A nagy katasztrófák elkerülték Győr-Moson-Sopront

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lapunkat úgy tájékoztatta: idén mintegy 560 viharkárhoz riasztották a tűzoltókat. 
– Az esetek több mint felénél kidőlt fák, lehasadt ágak eltávolításában kértek segítséget. A viharos időjárás következtében 169 épületben keletkezett kár, ebből 120 otthon volt. A legforgalmasabb időszak február eleje volt, amikor három nap alatt több mint száz különböző helyszínre vonultunk – fogalmazott lapunknak Németh Ramóna, a vármegyei katasztrófavédelem szóvivője. 
Mint mondja: az önkéntes tűzoltó-egyesületek minden alkalommal gyors reagálásukkal, nagy létszámban segítettek a káresetek felszámolásánál, többször önállóan avatkoztak be, támogatva a hivatásosok munkáját. 

Fontos, hogy viharban narancs riasztás esetén körültekintően közlekedjünk, piros riasztáskor pedig inkább el se hagyjuk az otthonunkat, ha lehetséges. 

A nyáron országszerte már hatszor adták ki a legmagasabb fokozatú (piros) riasztást zivatarveszély miatt, ez önmagában több, mint amennyit egy átlagos évben összesen kiadnak. 
A szóvivő lapunknak azt is hozzátette: a tűzoltók feladata elsősorban a közveszély elhárítása, a saját ingatlanon keletkezett kárt a tulajdonosnak kell megoldania, amennyiben nem veszélyeztet közművet. Viharok esetén az jelenti a legnagyobb megterhelést a tűzoltóknak, hogy egyszerre sok helyszínre riasztják őket. Gyakran előfordul, hogy ilyenkor egész nap egyik káresettől a másikhoz vonulnak. 

Berecz Péter győri amatőr meteorológus szerint Győr-Moson-Sopront – eltérően az ország többi térségétől – elkerülték a nagy viharok idén. 
– Erős szél, gyorsan lehulló nagyobb mennyiségű csapadék: általában ez jellemezte a viharokat régiónkban. Július elsején olyan felhőszakadás érte el Győrt, hogy 41,9 milliméter csapadék hullott le fél óra alatt. Ilyen mértékű az elmúlt években egyáltalán nem volt jellemző, és nemcsak a városban, hanem a vármegyében sem. Ugyanakkor jégeső egyáltalán nem volt – fogalmazott lapunknak Berecz Péter. 

– Általában a zivatarfelhők az Alpokban keletkeznek, és mire a térségünkbe érnek, elcsendesednek, erejüket vesztik. A hirtelen kialakult zivatarláncok általában területileg egy adott pontra érvényesülnek, ezért van az, hogy valahol hirtelen nagyon sok csapadék zúdul le rövid idő alatt, míg akár fél kilométerrel messzebb egy csepp eső sem esik – részletezte a szakember. 
A meteorológus hangsúlyozta: a legerősebb széllökés március 11-én volt Győr-Moson-Sopronban, a megyeszékhelyen valamivel több mint 88 kilométer per órával süvített. Hozzátette: természeti csapások a korábbi években is jelen voltak, csak kevesebb számban. Arra viszont fel kell készülnünk, a jövőben több lesz a viharos széllökésekkel érkező zivatar, a jégeső és a felhőszakadás. Ennek pedig leginkább a felmelegedő éghajlat az oka.