Ez történt a Kisalföldön 10, 15, 20 éve - Több zarándok, sok a fogadás, bezárt tejátvevők

Erről írtunk a Kisalföldben

10 éve –több a zarándoklat

Tíz évvel ezelőtt, arról írtunk, hogy évről évre növekszik azoknak a látogatóknak a száma, akik kimondottan vallási indíttatásból, zarándokként érkeznek Győr-Moson-Sopronba. Az érdeklődés középpontjában elsősorban Lébény, a győri Káptalandomb, Pannonhalma és Szany állt.

Az egyházi turizmus megyei látnivalói közül Pannonhalmát keresik fel legtöbben, de évente több ezer látogató érdeklődik a győri bazilika, kincstár és könyvtár ritkaságai és a román stílusban épült lébényi templom iránt is. Főként a világörökségi rang óta a Pannonhalmi Bencés Főapátság a legnépszerűbb látnivaló a térségben. Évente átlagosan százezren – belföldről, külföldről egyaránt – fordulnak meg Szent Márton hegyén. Az érkezők hat-hét százaléka zarándok, akik elsősorban lelki töltődés miatt keresik fel az ősi helyet. Egyébként a monostor egyik állomása a hagyományos Szent Jakab-útnak is.

A megépült zarándokház új lehetőséget jelent ahhoz, hogy például kedvezményes áron tudjanak szállást, ellátást kínálni a vendégeknek. Győrött elsősorban a hagyományos zarándoklatok, a bazilikában őrzött ereklyék és az Apor-relikviák jelentenek turisztikai vonzerőt. Szabó Péter, a Zichy Ferenc Látogatóközpont vezetője elmondta: március közepén a Könnyező Szűzanya kegyképéhez ezrek érkeznek az ország minden tájáról. Sokan zarándokolnak a Szent László-hermához, valamint a Boldog Apor Vilmos ünnepein bemutatott szentmisékre is, a határon túlról is.

Ezenkívül heti rendszerességgel érkeznek csoportosan és egyénileg is zarándokok a Káptalandombra. Lébény megújult, 800 éves, román kori műemlék templomát is több ezren látogatják évente. Az egyéni vallási turistákon kívül sok zarándok is, mivel a település öt éve a Szent Jakab-út és az azt keresztező Szent Márton-út egyik fontos állomása, ahová hagyományosan július 25-én érkeznek a „magyar Camino” résztvevői.

15 éve – Sok a fogadás

Tizenöt éve rendezték meg az Ausztria-Svájci labdarúgó-Európa-bajnokságot. Mint írtuk, azon a héten 395 millió forint volt a Tippmix-forgalom, amiből a két EB-nap 162 milliót hozott a Szerencsejáték Zrt. konyhájára. A 24. és a 25. héten 873 millió, illetve 729 millió forintot tettek fel a drukkerek, a korábbi átlagos összeg két-két és félszeresét. A fogadók a legtöbb pénzt, - 145 millió forintot az Olaszország-Románia mérkőzésre tették fel. Ezt követte a sorban a horvát-német (140 millió), a cseh-portugál (128 millió), a horvát-török (124 millió), valamint a holland-francia (113 millió) találkozó. A leginkább papírforma-eredménynek a Csehország-Portugália, illetve a Lengyelország-Németország meccs „vendégsikere" bizonyult, amin 150 millió, illetve 119 millió forintot nyertek a fogadók. A legnagyobb meglepetésnek, az igazi Tippmix-gyilkosnak a Portugália-Németország (2-3), a Horvátország-Törökország (hosszabbítás után 1-1, 11-esekkel 1-3), a Hollandia-Oroszország (hoszszabbítás után 1-3) negyeddöntők, valamint a Horvátország-Németország (2-1) és a Svájc-Portugália (2-0) csoportmérkőzések számítottak. Somorai László,a Szerencsejáték Zrt. marketingigazgatója lapunknak elmondta: a négy évvel ezelőtti, portugáliai EB-hez képest a forgalom mintegy három-négyszeresére nőtt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy idén január 1-jétől nem kell 20 százalékos játékadót levonni a nyereményekből, így nagyobb nyereményszorzókat (oddsokat) tudnak megállapítani egy-egy meccsre, ami egyértelműen vonzóbb a fogadóknak.

20 éve – Szerződésbontás

Húsz évvel ezelőtt arról írtunk, hogy több településsel is szerződést bontott a MiZo: Egyházasfalun, Nagycenken, Mosonszentmiklóson és Győr- Ménfőcsanakon is megszűnt a tejátvétel. Az Új-MiZo Rt. a tej nem megfelelő minőségére hivatkozva bontotta fel a szerződést. A gazdák lehetetlen helyzetbe kerültek.

Egyházasfalun hiába termelnek tejet a házi tehenészetek, ezentúl vagy maguk dolgozzák fel azt, vagy más megoldást keresnek az értékesítésre. Németh Ferencné,a helyi átvevő vezetője mutatja az Új-MiZo levelét, amelyben közlik, hogy a nyers tej gyakran előforduló nem kielégítő minősége miatt a termékértékesítési szerződést felbontják, az átvételt június 21-től beszüntetik. Egyházasfalun hat gazdát érint a döntés, van köztük, aki tizenöt tehenet tart.

Az egyházasfalui tejtermelők állítják, ugyanúgy etetik az állatokat, mint korábban, amikor jó tejet adtak le, áprilisban volt extra minőségű is. Érthetetlennek találják, hogy egyszerre mindenki „elfelejtett” minőségi tejet vinni az átvevőhöz, így aztán a literenkénti ötven-hatvan forintos tejár is öt forintra zuhant. Nem elég, hogy az évekkel ezelőtt összejött 180 ezer forintos MiZo-tartozásból néhány hete csak 85 ezer forintot kaptunk kézhez, most már a tej átvételét is megtagadják - panaszkodik Eső János. – Nekünk szerencsére csak két tehenünk van, de még így sem tudunk mit csinálni a tejjel. – Nagy csapás ez nekünk, hiszen három évtizede foglalkozunk tehenekkel, ma már tizenötöt tartunk – mondja Rózsa Ferencné. –Éves szinten öt-hatszázezer forintba kerül a tehenészet fenntartása, gondolhatja, mit éreztünk, amikor kijöttek az ötforintos tejárral. Az pedig csak a fele, hogy már át sem veszik a tejet. Meg kell válnunk a tehenektől. Tartunk tőle, ilyen körülmények között az ára igen alacsony lesz...

Az Új Mi-Zo Rt. felvásárlási főosztályvezetője, Schaub Mihály érdeklődésünkre elmondta: idén a havi háromszori mintát és annak vizsgálati eredményét figyelembe véve, az egyházasfalui családi tehenészetekből származó nyers tej gyakran nem felelt meg a Magyar élelmiszerkönyvben rögzített feltételeknek. Ezen túlmenően öt alkalommal találtak „idegen vizet” a tejmintában, azaz a feltételezések szerint a tejmennyiséget tudatosan vízzel növelték. Schaub Mihály elmondta: még Győr-Moson-Sopron megyében tejminőségi problémák miatt Egyházasfalu mellett Nagycenken, Mosonszentmiklóson és Győr-Ménfőcsanakon mondták fel a szerződést.