Készülnek a télre és a csúcsidényre Győr-Moson-Sopronban is a vadászok

Győr-Moson-Sopronban tavaly több mint ötezer tonna szemes-, négyezer tonna lédús takarmányt és közel négyszázötven tonna tápot etettek meg az állatokkal a vármegyei vadgazdálkodók. 

– Amíg enyhe az időjárás és sok a kukoricatarló, az állatok ritkábban keresik fel az etetőket. Az apróvadas területen a szemestakarmány, a kukorica és az őztáp, míg a nagyvadas területeken a cukorrépa és a siló mennyisége jelentős. Idén jó makktermés van a tölgyes erdőkben, ez nagy segítséget jelent a téli takarmányozásban – fogalmazott lapunknak Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Területi Szervezetének titkára. 

Ahogy a szakember mondta: elkezdődtek az apróvadvadászatok is. Elsősorban mezei nyúlra, fácánra, ahol engedélyezett, ott fogolyra is. Az enyhe, csapadékos időjárás viszont jelentős nehézségeket okoz a szervezőknek és a vadászoknak. 
– A nagyvadhajtó vadászatok többségére december és január a legalkalmasabb. A vadászok többsége reménykedik a kicsit hidegebb, havasabb időjárásban. A hosszú sötét, esős, párás időszakok nemcsak a vadászatokat, de a közlekedést is megnehezítik. Ezért figyelmesen és lassabban közlekedjünk; a vad bárhol az útra tévedhet, sajnos még a kerítéssel védett utakon is fokozott vadveszélyre számíthatunk – mondta el lapunknak a titkár, hozzátéve, hogy a vad ősszel a betakarítás, télen pedig a táplálékkeresés, valamint az erdészeti munkák miatt is többet mozog. 

Hengszter Gábor vadász a Kisalföldnek úgy fogalmazott: a társas vadászatokat mindig különleges hangulatú légkör övezi, hosszú tervezgetéssel és esélylatolgatással, igazi vadászünnep minden vadász számára. 
– Közösségformáló ereje is van ezeknek az eseményeknek, mert a vadászatok megtervezése, szervezése, lebonyolítása nemcsak szakmailag, hanem fizikailag is nagy, összehangolt munkát igényel. Olyan ez, mint egy jól megkomponált szimfónia, amit csak akkor lehet igazán élvezni, ha az előadók egy húron pendülnek. Nemcsak a vendégek jó hangulatáról kell gondoskodni, hanem komoly bevételi forrásként a balesetmentes eredményesség is fontos szempont – fogalmazott. 

Az etetések kapcsán fontos, hogy a vadászatra jogosultak már az ősz folyamán elkezdjék a kiegészítő takarmányozást, hogy a vad időben, még a nagy hidegek beállta előtt hozzászokjon, és megfelelő kondícióban várja a tél beálltát. 
– Nem jó vadgazdálkodási hozzáállás, ha csak a hidegek beálltakor végezzük az etetést. Ha az időjárás nem is indokolja, fontos, hogy akár az adagok csökkentésével is, de rendszeresen, jó minőségű takarmánnyal gondoskodjunk a vadállományunkról. Fontos az abrak, ami az energiát adja, illetve a szálas- és lédús takarmány is – tette hozzá a vadász.