Erről írt a Kisalföld 60 éve - Szigetköz felé közeledik a dunai jégmező - Fokozódott a hideg - Jégpáncél az utakon

60 éve - Szigetköz felé közeledik a dunai jégmező

Fokozódott a hideg - Jégpáncél az utakon

A dunai összefüggő jégmező tegnap elérte és elkerülte a fővárost és Szigetköz felé közeledik. A folyamat pillanatnyilag elég lassú, mert a magyar Fel-Duna még zajlik, sőt tegnap az osztrák Duna szakaszról kevés jeget hozott a víz. Ha a hideg tart és az Al-Dunán nem indul meg a jég, akkor rövidesen a folyó egész magyarországi szakaszát összefüggő jégmező borítja. A Rábának már csak a felső szakaszán van itt-ott kisebb szabad vízterülete.

Tegnap az egész Kisalföldön gyengén havazott. Először Mosonmagyaróvár térségében kezdett esni a hó. Estig nem esett jelentősebb mennyiségű hócsapadék. A hó eltakarítása nem okozott gondot, annál többet a csúszós utak. Az országutak egyes szakaszait, különösen az átkelő szakaszokon vastag jégpáncél borítja. Az 1-es számú főközlekedési út komáromi és dorogi átkelő szakaszának megtisztítását a helyi városi tanácsok elmulasztották. A Győri Közúti Igazgatóság felhívta a figyelmet a mulasztás pótlására. Győrött is sokáig elhúzódtak ezek a munkák. Az 1-as számú főközlekedési út átkelő szakasza mentes ugyan a jégpáncéltól, de több forgalmas útvonalon még bukdácsolnak a gépkocsik. A vasúti közlekedésben Győr térségében kisebb késések voltak tegnap reggel. A déli nemzetközi gyors harminc perc késéssel érkezett Győrbe és indult tovább. A hideg tegnapra virradóra tovább fokozódott. A hajnali minimum Győrött mínusz 10,2 fok volt. A talaj közelében 13 fok hideget mértek. Délben is mínusz nyolc fok volt és a gyenge hóesést kellemesen szél kísérte. A régi hótakaró vastagsága 4—5 centiméterre zsugorodott. Az út még nem számottevő.

50 éve - A munkások közérzete

A népi ellenőrök arra is kíváncsiak voltak, milyen az üzemi étkeztetés a vizsgált egységeknél. Általános megállapítás: „Az éttermek, a kiszolgálóhelyiségek a KÖJÁLL követelményeinek megfelelnek. A hagyományos formákat az önkiszolgáló rendszer váltotta fel. Nemcsak a higiénés követelményeknek tesznek eleget, hanem gyakran az esztétikai kívánalmakat is kielégítik.

Az étkeztetés

Több helyen mód van arra, hogy kétféle menüből válasszanak a dolgozók. A Győri Textilipari Vállalatnál a dolgozók hazavihetik az ételt. Ez nagyban megkönnyíti a nők második műszakját. Az eredeti vizsgálat óta (1966) eltelt időben szembetűnő a változás. Elgondolkoztató azonban az, hogy aránylag kevesen veszik igénybe az üzemi étkeztetést. Az összes dolgozók létszámához képest tavaly a Magyar Vagon- és Gépgyárban 13, a Győri Textilipari Vállalatnál 20, a MÁV-nál 46,9, a Postaigazgatóságon pedig 22 százalék vette igénybe az üzemi étkeztetést. Annál is inkább elgondolkoztató ez, mert az utóbbi években megemelkedett a dolgozó nők száma. Az üzemi étkeztetésben részt vevők mentesülhetnének az otthoni főzéstől. A gazdasági vezetés a szakszervezettel együtt kereshetné annak módját, hogyan kapcsoljanak be egyre több dolgozó nőt az üzemi étkeztetésbe. Ahány ház, annyi szokás — hangzik a közmondás, ennek megfelelően ahány vállalat, annyiféle az étkezésihozzájárulás. Ez sok dolgozónak nem tetszik. Ezért országos szinten kellene egységesíteni a térítési díjakat.

