Bemutatjuk Levit, Győr legkisebb buszsofőrjét – fotók

Sallay Jánosné lapunknak elmesélte, hogy unokája kisbaba korától kezdve megszállottja az autóbuszoknak. A születésnapi meglepetéshez pedig egy televízióban látott riport adta az ötletet, amelyben egy kislányt látott, aki a rendőr szeretne lenni, és a rendőrség egy életre szóló élménnyel ajándékozta meg, amikor autójukban vitték őt iskolába.

Katalin is elkezdte szervezni, hogy egy hasonló élménnyel ajándékozza meg unokáját, és ehhez azonnal segítséget kapott a Zonnenbusz Kft-től. Kalmár Ferenc autóbusz-vezető elmondta, hogy nagyon örültek a megkeresésnek, mert jó látniuk, hogy a jövő generációjában is vannak olyanok, akik ilyen rajongással érdeklődnek a buszsofőri hivatás iránt. Mint fogalmazott, ezt a nehéz, a családjaik számára is sok kompromisszumot igénylő feladatot, csak ilyen lelkesedéssel, szerelemből lehet igazán jól csinálni.

Levinek az ajándék teljes meglepetés volt. Hétfő délután, amikor a találkozóhelyre érkezett családjával, még semmit sem sejtett abból, hogy mi vár rá. Amikor begördült a busz, szélvédőjén a „Boldog születésnapot!” felirattal, akkor viszont szinte repkedett az örömtől. A buszon pedig további meglepetések és ajándékok várták a kissé megszeppent kisfiút. Beülhetett a sofőrülésbe, és kipróbálhatta a műszerfalon sorakozó gombokat, amikről – mindenki meglepetésére – jól tudta, hogy mire szolgálnak. Ajtókat nyitott és zárt, tudta, hogy melyik kapcsoló az, ami a busz emelésére és süllyesztésére szolgál, megismerhette, milyen összefüggésben van egymással a légkondicionáló és a tetőablak. A járművet kívülről is alaposan körbejárta, testvérével, a három éves Liliennel még a csomagtérbe is bemászhattak. De persze a sofőrülés mindennél érdekesebb volt, így gyorsan vissza is tért a család és Levente irányításával elindult a szülinapi járat, amit mindvégig a kis buszsofőr navigált. Levi pontosan ismertette az útvonalat, tájékoztatta az utasokat hogy épp melyik úton, milyen irányba haladunk, melyik hídon megyünk át, közben pedig a sofőrt irányította, hogy mikor, merre haladjon.

Miközben utaztunk, Levente anyukája, Dr. Tóth Alíz elmesélte, hogy maguk sem értik, honnét jött kisfiúk buszok iránti rajongása. Felidézte, hogy fia már a babakocsiból a buszokat figyelte, és rendszeresen kérte, hogy sétáljanak a Volán telepéhez és a buszmosóhoz, ahol a kerítésen keresztül órákon át figyelte a járműveket. Győrben is rengeteget buszoznak, Levente érdeklődik, hogy melyik merre megy, ennek köszönhetően már ismeri a buszok számát, útvonalát. Legutóbb pedig a fiúk névnapján, csak azért utaztak Budapestre, hogy ott egy napon keresztül, céltalanul bolyongva minél többet utazzanak a fővárosi tömegközlekedés járműveivel – tette hozzá az apuka, Sallay Gábor.

Levinek legalább harminc busza van otthon, és játszani is legjobban a buszszimulátorokkal szeret. Séta közben pedig az teszi a legboldogabbá, ha a zebránál a sofőrök – akiket kollégának nevez –, visszaintegetnek neki.

Mi sem tudunk mást kívánni Győr legkisebb buszsofőrjének, mint hogy teljesüljön az álma, és egy napon valódi kollégákat köszönthessen a vezetőfülkéből.