem volt balesetem. 

Mindenkinek azt tanácsolom: ha fejben nincs 100 százalékban jelen, mert a gondjai lekötik a figyelmét, ne üljön autóba. 

Kata egy stoptáblát hagyott figyelmen kívül és kanyarodás közben elütött egy szabályosan egyenesen, kerékpáros-felfestésen haladó biciklist. 

– Lassítottam, de nem álltam meg a táblánál. Amikor megtörtént a baleset, borzasztóan megijedtem, kipattantam a kocsiból és a biciklishez rohantam. Percekig fel se fogtam igazán, mi történt, sírtam és remegtek a kezeim. Épp munkába indultam, de a balesetet követően nem mertem volán mögé ülni. Napokig fejben újra és újra lejátszottam a történteket. Szinte napi rendszerességgel járok ezen az útvonalon és talán ez a része a történetemnek más számára is tanulságos lehet. 

Mert ha túl gyakran járunk egy bizonyos szakaszon, elkezdünk rutinból vezetni és kevesebb figyelmet fordítunk a környezetünkre. Mindig figyeljünk oda, akkor is, ha századszor járunk ugyanarra. 

Egy 80 év körüli idős hölgy egy zebrán átkelő gyalogost ütött el. 

– Stoptáblám volt, emlékszem, hogy megálltam és úgy láttam, mintha a járda szélén várakozó gyalogos intett volna, hogy mehetek. Utólag visszagondolva valószínű, hogy csak a táskáját igazította meg a vállán és én ezt értettem félre. Elindultam és szinte egy időben ő is lelépett a zebrára. Másfél éve szintén volt egy hasonló balesetem. Borzasztóan megviselt. A hölgytől nem volt lehetőségem a helyszínen bocsánatot kérni, de amint alkalmam lesz rá, szeretném elmondani neki, mennyire sajnálom. 

Egy életre megjegyeztem, ha gyalogos áll az útkereszteződésben és vélhetően az úton át akar haladni, nem szabad elindulni. 

A leírt esetek áldozatai szerencsére mind könnyebb sérüléseket szenvedtek el. Minden közlekedő felelős a saját tetteiért. Abba azonban ritkán gondolunk bele, hogy az írott törvények mellett a saját lelkiismeretünk is a bíránk, mely néha sokkal kegyetlenebb büntetést mér ránk, mint a hatóságok. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában