Erről írtunk 20 éve: átszervezték az iskolákat Győrben

10 éve – Háztáji szeretetből
Mezőgazdasági gyakorlat és a növényekkel, az állatokkal foglalkozás szeretete kell ahhoz, hogy valaki háztáji gazdálkodásba fogjon. Ez derült ki két olvasónk szavaiból, akik munkájuk legfőbb hasznának azt tartják, hogy családjuk egészségeset ehet. Újraéled a háztáji gazdaság? címmel október 14-i számunkban írtunk arról, hogy a kiskertművelést, a házi haszonállattartást szorgalmazza a kormány. Ezúttal két gazdálkodót – egy fiatalt és egy időset – faggattunk arról, mi vitte rá őket arra, hogy saját fogyasztásra baromfit, kérődzőt neveljenek, családjuknak zöldséget, gyümölcsöt termesszenek. A győri Erős Gábor főállásban alkalmazottként dolgozik. Irodában, autóban tölti a munkaidejét, de aztán siet kis péri tanyájára. Hetente 15-20 órát tölt ott.

Ahogy Erős Gábor mondja, örökölte ezt a szokást. A nagyapja intéző gazdatiszt volt és édesapja is gazdálkodott, tőle tanulta el a fogásokat. Agráregyetemre is járt, így megvan a háztájihoz szükséges tudása. Területén gyümölcsfák nőnek, kiskertjében paprikát, paradicsomot, tököt, babot, sóskát, spenótot, málnát termeszt. Elsősorban a családjának, de jutna belőle másoknak is. „Ha már vetek, akkor pár sorral több nem gond. Növényvédő szert nem használok, így tudom, hogy egészségeset esznek a gyerekeink. Ez a fő oka, hogy termelek, de ez nekem kikapcsolódás is, s egészen más olyat enni, amiről tudom, mennyi fáradságom volt vele” – mondta a férfi, aki baromfit, birkát tart. Saját munkadíját nem számolja, de szerinte nem drágább a háztáji, mintha minden élelmiszert boltban vásárolna. Hiszen nincs olyan kiadása, mint a gazdálkodásból élőknek: nem költ melegházra, vegyszerekre, tápokra, maga darálja a búzát, a napraforgót a csirkéknek.

Gyakorlat és szeretet kell, a földdel, a növényekkel való foglalkozás, a haszonállatok szeretete, ismerete – állítja Burányi Tibor a háztáji gazdálkodásról. Kisujjában az állattartás csínja-bínja, egész életében azzal foglalkozott és most, nyolcvanévesen is a családjának biztosít élelmet. Nem nagy a veteményese, mert sokat már nem bír kapálni. „Aki szereti az igazán friss gyümölcs, zöldség ízét, annak szüksége van kiskertre. Nálam a menyem csak leszedi a paprikát, a paradicsomot, megmossa és mehet a levesbe, a lecsóba. Egész életemben friss étel került az asztalomra, nem szatyorból ebédeltem, mint most sokan. Olyasmiket esznek, amik megjárták a hadak útját, messziről kerültek a boltokba” – fogalmazott a börcsi nyugdíjas.

Szerinte megéri háztájizni, hízókat, teheneket, tyúkokat is tart. Tejet nem kell venniük és a tojás is kijön 15-20 forintból. Persze ehhez kell egy kis befektetés, akkor kell megvenni a takarmánynak való terményt, amikor olcsó.

15 éve – Újra görbe lehet az uborka
Az uborkák görbeségének szabályozása lassan a múlté, de visszakerülhet a forgalomba az a huszonöt zöldség és gyümölcs, amelyeket szokatlan formájuk miatt eddig nem vásárolhattunk meg. – A fogyasztók érdekeit kell nézni, bár az enyhítés hátrányos az uniós gazdáknak – hangsúlyozza dr. Nagy Frigyes egykori agrárminiszter.

A huszonhat zöldség (köztük a híres-hírhedt görbe uborka) és gyümölcs küllemével kapcsolatos előírás hatályon kívül helyezésére tett javaslatot Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja. Amint a dán politikus megfogalmazta: azon túl, hogy az euroszkeptikusok sokat élelődtek a görbe uborkákkal és a többi gyümölcsre és zöldségre vonatkozó bürokratikus előírással, amikor amúgy is a magas élelmiszerárak és az általános gazdasági válság gyötri a fogyasztókat, a lehető legszélesebb termékskálából kellene választaniuk. Ez természetesen nemcsak a fogyasztó, hanem a termesztő érdekét is szolgálja.