Lakásgondok

A párt- és a kormányhatározat nyomán nem lehet kétséges: rendkívül fontos, hogy egyre több munkáscsalád jusson szép és egészséges lakáshoz. A vizsgált egységeknél mindenütt a kollektív szerződések biztosítják azt a jogot, hogy a lakásépítést vagy vásárlást a vállalat támogatja. A kölcsönök odaítélésénél elsődleges szempont a vállalatnál munkaviszonyban eltöltött idő, másodlagos csupán a szociális helyzet. Ez nagyban befolyásolja a dolgozók hangulatát, egyik meghatározója az üzemi és lakóhelyi közérzetnek. Az utóvizsgálat summázóan megállapította: az elmúlt esztendőkben — 1968-tól 1973 november végéig — aránylag kevés fizikai dolgozó kapott lakásvásárlásra, illetve építésre pénzt munkaadójától, pedig a vizsgált egységeknél mindenütt ők vannak többségben. Az intézmények és vállalatok párt-, gazdasági és szakszervezeti vezetőinek törekedniük kellene arra, hogy ez a helyzet mielőbb megváltozzék, és a valóság egyre inkább megközelítse a párt, és kormányhatározatban foglaltakat. A Népi Ellenőrzési Bizottság nem vitatja a vállalatoknak azt a jogát, hogy önállóan dönthetnek a lakások elosztásáról, arra azonban nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy a munkáscsaládok lakásgondjainak megoldása nemcsak szociális, hanem fontos politikai feladat.

Változás

A népi ellenőrök vizsgálódásukat 1973 novemberében végezték, így a decemberi eredmény még nem szerepelhetett jelentésükben. Ez pedig a következő: a Magyar Vagon- és Gépgyárban 1973 decemberében 40 dolgozó kapott lakást. Ezek közül 26 fizikai. Ők feszesen 1 100 000 forintot kaptak a vállalattól OTP-lakás vásárlására. Az alkalmazottak közül 14-ten kaptak lakást. Ez az arány már jónak mondható. Egy érdekes megállapítás: „A megye területén 50 vállalatot kérdezett meg az SZMT és a MÉSZÖV a szövetkezeti lakásépítéssel kapcsolatosan. Az udvarias megkeresésre csupán 21 vállalat adott választ, de közülük is 9 határozottan elutasította a javaslatot...” Eddig csupán a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat, a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a Volán szervezett szövetkezeti lakásakciót dolgozói részére.

"A családom nélkül nem megyek..."

Nagyban befolyásolja a munkások közérzetét az a tény is, hogy a szakszervezeti beutalók nagy része egy személyre szóló üdülőjegy. A népi ellenőrök sok dolgozóval beszélgettek, és nem egy közülük kijelentette: „Sajnos, csak szóló beutaló van, a családom nélkül pedig nem megyek üdülni.. ” A gyermekes dolgozók kifogása érthető. Sok fizikai dolgozó van, aki 20—30 éve egy helyen dolgozik, de mivel 3—4 gyermeke van, még sohasem tudott elmenni üdülni. Sok vállalat — nagyon helyesen — vagy saját üdülőt tart fenn, vagy házat bérel dolgozóinak üdültetésére, csakhogy a kisebb vállalatoknak erre nincs pénzük. Üdülni pedig azok a dolgozók is szeretnének, akik kisebb vállalatnál dolgoznak. Végül: a népi ellenőrök nagyszabású és nagyon hasznos vizsgálódást végeztek társadalmi munkában, pártmegbízatásként. Jelzést adtak a vizsgált egységeken kívül is, kivétel nélkül minden vállalatnak ahhoz, hogy hol és mit kell szorgalmazniuk azért, hogy dolgozóik munkahelyi közérzete javuljon. Helyes, hogy a KNEB és a Minisztertanács nem elégedett meg az 1966-ban végzett vizsgálattal, az utasítások és rendeletek kiadásával, hanem arra is kíváncsi: mi történt ezek nyomán, a munkások érdekében? Ezért kérte fel a KNBB-et a kormány az utóvizsgálatra, és ennek nyomára ismételten napirendre tűzi a dolgozók szociálpolitikai ellátottságát.

