Újra felfedezték a több tízezer éves alakor búzát Tatán

Korábbi kutatási eredmények bizonyítják, hogy Agostyán térségében a XI–XII. században már használtak alakor búzát. Az alakor újrafelfedezése dr. Gyulai Ferenc gödöllői egyetemi tanár, archeobotanikus nevéhez fűződik, aki eddig hat géncentrumban találta meg ezt a növényt, és sikerült megmentenie az emberiség legősibb gabonájának magjait. A Tatai-medencében Czumpf Attila agrármérnök, humánökológus kezdte el a termesztést. Az ősbúza az eredeti Kárpát-medencei alakor utolsó fennmaradt állománya lehetett, amiből aztán jutott a Tatai-medencébe is. Ebből hozott egy kisebb mennyiséget Erdélyből, amiből sikerült vetőmagot szaporítani. A megtalált gabonaszemek több tíz­ezer évesek is lehetnek. 

A konferenciát megnyitotta és köszöntőt mondott Michl József, Tata polgármestere, aki többek közt elmondta: „Ahhoz, hogy normálisak tudjunk maradni ebben a nem mindig normális világban, vissza kell nyúlnunk az eleinkhez, akkor talán talpon tudunk maradni. Az alakor pedig ilyen ősi növény, tudunk bele kapaszkodni.” „Az élet kenyere, a kenyér élete” című konferencián lepényként, kovászos kenyérként, kásaként, tésztaként is megkóstolhatták a résztvevők az alakor búzát. Gyulai Ferenc beszélt a az alakor történetéről, amely növény minden természeti és egyéb katasztrófát átélt, és itt van ismét, nem csak nálunk, de világszerte. Tata Magyar­országon elsőként felkarolta ezt a növényt, Gyulai Ferenc pedig elmesélte az alakor igaz történetét. 

A szakmai eseményen Labanc Györgyi pedagógus, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke elmondta: „Az alapítványunk régóta ismeri Gyulai Ferenc tanár urat, aki sokat mesélt nekünk az alakorról, a termesztéséről. Kaptunk tőle egy zsák búzát, és ezt követően kezdte meg Czumpf Attila is az alakor termesztését. Az alakor mára világszerte ismert lett, hiszen rájöttek arra, hogy ez az ősi búza olyan beltartalmi értékekkel rendelkezik, ami a mai ember számára rendkívül hasznos és hiánypótló.” Labanc Györgyi elárulta, a tervek szerint a Malomkertben tavasztól tanítani fogják az alakorkenyér-sütést. 

Előadások hangzottak még el „Alakor, a régi ételek gabonaforrása” címmel, valamint az alakor termesztéséről. Vörös Géza, a Vörös Tészta Manufaktúra tulajdonosa a feldolgozás történetére, az indulás nehézségeire és a termesztés mai gyakorlatára tért ki. Czumpf Attila az „Alakor mint az ökológiai megtérés búzája” témáról beszélt. 

A konferencia célja az egészséges életmód és táplálkozás specifikus lehetőségeinek meg­ismertetése, az alakor búza népszerűsítése volt. Az alakor bekerült Tata Települési Értéktárába is.