Boel asszony azonban azt sem tagadja, hogy több tagállam is ellenezte a szabályozás 2009 júliusára várható eltörlését. A kilencvenes években bevezetett EU-s szabályozást dr. Nagy Frigyes egyetemi tanár, exminiszter is túlzásnak tartja, szerinte azonban az előírásokat a gyakorlatban nem mindig követték. Egy gyümölcs vagy zöldség alakja, külleme helyett célszerűbb lenne, ha azzal foglalkoznának, hogy mennyi vegyszert használtak előállításakor. Ezek bizalmi termékek – véli a szakember, aki szerint a szabályozás egyértelműen háttérbe szorította az uniós gazdákat a dél-amerikai, afrikai vagy ázsiai termelőkkel szemben. – A globalizált piac verseny elé állítja a nyár piacon a gazdákat, akik – már csak az európai uniós szabályozások miatt is - nem egyenlő eséllyel indulnak. Mindenképpen a fogyasztók érdekeit kell nézni, és olcsó, de jó minőségű termékeket kell forgalomba hozni – hangsúlyozza az egykori miniszter.

Most ez akár a 20-30 százalékot is elérheti, és általában az állattenyésztésben hasznosítják. Kíváncsiak voltunk, mit szólnak a piacon árusító kereskedők (akik esetenként maguk is termelők), azonban nagy meglepetésünkre – a megkérdezett vásárlókkal ellentétben – nem is hallottak a szabályozás tervezett eltörléséről.

Mi amúgy is az uborkát több kategóriában árusítjuk, de az almákat is hasonlóan osztályozzuk. Természetes, hogy a kevésbé formásak olcsóbbak, akár negyed áron is meg lehet venni – magyarázza a mosonmagyaróvári piacon árusító győri kereskedő, Hajdár Mihály, aki szerint most a multik mellett a gazdasági válság következményeivel is szembe kell nézniük: radikálisan visszaesett a forgalom, inkább csak nézegetik a portékákat.

20 éve –Előnyök az iskolai átszervezésből
Több millió forintba került az átalakítás azokban a győri iskolákban, amelyeket érintett az intézményrendszer idei átalakítása. A megkérdezett igazgatók pozitív tapasztalatokról számoltak be. Balogh József polgármester a múlt heti közgyűlésen azt mondta, jövőre 147 millió forint kiadást takarít meg az önkormányzat az idén végrehajtott intézményi észszerűsítés miatt.

„A vártnál sokkal gördülékenyebben zajlott az iskola átköltöztetése, és mostanra már rendben megy az oktatás. Ez azonban nem így történt volna, ha a dolgozók nem állnak hozzá ennyire színes lélekkel a munkához” – válaszolta a Kisalföld kérdésére Hollenczer Lajos, a Pattantyús-középiskola igazgatója, aki szerint jobban érzik magukat új otthonukban, mert nem kell helyhiánnyal küszködniük.

Az intézmény belvárosi épületéből a megszüntetett Balázs-iskola helyére települt át, s a munka nagyságát jól érzékelteti, hogy 46 teherautóval szállították át az eszközöket. A hét szárnyból hármat kellett felújítani-átalakítani összesen 32–33 millió forintból, amelyből 11 ezer négyzetméter felület lefestését, kétezer négyzetméter műpadlózását, és egy 130 végpontos számítógép-hálózat kialakítását is el kellett végezniük. Mára elfogyott a pénzük, pedig az igencsak leélt állapotban lévő színházterem rekonstrukciója szintén elodázhatatlannak tűnik.

Hasonlóan pozitívan élte meg a változásokat a Marcalvárosi Közoktatási Központ (a volt Arany-iskola), amely 320 volt balázsos tanulót és 37 dolgozót fogadott be, és hét és fél millió forintot költött a szükséges munkálatokra. Kovácsné Krusevits Bernadett igazgató elmondta: meg tudták oldani, hogy minden osztálynak megmaradjanak a tanárai, sőt, még a kétféle pedagógiai program is egymás mellett él az intézményben. Ez azt jelenti, hogy a Balázsban kiemelkedő szerepet játszó kézilabda-oktatás sem szűnt meg, sőt, a CDC Nemzetközi Balázs-kupát is megrendezi a közoktatási központ. A gyerekek úszásoktatásra továbbra is a volt Balázs-iskola uszodájába járnak, amelyet már a Pattantyús-középiskola üzemeltet.

A Lukács-középiskolába a Bercsényiből az autóvillamossági osztályt, a megszüntetett Rejtőből a textiles tanulókat vitték át. Rákóczi Tibor igazgató tájékoztatása szerint 20 millió forint értékű átalakítást végeztek. „Összességében előnyünk származott az átszervezésből három ok miatt. Megszűnik a városban a párhuzamos képzés az autós területen, épültünk-szépültünk, illetve iskolánkba, amelybe eddig csak fiúk jártak, lányok is érkeztek, és ez jó hatással volt a hangulatra” – tette hozzá a szakember.