A bejelentés nem feljelentés - Minden nagyobb cégnek lehetőséget kell adni a belső visszaélések felderítésére

Mit jelent ez a gyakorlatban és mit várhatnak ettől a cégek? Bárdos Andrea, a visszaelesbejelentes.eu honlapot működtető Cégkultúra Kft. ügyvezetője, kiemelten a kisalföldi régió felelőse válaszolt kérdéseinkre. 

– Bejelentés, feljelentés... Rosszízű szavak ezek, még most, 33 évvel a rendszerváltás után is. Miért van erre szükség? 

– Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azért, mert uniós előírás, és mert a magyar parlament is elfogadta. De ezen túl azt gondolom, erkölcsileg is nagy jelentősége lehet, a gazdasági haszna pedig elvitathatatlan. A kutatások azt bizonyítják, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások nagyságtól függetlenül a nyereségük 10–15 százalékától esnek el különféle fel nem tárt vagy későn észlelt belső visszaélések, emberi mulasztások miatt. 

– Milyen típusúak ezek a belső visszaélések a leggyakrabban? 

– A legegyszerűbb a sima lopás, ha mondjuk egy hús- üzemből valaki mindennap hazavisz egy rúd szalámit – talán erre már megvannak a cégek ellenőrzési eszközei. De ma már ennél gyakoribb és veszélyesebb a korrupció, illetve a megvesztegetés. Volt esetünk, amikor egy termelőcégnél a logisztikai munkatárs csúszópénzért és felárazva adta a jobb utakat a fuvarozóknak, ami nyilván megdrágította a szállítást. Ugyanilyen káros, ha például egy könyvelőcégnél valaki a hivatali munkaidejének a felét, és persze a cég infrastruktúráját, a saját ügyfeleinek kiszolgálására használja. Netán a cég ügyfeleit szervezi ki saját magának. De hatalmas károkat tud okozni az is, ha egy munkatárs kifelé folyamatosan szidja a saját cégét, esetleg belső információkat oszt meg, ezek rontják a vállalat megítélését, munkáktól, megrendelésektől eshetnek el emiatt. És akkor még nem beszéltünk a különféle jogsértésekről, dokumentumok hamisításáról, de a hatalommal való visszaélés és a szexuális zaklatás is egyfajta visszaélés. 

– Azért a hasonló esetek uniós előírás és külön törvény nélkül is legtöbbször felszínre kerülnek, vagy nem ilyen egyszerű? 

– Némelyik igen, de rendszerszinten már sok a visszatartó erő. Ez lehet a félelem, lehet a közöny, de lehet a már említett „rossz szájíz” miatt is, hogy márpedig én nem vagyok „spicli”, pedig egy ilyen bejelentés az nem feljelentés. Az közös érdek, a munkáltatónk (munkahelyünk) hosszú távú nyereséges működésének a záloga. A törvény most előírja, hogy cégen belül vagy külső megbízással, de lehetőséget kell biztosítani az ilyen visszaéléseknek akár névtelen vagy névvel is vállalt, ugyanakkor hatékony bejelentését. Ezzel a lehetőséggel remélhetőleg többen élnek majd, legalábbis a félelem, a munkahely féltésének oka ezzel megszűnik. A rendszer célja az, hogy lehetőleg még a bekövetkezés előtt meg lehessen akadályozni az ilyen eseteket, de ha utána de- rül ki, akkor csökkenteni lehessen a visszaélésekből eredő károkat és jogsérelmeket. 

– Milyen előnyökkel járhat még a cégeknek, ha sikerül meggyőzniük a dolgozókat, hogy használják a rendszert, mert ez erősíti a saját állásukat is? 

– Úgy tapasztaljuk, hogy már maga a rendszer bevezetése is visszaszorítja a csalási hajlandóságot, amivel azonnal csökken a már említett veszteség vagy nyereségelmaradás. A tisztességes munkatársak elkötelezettsége nő, ahogy a cég elismertsége is, kifelé és befelé egyaránt. Ráadásul ennek köszönhetően kiderülhetnek a visszaélésekre lehetőséget adó anomáliák, amelyek legtöbbször rendszerszintű hiányosságok. Ha pedig egy vállalkozás maga is transzparensen működik, könnyebben talál új munkaerőt. 

– Mivel önök külső szakértőként vállalják ennek a rendszernek a működtetését, gondolom, nem kell megkérdeznem, hogy ezt tartja jobb megoldásnak; vagy ha egy nagyobb cég saját, belső csoportot hoz létre erre a feladatra? 

– Mindkét megoldás jól működhet, de tény, hogy egy „belső ellenőrzésnek” nehezebben nyílnak meg a kollégák, rejtve maradhatnak ügyek. Per esetén külső szakértőként is lehet ránk hivatkozni, és nem utolsósorban egy külső szakértő költséghatékonyabb megoldás. Ráadásul mi komplex szolgáltatást nyújtunk, folyamatirányító csapatunk több évtizedes tapasztalattal, sokrétű szakmai tudással bír, a jogi mellett szervezetfejlesztői, compliance (megfelelési), visszaélés-kivizsgálási, valamint kockázatkezelési területeken is. Támogatjuk a szervezetet abban, hogy a visszaélés-bejelentés integrálódjon a meglévő etikai szabályok közé, vagy segítünk kialakítani azt. Támogatjuk a vezetői kommunikációt, emellett egy biztonságos, könnyen kezelhető be jelentőszoftvert is adunk és működtetünk. De még egyszer hangsúlyozom, mindegy, hogy külső vagy belső csoport végzi ezt a feladatot, ha azt jól csinálja, az előnyei nagyon hamar jelentkeznek a cég tulajdonosi és részvényesi köreiben is. Azt javaslom, ne várják meg a kisebb cégek se a rájuk vonatkozó december 17-i határidőt, érdemes mielőbb megtenni, ami amúgy is kötelező lesz.