Az Audi egyik vezetője arról beszélt a győri munkaügyi fórumon, hogy milyen béremelést tart ideálisnak 2024-ben - fotók

A konferencia bevezetéseként Reguly Márta, HR tanácsadás vezető tartott előadást a PwC Magyarország Kft. felmérésinek eredményeiről, mely a 2023-as munkaerőpiacot vizsgálta a munkavállalói félelmek és remények témakörében.

A prezentációból kiderült, hogy a munkavállalók preferenciái megváltoztak, bár még mindig első három helyen áll: a megfelelő alapbér, bónusz és a túlórakifizetés. Így a cégeknek is egyre nehezebb megtartani még régiónkban is a jó munkaerőt. A statisztika szerint fontosabb lett az értékes munkavégzés és a vezetők szerepe, valamint a fiatalok körében előre ugrott a karrier- és továbbtanulási lehetőség, s nem utolsósorban a munkakörnyezet. Az elmúlt évekhez képest visszaesett a home office és a rugalmas munkavégzés a munkavállalók listáján.

A szakértő szerint egyértelműen stabil, dinamikus és fejlődő szektorban szeretnének az emberek elhelyezkedni, ami hosszútávú lehetőséget biztosít számukra.

A kerekasztal-beszélgetésen szó esett arról is, mi teszi vonzóvá az adott céget, s hogy egyre nagyobb szükség van a speciális munkakörökben a munkaerőre. A fizetésnövelés mellett viszont a költségcsökkentési nyomás és a versenyképesség megtartása is fontos szempont. A dolgozók bevonzása mellett még fontosabb a megtartás és a motiválás az Észak-Nyugat Dunántúlon.

Pintér-Péntek Imre kamaraelnök kérdezte a régió legnagyobb és meghatározó vállalatainak képviselőit: Németh Kingát, az Audi Hungaria személyügyekért felelős igazgatósági tagját, Frey Gergelyt a SMR Automotive Bt. ügyvezetőjét, Pausits Valért a Verarbaiten Pausits Kft. ügyvezetőjét és Csákvári Iván Róbertet, a Work Force Kft. ügyvezetőjét.

- A gazdaság transzformáción esik át, egyre sebesebben veszi át a helyet a digitalizáció, aminek hatására egyre több munkahely szűnik meg vagy formálódik át, így az átképzésre minél nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a vállalatoknak - emelte ki Németh Kinga, aki azt is elárulta, hogy az autógyártásban, a VW-konszernnél is túlkapacitással küzdenek, ezért arra törekszenek, hogy munkát kapjanak. 

Pausits Valér arról beszélt, hogy a szakképzett munkaerőhiányt robotokkal és külföldi munkavállalókkal pótólják -  Rengeteg kiszámíthatatlan újdonsággal kell szembenéznünk, viszont az alkalmazkodás a cél. A hegesztőket cseh és ázsiai országokból hozzuk - mondta el a halászi ügyvezető.

Csákvári Iván Róbert, a Work Force Kft. ügyvezetője szerint stagnálni kezdett a külföldre vándorló munkavállalók száma, viszont így is nagy szükség lenne a visszacsábításra, vagy a jelenlegi dolgozók megtartására. Ugyanis érezhetően egyre több a vendégmunkás, évek óta alkalmaznak a térségben is szerb, ukrán illetve most már fülöp-szigeteki munkaerőt.

Az idei bérek és béremelések kérdése nem csak a dolgozókat foglalkoztatja, de a kamarai kerekasztalbeszélgetésen is kiemelt téma volt. A munkaadók szerint a nagyobb mértékű béremeléseknél elkerülhetetlen, hogy beépítsék a fogyasztói árba. A munaválallók nagy többsége minimum 10-15 százalékos béremeléssel lenne elégedett 2024-ben, viszont a cégek jó, ha 10 százalékot megadnak.

Az Audi Hungaria béremelései köztudottan meghatározzák a régió többi vállalatának alapbérét is, hiszen folyamatos a verseny a piacon. Németh Kinga arra a kérdésre nem válaszolt konkrétan, hogy idén milyen arányú és hány százalékos béremelést terveznek a 12 ezer munkatársuk javára. Markánsan kijelentette viszont, hogy a 15 százalékot túlzónak tartja.

- Tisztességes, versenyképes béremelést szeretnének, reméljük, hogy sikerül ezúttal is megegyezni a munkavállalói érdekképviselettel. Szerintem tavaly sem kellett szégyenkeznünk a megállapodást követően - fogalmazott az igazgatósági tag.