Soproni Nyugdíjasegyetem: érdekességek a 100 éves soproni botanikus kertről

Péterfalvi Ág­­nes beszélt a kert történetéről, főbb fordulópontjairól, majd röviden az élővilágáról. Ezután bemutatta a funkcióit és feladatait, illetve a lehetséges fejlesztési lehetőségekről is szót ejtett. A kert 17 hektárnyi területen található élő történelem, ahol minden fa magán viseli az elmúlt 100 év emlékeit.

A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. A magyar királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, 1919-ben azonban Sopronban a Honvéd Főreáliskola épületeiben kapott helyet. A mai Botanikus Kert területén 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek terültek el, majd 1897/98-ban épültek fel a Honvéd Főreáliskola épületei. A nagyjából 10 hektáros terület felét telepítették be díszkertszerűen, az idős fák (platánok, vadgesztenyék, hársak, juharok, stb.) ebből a telepítésből származnak. A másik felét gazdasági kertnek és gyakorló térnek használták, többek között tenisz pálya és uszoda is működött itt. A katonai főreáliskola parkjának erdészeti Botanikus Kertté történő átalakítása 1922-ban kezdődött meg, a Növénytani Tanszék vezetője, Fehér Dániel és Kövessi Ferenc tanár tervei alapján. A telepítési munkák 1923-ban kezdődtek meg, rövid négy év leforgása alatt 186 fásszárú, 168 cserje, 171 évelő és 479 db erdészeti szempontból fontos lágyszárú növény került telepítésre. 

Az évek során sikerült a kertet úgy felfejleszteni, hogy 1940-ben nemcsak az erdészeti, hanem az egyetemi botanikus kertek között is mind területe, mind fajgazdagsága következtében igen előkelő helyet foglalt el. Sajnos, az 1944-ben bekövetkezett háborús események a kertet sem kímélték. Az újjáépítés után a kert többször bővült, mire kialakult a mai 17 hektáros formája, ami 1978 óta Országos jelentőségű természetvédelmi terület, a Fertő Hanság Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. A teljes növényállomány körülbelül 6200 taxonból áll, ebből védett növények száma: 147. 

A Botanikus Kert főleg ritka örökzöldjeiről híres, azonban az örökzöldek és lombhullató fák aránya nagyjából egyenlő. Megtalálhatók itt a méltán híres faóriások, a tengerparti és a hegyi mamutfenyő. Ezek a fák az élővilág leghatalmasabb és legidősebb élőlényei, akár 100 méteres magasságot is elérnek és 1000 évig élnek.

A botanikai ritkaságokon kívül a kert élőhelyet biztosít számos állatfaj számára is, csaknem 150 madárfaj fordul meg itt. Vannak méhkaptárak is, hiszen az egyetemen jelenleg is folynak kutatások a méhekkel kapcsolatosan, egy környezeti monitoring rendszert dolgoztak ki, melyben vizsgálni tudják a mézben található összetevők alapján, például a levegő tisztaságát is. 

A Botanikus Kert egyedi helyzetben van, hiszen egyrészt természetvédelmi terület, másrészt pedig egyetemi kampusz, az oktatás-kutatás és a hallgatói élet központja. Ezáltal számos különböző funkciót kell egyidejűleg ellátnia melyek összehangolása, hosszútávú tervezése és kezelése összetett feladat. A kert elsődleges funkciója az egyetemen folyó oktatási tevékenység támogatása, a hallgatók gyakorlati tudásának elősegítése céljából. 

Tanácsné Bősze Ágnes nagy érdeklődéssel várta a Botanikus Kertről szóló előadást, hiszen a közelében lakik és maga is sokszor sétált már ott. Péterfalvi Ágnes sok érdekességről beszélt, olyanokat is elmondott a kert történetéről, amit eddig nem tudott.