Lánya írt könyvet

2021.08.09. 13:18

Cs. Szabó Lajosról emlékeztek Mérgesen – Magyarságot hirdetnek elhidegülő világunkban

A község egykori kántortanítójára emlékeztek Mérgesen. Cs. Szabó Lajos festőművészről könyv is megjelent a rábaközi helytörténészek gondozásában.

Cs. Kovács Attila

Cs. Szabó Lajos tanítói munkája mellett hódolt szenvedélyének, a festészetnek.

A veszélyhelyzet miatt közel egyévnyi szünet után tartott rendezvényt a Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulata. Ezúttal Mérges községbe látogattak el, ahol Kutasné Szabó Piroska édesapjáról, Cs. Szabó Lajos festőművészről és kántortanítóról írt könyvét mutatták be.

Kutasné Szabó Piroska édesapja portréja mellett, a falon Schima Bandi díszes levele, melyet a művésznek írt.

Szabó Lajos 1929-ben végzett a soproni Líceumban, majd mérgesen nyert kántortanítói állást. A tanítás mellett színjátszókört, dalárdát szervezett, ő volt a tűzoltóparancsnok és a leventeoktató is. Emellett jutott ideje kedvtelésére, az akvarellfestészetre is. Alkotásait kiállította Sopronban, Győrben és Budapesten. 1941-ben I. világháborús emlékművet helyeztek el az evangélikus templom falán, melyet Szabó Lajos tanító tervei alapján Schima Bandi ötvösművész alkotott. A második világháborúban, 1942. októbertől 1943. júliusig Kijevben volt térképrajzoló.

Szabó Lajos 1948-ban, szülőhelye, Csákvár után vette fel a „Cs.” előnevet, melyet ezután a művészvilágban használhatott. 1950-ig tanított Mérgesen, aztán Ravazdra helyezték. 1955-ben Abdára került és ott élt családjával felesége nyugdíjazásáig (1979). Életének utolsó állomása Börcs, ahol 1995-ben, 87 esztendős korában hunyt el.

Cs. Szabó Lajos tanítói munkája mellett hódolt szenvedélyének, a festészetnek.

Az abdai és börcsi éveket beragyogta, hogy sokat festhetett. Felvették a Képzőművészeti Alapba. A hetvenes években az erdélyi és az olaszországi külföldi utak jelentettek számára életre szóló élményt. 1961-ben Kőszegen volt önálló kiállítása, melyet tizenhét követett. Az utolsó önálló kiállítása Celldömölkön volt. 100. születésnapjára gyermekei megemlékezésül centenáriumi vándorkiállítást szerveztek azokon a helyeken, ahol élt, munkálkodott. Barsi Ernő néprajzkutató 1994. május 6-án ezt írta a győri kiállítás vendégkönyvébe: „Hogy milyen szép is a mi kis Hazánk, azt benne élve legtöbbször észre sem vesszük. Ahhoz Cs. Szabó Lajosnak művészi szeme, ezért a földért lángoló lelke kell. Bár minél többen látnák ezeket a gyönyörű képeket, melyek szépségükön túl hitvallást is sugároznak, szeretetet, békességet, magyarságot hirdetnek elhidegülő világunkban.”

A Rábaközi Helytörténet-kutatók Társulatának gondozásában megjelent kötetben mintegy hatvan kép illusztrálja a kiemelkedő művész-tanár pályáját és alkotásait.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában