Kisalföld logö

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 14°C Még több cikk.

Zöldút a lakbéremelésnek

A közgyűlés többsége a csütörtöki ülésen egyetértett azzal, hogy háromszoros mértékű lakbéremelésre van szükség Győrben, amely várhatóan két lépcsőben valósulhat meg, a rászorulók támogatásával. Végleges döntés két hónapon belül születhet.
A győri Bécsi kapu téren élő Lengyel Alfrédné szerint nem lesz könnyű az emelt lakbért kifizetni.
A lakbéremelésnek – nyilván nem kell mondani – senki sem örül, s tapasztalataink szerint az érintettek nem is olyan „egyszerű morgolódással" fogadják, mint az egyéb drágulásokat. A megkérdezettek többsége nevének elhallgatását kérve is jobbára csak egy-egy cifra félmondatot mondott a város szándékára, vagy úgy reagált kérdésünkre, hogy próbáljunk meg mi ilyen költségek mellett eltartani mondjuk három gyereket.

Voltak, akik a beszélgetés után később telefonon közölték, mégsem járulnak hozzá nyilatkozatuk közléséhez. A lakbér háromszorosára emelését képtelenségnek tartják, és nem biztosak abban, hogy mindezt a családok jövedelmi viszonyának megfelelő tisztességes kompenzálás követi.

Lengyel Alfrédné már régóta él a Bécsi kapu tér 11. számú épületben. Férje halála után egyedül maradt, illetve nem egészen, hiszen vele él huszonkilenc éves unokája. A műemléki házban lévő 83 négyzetméteres, szép lakásért havi 15 ezer forint körüli bérleti díjat fizet, meg persze az egyéb rezsit. Nem titok, mondja, a nyugdíja éppen most emelkedett 78 ezer forintra, hát nem lesz könnyű, ha a lakbér a háromszorosára emelkedik. De hát tetszik, nem tetszik, ebbe ő beleszólni nem tud. Egy biztos, arra nem is gondol, hogy élete hátralévő éveire innen máshová költözzön.

A győri épület egy másik bérlője, Frater János 1948 óta lakik itt. Négyen kezdték, mondja, persze azóta fiuk, lányuk felnőtt, ketten maradtak feleségével. Kettőjük nyugdíja százezer forint körüli, lakbérre 12–13 ezer forint megy el. (Megjegyzendő, ez a belvárosi műemléki ház a kiemelt kategóriába tartozik, lakbére jóval az átlag feletti.) Számítva az egyéb rezsit is, közte az igencsak megdrágult gázfűtést, havonta 45–50 ezer forint megy átutalásra.

Felmérik a bérlők helyzetét?

Frater János ott volt azon a belvárosi lakossági fórumon, ahol az új lakbértervezetről volt szó, így hát ismeri a hátteret is. Akkor azt hallották, említi, hogy felmérik majd a bérlők helyzetét, jövedelmi viszonyait. Arról is beszéltek a fórumon, hogy aki nem bírja a nagy, drága lakás terheit, költözzön kisebbe, olcsóbba. Na de ennyi idő után, idősen életmódot változtatni?

Egymilliárd az amortizáció

A városi közgyűlés tegnap délután folytatta le a vitát a bérlakásokról. A fogyasztóvédelmi egyesület megyei és városi szervezete, a Lakásbérlők és Lakók Egyesülete, valamint a Civil Szolgáltató Központ azt kérte a testülettől, halasszák el a napirendi pont tárgyalását – ezt szorgalmazta Németh Zoltán, a jobboldal frakcióvezetője is –, de a többség ezzel nem értett egyet.

Janicsek Tibor, a mintegy ötezer bérlakást kezelő Inszol Rt. igazgatója elmondta: a jelenlegi átlaglakbér – négyzetméterenként 81 forint havonta – a költségek egyharmadát fedezi. Szerinte ez az állapot nem tartható fenn, és pénzt kell pumpálni a szektorba, mert az állagromlás csak így állítható meg. A nagyságrend érzékeltetésére közölte: a város lakásvagyonának értéke meghaladja az ötvenmilliárd forintot, így az amortizáció évi egymilliárd forint. A szakember a lehetséges források között a pályázatokat, a szelektív lakásértékesítést, valamint a lakbérek háromszoros emelését nevezte meg.

Védőhálót dolgoznak ki

Szabóné Vörös Ágnes, a polgármesteri hivatal egészségügyi és szociálpolitikai irodavezető-helyettese elmondta: alapelv, hogy a szociálisan rászorulók terhei nem nőhetnek. Emiatt a város az egy főre eső jövedelemhez kötött kompenzációs rendszert dolgoz ki, amely becslések szerint mintegy 1800 családot érintene.
A közgyűlés többsége végül elfogadta a koncepciót. A testület megszavazta a szocialista frakció módosító indítványát is. Eszerint a rendelet részleteit úgy kell kidolgozni, hogy a lakbéremelésre két lépcsőben, legkorábban 2004 júliusától és 2005 júliusától kerüljön sor, az előtakarékosságot vállaló fiatal házaspárok terhei ne nőjenek, illetve megfelelő védőháló működjön. A jobboldal javaslatai – a város tegye lehetővé a lakások értékesítését, illetve a bevételeket külön alapban kezeljék, hogy csak felújításra legyenek költhetők – ellenben nem mentek át a szavazáson.

Kevesebb rablás történt

A közgyűlés elfogadta dr. Holló Sándor alezredes, győri rendőrkapitány beszámolóját a rablásokról. Kiderült: a Győri Rendőrkapitányság illetékességi területén négy év alatt harmadára csökkent az ilyen bűncselekmények száma, a felderítési eredményesség pedig a 2002-es 36 százalékról 2003-ra 53 százalékosra javult.
A testület jóváhagyta a Győr peres ügyeiről szóló tájékoztatót, valamint azt, hogy közbeszerzési eljárást írjanak ki városmarketingre. Erre az önkormányzat idén 30 millió forintot tervez elkölteni.

Posztumusz díj Fehérnek

A képviselők zárt ülésen kitüntetésekről döntöttek. Baksa Kálmán, a Krúdy-középiskola igazgatója díszpolgári címet vehet át a március 15-i díszközgyűlésen. A város posztumusz Pro Urbe-díjat adományoz Fehér Miklósnak, a Benfica nemrégiben elhunyt győri labdarúgójának, valamint Pro Urbe-díjat Jürgen Lunemann-nak, az Audi Hungaria Motor Kft. ügyvezető igazgatójának, dr. Kardos Károlynak, a Széchenyi-egyetem intézetigazgatójának, valamint Szíj Zoltán volt győri önkormányzati képviselőnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tét nem torpan meg

Önkormányzata, intézményei működtetéséhez nem kell hitelt felvennie Tétnek, de a fejlesztésekhez… Tovább olvasom