40 éve - Önállósult a Ciklámen kapuvári üzeme

Az új név: Diadal - Növekvő exporttal rajtolnak

Január elsejétől eggyel több ipari szövetkezet tevékenykedik Győr-Sopron megyében. Ugyanis önálló gazdálkodásra szánta el magát a Ciklámen Ruhaipari Szövetkezet kapuvári üzeme. A mintegy 350 dolgozót foglalkoztató „új” gazdasági egység Diadal Ruhaipari Szövetkezet néven jegyeztette be magát. A most önállósuló üzem 1971. április 1-én létesült. Szabó László elnök a kezdetek óta vezetője a kapuvári varróüzemnek, így összegezi a létesítmény eddigi tizenkét esztendőjét:

— Tucatnyinál alig többen kezdtük a munkát — emlékezik. — A hetvenes évek végén azonban már elérte a háromszázat a foglalkoztatottak száma, s jelenleg háromszázötvenen vagyunk. Legjobb évünknek 1981-et számíthatjuk, amikor 31 millió forint nyereséget tettünk a közös "kalapba”. De aligha kell szégyellenie a kapuváriaknak a többi év mérlegét, várhatóan az átlagosnál jóval eredményesebben zárják például az 1932-as "búcsúesztendőt”. Az előzetes számítások szerint a tervezett 59,8 millió forint helyett legalább 60 millió forint lesz a kapuvári üzem árbevétele, s ebből csaknem 47 millió forint nem rubel elszámolású exportból származik.

A kapuvári üzem jeles eredményei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy anyaszövetkezetét, a soproni Cikláment, a jó példaként emlegetett gazdasági egységek közé sorolják. De alighanem épp a jó eredmények játszották a főszerepet abban is, hogy a soproni és kapuvári üzem között végül is válásba torkolló feszültségek keletkezzenek. Kivált a gazdasági recesszió közelmúltbeli — s jelenlegi — időszakában vált nyilvánvalóvá a két részleg jövedelmezősége között mutatkozó különbség. Igaz, azt a kapuváriak sem vitatják, hogy Sopronban eleve kedvezőtlenebb a „ profil”, hisz a női ruhák a bonyolultabb munka ellenére kevesebb hasznot, hoznak, mint Kapuváron a nagyhírű Triumph International részére konfekcionált fehérneműk. Régóta sérelmezték viszont, hogy jóllehet mindenkor többet tettek a közös kasszába, mindez nem tükröződött a fejlesztési alapok megosztásakor.

— Ami az érdemi munkát illette — mondja Szabó László, a kapuváriak elnöke — voltaképpen mindenkor önállóan tevékenykedtünk. Ezt nem utolsósorban partnerünk, a Triumph, illetve a Hungarocoop kérte, hogy a kapcsolatba ne kelljen egy felesleges láncszemet beiktatni. Partnereinktől kaptuk a biztatást is, hogy fejlesszük tovább gyártókapacitásunkat, s termékszerkezetünket. Ez az elképzelés azonban nem talált kedvező fogadtatásra Sopronban, márpedig mi nem akartunk lemondani egy nagyobb fejlesztés lehetőségéről.

Kimondva-kimondatlanul is terhessé vált tehát Kapuváron az anyaszövetkezet gyámkodása. Fejlesztési, elképzeléseik helyességét immár önállóan kívánják igazolni. Távlati tervükben egy újabb, mintegy 100 dolgozó foglalkoztatására alkalmas üzem létesítését tervezik, s ehhez kívánják megteremteni a szükséges anyagi alapokat. Úgy számolnak, 1985. második felére jöhet össze annyi pénz, amennyivel már hozzá lehet kezdeni az üzem bővítéséhez. E cél valóra váltásához minden esztendőben az eddigieknél is jobb eredményeket kell elérniük. Fenek tudatában fogalmazták meg első önálló kardinárt tervüket is. Eszerint idén közel nyolc százalékkal bővítik az exportból származó ár bevételüket s legalább ilyen mértékben kívánják gyarapítani nyereségükét.