kisalfold.hu podcast

2023.12.28. 06:57

Negyvenöt év a sísánc alatt - A győri színházat a turisták kivétel nélkül meg akarják csodálni - fotók

„Miénk itt a tér” című múltidéző podcastünk idei utolsó adásában állandó vendégeinkkel, Csobayné Pintér Évával, a GyereGyőrbe idegenvezetőjével és Biczó Zalán helytörténésszel, a Széchenyi István Egyetem könyvtárosával a győri színházról nosztalgiáztunk annak apropóján, hogy az ikonikus, sok vitára okot adó épületet 45 éve, 1978 végén adták át.

Szeghalmi Balázs

A korabeli légi felvételen a színház építese látható a '70-es évek közepén. A sísánc már alakul, miközben a mai II. János Pál pápa téren még bontásra vár egy bérház. Fotó: Győriterv/Modern Győr

Óriási vagyonba került

„A Kisfaludy Károly Színház (a téti születésű költő és drámaíró nevét 1992-ig viselte a győri színház – a szerk.) építése meghatározó téma volt a ’70-es években, tematizálta a közbeszédet ebben az évtizedben. Az új győri színház építéséről jóval korábban, már 1964-ben döntés született. A határozat 600–700 néző befogadására alkalmas, hatalmas teátrum építéséről szólt, amelynek a költsége óriási összeget emésztett fel.

Helyi forrásokból nem sikerült volna megvalósítani a Győri Tervező Vállalat elképzeléseit – a vezető tervező Vincze Kálmán volt –, a színház befejezéséhez jelentős állami támogatásra is szükség volt” – mondta Biczó Zalán győri helytörténész.

A sísánc története

„A városnéző sétáink kihagyhatatlan része a Győri Nemzeti Színház. Lehet szeretni, nem szeretni, de az ikonikus épület a folyók városának egyik jelképévé vált, amit a hozzánk látogató turisták kivétel nélkül meg akarnak csodálni. Az épület északi és déli oldalfalán egyenként 55 méter hosszú, 10 méter széles, nonfiguratív, op-art Victor Vasarely-kerámiából készült képzőművészeti alkotás a mai napig nagy kedvenc, mint ahogy a sísánc története is.

Ennek valóban van kötődése a korabeli csehszlovák sípályákhoz, hisz a tetőszerkezetbe a Magas-Tátrából érkezett sífelvonó kábeleket helyeztek. Utóbbi döntésnek nem romantikus okai voltak. Egész egyszerűen a kiszuperált kábeleket olcsón be tudták szerezni északi szomszédunktól, így valamelyest faragtak a jócskán elszabadult építési költségeken” – tudtuk meg Csobayné Pintér Évától.

Biczó Zalán, Csobayné Pintér Éva és Szeghalmi Balázs idén nyolc alkalommal beszélgetett a Kisalföld stúdiójában. A múltidéző adások jövőre is folytatódnak. Fotó: Csobay Dániel

Sztorizgatás legendákról

A kisalfold.hu-n hallható podcast során többek közt szóba került a győri színház hatalmas csillárokkal díszített, lenyűgöző belső tere, a carrarai márványból lerakott lépcsők, valamint az első premier is, ahol Illyés Gyula „Fáklyaláng” című művét játszották. Történeti érdekesség, hogy napjainkban ezt a darabot már teljesen lekeverték a hazai színpadokról. Az ok felettébb prózai; nem állja meg ugyanis a helyét, hogy Görgey Artúr elárulta volna a magyar szabadság ügyét 1849-ben.

Helytörténeti beszélgetésünk során arról is sztoriztunk, hogy a győri színházban olyan legendás művészek léptek a világot jelentő deszkákra, mint Törőcsik Mari, Cserhalmi György, Bujtor István vagy a fájóan fiatalon elhunyt Kaszás Attila. Természetesen Markó Iván Győri Balettjének érkezéséről is nosztalgiáztunk, amely megrengette a hazai kulturális életet a ’70–80-as évek fordulóján.

Furcsa ellentmondás, hogy a színház hatalmas méreteit már az építéskor is érte kritika, igaz, Markó Iván Győrbe költözése enélkül hamvában holt volna el. A zseniális táncjelenetekhez szükség volt ugyanis a színpad óriási kifutójára.

Bár napjainkra talán kicsit megkopott, a nyitás idején lenyűgöző volt a győri színház belső tere. Fotó: Modern Győr

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában