A Fertő-Hanság Nemzeti Park területén is él a lápi póc

A lápi póc a Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukciós területekre történt betelepítését követően a környező csatornákba is kijutott, ott kialakítva önfenntartó állományokat. A Csornai-síkon és a Kelet-Szigetközben is jelen van, a Fertő mellett a hidegségi, régi bányatóban fordul elő nagyobb egyedszámban.

Bódvai Ildikó

Fotó: Magyar Haltani Társaság

A Magyar Haltani Társaság a 2023-as évre is meghirdette „Az év hala” választást. A honlapjukon lehetett voksolni december 31-én déli 12 óráig. A kitüntető címért ezúttal is három halfaj versengett, mindhárom őshonos a vizeinkben. Összesen 5805 szavazatot adtak le, ezek alapján 50 százalékkal első lett a lápi póc, második a sügér, harmadik a selymes durbincs.

A lápi póc apró termetű, zömök testű halunk, mely kissé nyújtott, oldalról lapított. Termetéhez képest testét viszonylag nagyobb méretű pikkelyek borítják, alap barnás színezetét fémesen csillogó aranysárga csík díszíti. Enyhén felső állású szájában apró fogacskákból álló kefefogazat található, aminek segítségével bolharákokat, rovarlárvákat vagy halivadékokat zsákmányol. Tavasszal szaporodnak, jellegzetes násztáncukat követően a nőstény őrködik az ikrákat rejtő fészek felett.

Érdekesség - Érdekesség, hogy a faj első említése a Fertőből 1847-ből származik. A XX. század elejére a lápi póc állománya jelentősen lecsökkent a tóban, melynek legfőbb oka, hogy akváriumi halnak hurcolták el Bécsbe nagy mennyiségben eredeti élőhelyéről. 2017-es újbóli megkerülését megelőzően 1961-ből származik az utolsó fertői adata.

– Nagyon örülök, hogy ilyen sok szavazatot kapott a lápi póc. Részint azért, mert régóta nem nyert védett faj „Az év hala” választáson, másrészt azért, mert nagyon is megérdemli a figyelmet ez az aprócska állat – mondta el a Kisalföldnek Szita Renáta, a Fertő–Hanság Nemzeti Park természetmegőrzési szakreferense.

– A lápi póc bennszülött halfajunk, csak itt, a Kárpát-medencében él. Azért számít fokozottan védettnek, mert a korábbi évtizedek vízszabályozási munkálatait követően élőhelyei eltűnőben vannak. Az idegenhonos fajok közül az amurgéb előretörése és dominanciája szorítja vissza leginkább a hazai vizekből. Ártéri részeken, holtágakban, mocsarakban, lápokban fordul elő. A sűrű növényzettel benőtt álló vagy lassan áramló vízfolyásokat, csatornákat kedveli. Térségünkben főként a Hanságban találhatók meg. A Nyirkai-Hany élőhely-rekonstrukciós területekre történt betelepítését követően a környező csatornákba is kijutott, ott kialakítva önfenntartó állományokat – tette hozzá a szakember. A Csornai-síkon és a Kelet-Szigetközben is jelen van, a Fertő mellett a hidegségi, régi bányatóban fordulnak elő nagyobb egyedszámban.

Tavaly november végén „Legyen a lápi póc 2023-ban az év hala!” címmel a Fertő–Hanság Nemzeti Park is kampányt indított közösségi oldalán. – Az volt a célunk, hogy minél jobban megismerhesse mindenki ezt az apró, de annál nagyobb értéket képviselő őshonos halfajunkat. Nagyon örülünk, hogy a Magyar Haltani Társaság szavazásán végül ilyen sok szavazatot kapott. Úgy gondolom, nekünk is volt részünk abban, hogy a lápi póc lett az év hala, hiszen több nemzeti park, természetvédelmi szervezet is megosztotta a szavazásra buzdító bejegyzéseinket – mondta Szita Renáta.

Győrben szobrot kapott

A lápi póc a Bácsai-tó partján egy helyi fafaragó, Alasztics Gyula kisbácsai lakos ötlete és felajánlása révén jött létre, a körzet önkormányzati képviselője, Bárány István kérésére. A szobor 25-szörös nagyításban ábrázolja a halat, amelyből sok él a Bácsai-tóban is. Eredetileg a víz kotrását tervezték, amikor kiderült, hogy a korábban elmocsarasodott meder a fokozottan védett aprócska halfaj otthona.