A várakozás öröme

Év végén az advent a karácsonyi ünnepkör előkészítése, felkészülés az ünnepekre. Lássuk be, ez az az időszak, amikor lehetőségeinkhez képest várakozunk, majd adunk, próbálunk pihenni és kiteljesedni. Várakozunk és készülünk, megtelik szívünk hittel, reménnyel, a várakozás örömével és szeretettel. Mindemellett az adventi időszak emlékeztet minket azokra az értékekre, amelyek összekötnek minket másokkal, bárhol is legyünk a világban. Fontosnak tartom, hogy ápoljuk a hagyományokat és átadjuk azokat az eszméket, értékeket a jövő nemzedékeinek, amik szilárd alapként szolgálnak majd számukra. Hiszen ezek kötnek össze minket másokkal, ismerőseinkkel, szeretteinkkel, és ezáltal erősíthetjük egymást az életbe, a jövőbe és abba a kultúrába vetett hitünkben, amelynek mi is alkotó részesei vagyunk. 
Néhány nappal karácsony előtt kívánom, hogy próbáljunk lassítani, elcsendesedni, magunkba tekinteni. Megállhatunk egy pillanatra, felidézhetjük az év történéseit, az átélt pillanatokat. Próbáljuk meglátni mindenben a jót, s adjunk hálát azokért. Szeressünk és támogassunk, nyújtsunk segítő kezet, ahol szükség van rá. Engedjük, hogy átjárja szívünket, otthonunkat, mindennapjainkat a kedvesség és a megértés, ugyanakkor törekedjünk és munkálkodjunk azon az év minden napján, hogy az adventi koszorú gyertyái által megjelenített valódi értékek, a hit, a remény, az öröm és a szeretet uralkodhasson bennünk és a világban! Ahogy versében Juhász Gyula fogalmazott: „Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen / S ne csak így decemberben.” 
Áldott, békés, boldog ünnepeket kívánok a Soproni Tankerületi Központ valamennyi munkatársa nevében! 

Marek János 
a Soproni Tankerületi Központ igazgatója