Miért, nem járt ember a Holdon?

„A holdraszállás helyét a Földről pontosan belőni olyan volt, mint több kilométerről puskával eltalálni egy légy szemét” – szemléltette a nehézségeket az előadó. A csillagászként végzett, a Széchenyi-egyetemen fizikát tanító Szutyányi Márk először arról beszélt, hogy a hidegháború, az űrverseny korában, amikor Kennedy amerikai elnök megígérte, hogy országa még a hatvanas években embert küld a Holdra, sokan gondolhatták azt, hogy egy ilyen ígéretet bármi áron meg kell tartani. Ha pedig nem sikerül, akkor akár csaláshoz is folyamodhatnak.

A nyugdíjas hallgatók megtudták, hogy valószínűleg nem Gagarin járt először az űrben, hiszen rádióamatőrök útja előtt is rögzítettek orosz beszédfoszlányokat az űrből, ami arra utal, korábban már járt valaki fent, csak nem tért vissza épségben. A kételyekről szólva kiderült, hogy az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA oldaláról letölthető fényképeken sok furcsaság látszik: például nem egy irányba állnak az árnyékok, nem látszódnak a csillagok. Bizony, az előadás első részében felvetettek elbizonytalaníthatták a hallgatókat. Aztán jöttek sorban a magyarázatok, s kiderült, hogy mindenre van logikus válasz. A holdraszállásra ugyanúgy bizonyítékul szolgálnak a mai űrszondák felvételei a leszállások helyszíneiről vagy a Holdon hagyott, a Földről belőhető lézertükör, mint az a majdnem 400 kiló holdkőzet, amit az űrhajósok hoztak magukkal. ”Azon, hogy ember jusson bolygónk kísérőjére, éveken át több százezer ember dolgozott. Biztosak lehetünk abban, hogy ember járt a Holdon” – zárta előadását Szutyányi Márk.

A hallgatók közül Magyar Antalt kérdeztük. A győri férfi történésznek tanult, a történelmi témák érdeklik. Számos összeesküvéselméletet hallott már a holdraszállásról, ezért jó ismerni a tényeket, mesélte lapunknak. A Nyugdíjasegyetem márciusban folytatódik.