Csak a szerencsén múlott a súlyos sérülés - Udvarból kiszökött német juhász sebesített meg egy vakvezető kutyát Győrben

• Néhány hónap leforgása alatt kétszer is megtámadták Szávát, a vakvezető kutyát és látássérült gazdáját Győrben. Mindkét esetben felügyelet nélkül kóborló kutyák támadtak. Sajnos sok kutyatartó nem figyel oda kedvencére, pedig egy támadás esetén őket terheli a felelősség.
• A látássérült Pálmai-Matis Mónikát és akkori vakvezető kutyáját olyan támadás érte néhány éve, hogy mindkettőjüknek orvosi ellátásra volt szüksége.
• A nem megfelelően szocializált kutyák túlreagálhatják az ismeretlen környezeti ingereket, a tulajdonosokat viszont büntetőjogi felelősség terheli a támadásokért.

Száva és gazdája esete sajnos nem egyedi. Ugyan már több éve annak, hogy Pálmai-Matis Mónikát, aki szintén látássérült, valamint vakvezető kutyáját megtámadták. Egy másik kutya rontott ki a kapun és csak a lélekjelenlétükön, valamint a járókelők segítségén múlt, hogy nem lett komolyabb baj, de így is mindketten kórházba kerültek. Most Mézi nevű vakvezető kutyája kiképzésén dolgozik, hamarosan vizsgáznak is.

– Sajnos sok a felelőtlen kutyatartó. Gyakori, hogy szabadon szaladgáló kutyák jönnek oda hozzánk, követnek minket, de az sem ritka hogy pórázon lévő, de ugató vicsorgó kutyával találjuk magunkat szembe. A látássérültként sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vagyok, mint egy átlag kutyasétáltató. A közlekedés rendkívül nagy figyelmet igényel tőlem is és a vakvezetőkutyámtól is. Ha rajta van a hám, Mézi dolgozik. Kérek mindenkit, hogy ilyenkor ne teremtsenek olyan helyzetet, ami eltereli a figyelmet. Ha pórázon vezetik a kutyájukat kerüljenek ki minket, ha pedig épp szabadon van a kutyus fogják meg, ne engedjék oda, akkor se ha barátkozni akar.

Az eset kapcsán Smeringa Robi, a győri Wolf-K9 Kutyaiskola vezetőjét is megkérdeztük. – A szocializáció az a folyamat, ami során az élőlény megtanul egészséges mértékben reagálni a környezetére. A legtöbben azzal érvelnek egy támadást követően, hogy még sosem történt ilyen. Környezeti hatások mindig lesznek, a gazda felelőssége, hogy egyrészt ezekkel megismertesse kedvencét, másrészt a saját határozottságával és magabiztosságával, azt üzenje a kutyának, hogy biztonságban van mert ő ura a helyzetnek. Azt is fontos, tudni, hogy a kutyák nem úgy tekintenek a telekhatárokra, ahogy a földhivatalban be van jegyezve. Ha kimehetnek a kapu elé, az utcára vagy rendszeresen látogatják a kutyafuttatót, azt is a saját területének érzik és alkalom adtán védelmezhetik is.

Smeringa Robi elmondta, nem új szabályok kellenek, hanem a régieket kellene betartanunk. Ha szökik a kutyánk építsünk magasabb biztosabb kerítést. Emellett akkor is érdemes megismerni a kutyák viselkedését és reakcióit, ha mi magunk nem tartunk házi kedvencet, így ha kóbor állattal találkozunk jobban tudunk reagálni. – A legfontosabb, hogy egy magányos kutya nem támad, nagyobb 3-4 fős csoportra. Lehet, hogy ugar, de ezt a határt nem lépi át. Ha az utcán leengedett farokkal, szimatolva kóborló egyed jön velünk szembe, kicsi az esély, hogy megtámad minket. Viszont ha borzolja martájékon a szőrt, morog és a farkát a háta felé kunkorítja, kerüljük a szemontóaktust és próbáljunk a normál tempónkat tartva elkerülni az állatot. A túl gyors és a túl lassú mozgás se jó, ugyanakkor azt is tudni kell, hogy minden kutya máshogy reagál, így nincs olyan módszer amivel száz százalékosan biztosra mehetünk. De ne hősködjünk.

Smeringa Robi kiemelte, kutyatulajdonos bárki lehet, kutyavezetővel azonban folyamatos munka és tanulás útján válik az ember. A kutyák fajtától függetlenül akkor nyilváníthatok veszélyesnek, ha az eb más állatnak, esetleg embernek okoz sérülést. Amennyiben ez megtörtént onnantól kezdve a járási állat-egészségügyi hatóság köteles kivizsgálni az ügyet, illetve annak körülményeit. Sőt, komolyabb esetekben az eljárási folyamatba köteles belevonni az ebek viselkedésében jártas szakértőt is.