Uniós oltalom alá került a Mosonmagyaróváron létrehozott Lajta sajt

Az Európai Bizottság újabb magyar sajt elnevezését jegyezte be, ezzel 86-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma, így már 33 élelmiszer, 38 bor és 15 pálinka elnevezése védett az EU területén - közölte az Agrárminisztérium (AM) pénteken az MTI-vel.

Kisalföld.hu

Lajta sajt – fotó: gi.kormany.hu

A tárca tájékoztatása szerint a Lajta sajt nevét a Lajta folyóról kapta, amely Győr-Moson-Sopron vármegyében, Mosonmagyaróvárnál ömlik a Mosoni-Dunába. Ezen a földrajzi területen a 20. század első felében szerencsésen találkozott a magas színvonalú tejtermelés a kiváló szellemi tudásbázissal, ennek köszönhetjük az 1930-as években kidolgozott egyedi gyártástechnológiáját - írták.

A Lajta sajt minősége szempontjából meghatározó művelet a sajt földrajzi területen történő, speciális szaktudást igénylő érlelése. A magas páratartalom és a kizárólag fenyőfából készített deszkákon történő, 2 hétig tartó érlelés garantálja a "rúzsflóra" kifejlődését a friss sajtokon.

A Lajta sajt hírnevét egyedülálló ízének, zamatának, rendkívül kellemes, szájban elomló állományának, valamint állandó minőségének köszönheti. A sajtkedvelő ínyencek kedvelt csemegéje, amely számos szakmai elismerésben részesült, 2011 óta viseli a HÍR védjegyet - ismertette az AM.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig terméke népszerűsítésében - emelte ki a tárca.

A Lajta sajt az egyik legújabb magyar sajtféleség volt a második világháború előtt, amely mind a belföldi forgalomban, mind a külföldi piacon rövid idő alatt igen kedveltté vált. A sajtot az 1930-as évek végén Takó Imre irányításával és a Tejgazdasági Kísérleti Intézet közreműködésével Egyed István dolgozta ki Mosonmagyaróvárott. Amikor a háború után a nagyüzemek államosításával megkezdődött a keménysajt-gyártás növelése, számos újfajta sajt előállítását kezdték meg. Ezek közé tartozott a Lajta is, ami az 1950-es évek elején került ipari termelésbe. Azóta folyamatosan gyártják.
Szendvicsek, sajt- és hidegtálak, sajtsaláták készítésére alkalmas. Adható tízóraira, ebéd után, uzsonnára vagy vacsora után. Az étkezés koronája lehet. Fehér- és vörösborok egyaránt illenek hozzá - olvasható a torzsasztal.com-on. Az oldal arról is beszámol, hogy jelenleg csak a csermajori Újhelyi Imre Tejipari Középiskola Tanüzeme gyártja, az egész év folyamán. A termelés mennyisége kb. 200 mázsa/év (termelőtől származó adat). A termék nyolc, sajtnagykereskedéssel is foglalkozó gazdasági társaságon, valamint a nagyobb áruházláncokon keresztül jut el a fogyasztókhoz. Az utóbbi 10 évben a fizetőképes kereslet visszaesése és a nem megfelelő marketing miatt a forgalom csökkenő tendenciát mutat. Ismertsége, keresettsége a dunántúli régiókban és a fővárosban nagyobb.