Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Zárulóban a megyei adóolló

A kistérségek és a települések közötti különbségek is csökkentek az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (szja) alapján készült listán.

Győr leszorult a dobogóról, így Győrújbaráton és Győrújfalun kívül Vámosszabadi tudhatja magáénak a legmagasabb egy lakosra jutó személyi jövedelemadót. A folyamat Nyugat-Európában már nagyrészt lezajlott: a magasabb jövedelmű rétegek a városon kívülre költöznek.

Portálunk által készített legfrissebb lista újdonsága, hogy a kevésbé tehetős kistérségekben nőtt jobban az egy főre jutó szja. Érdekesség, hogy az élen álló Győrújbaráton már ˝csak˝ 7,5-szer magasabb ez az összeg, mint az utolsó helyezett községben, miközben a 2007-es rangsor alapján még 11,5-szeres, a 2006-os alapján 16-szoros volt a különbség.

Mindössze két olyan település van az egy főre jutó 2008-as személyi jövedelemadó alapján készült megyei listán, amelyik nem a Győri kistérségben található. Az egyes kistérségek, valamint a rangsor elején és végén található települések közötti különbségek is csökkentek.


Háromtized híján 6 százalékkal nőtt a megyében élők által befizetett személyi jövedelemadó (szja) összege a 2008-as adóévben – olvasható ki abból a rangsorból, amelyet a Kisalföld a Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent adatok alapján készített el. A rubrikában ezúttal 77 milliárd 96 millió forint szerepel, szemben az egy esztendővel korábbi 72 milliárd 938 millió forinttal. A mostani növekedés kirívóan alacsony az elmúlt esztendőkhöz képest: tavaly 14,7, tavalyelőtt pedig 13 százalékos bővülésről tudtunk beszámolni.

Ezzel párhuzamosan nőtt az egy lakosra jutó szja összege is, noha a megye lélekszáma a sok beköltözés miatt folyamatosan nőtt. A 2006-os adóévben ez a szám 143.973, a 2007-esben 164.453, míg a 2008-asban már 173.147 forint volt.

A települési rangsor élmezőnyében kevés a változás. A legszembetűnőbb, hogy Győr leszorult a dobogóról, és már nemcsak Győrújbarát és Győrújfalu, hanem Vámosszabadi is megelőzi. Az első tízben csak Petőháza és Dör új szereplő. Az utóbbi jó példa arra, hogy egy kis faluban már attól is megugorhat az egy lakosra jutó szja összege, ha viszonylag kevés ember adóbefizetése jelentősen nő valamilyen okból.

Úgy tudjuk, Dör előrelépése nagyrészt egyetlen vállalkozás kifizetéséhez kötődik.

A megye gazdasági súlypontja Győr, amely az átlagosnál magasabb jövedelmeket biztosít a munkát vállalóknak. Felvételünk az Audi gyárában készült.
A megye gazdasági súlypontja Győr, amely az átlagosnál magasabb jövedelmeket biztosít a munkát vállalóknak. Felvételünk az Audi gyárában készült.

Feltűnő, hogy a listán a top tízben nyolc, a top húszban 18 győri kistérségbeli település található. Az arányok az elmúlt években is hasonlóak voltak. Dr. Rechnitzer János, a győri Széchenyi István Egyetem regionális és gazdaságtudományi doktori iskolájának vezetője kérdésünkre ezt azzal magyarázta, hogy a megye gazdasági súlypontja Győr, amely az átlagosnál magasabb jövedelmeket biztosít a munkát vállalóknak, akik között helyiek és környékbeliek egyaránt nagy számban találhatók. Felhívta a figyelmet a Nyugat-Európában már évtizedek óta zajló, nálunk késéssel megindult szuburbanizációs folyamatra: sok magasabb jövedelmű ember a város 10–20 kilométeres övezetébe költözik ki. A tendencia Győr térségében nagyon erős. Szerinte ez nem jelent tragédiát a megyeszékhely számára, mert ezek a rétegek a pénzüket továbbra is ott keresik meg, és jórészt ott is költik el.

Háromtized híján 6 százalékkal nőtt a megyében élők által befizetett személyi jövedelemadó (szja) összege a 2008-as adóévben.
Míg a településenkénti rangsorban akadnak kisebb-nagyobb változások, a kistérségek sorrendje nem módosult annak ellenére sem, hogy nem egyforma mértékben változott az egy főre jutó szja 2008-as összege a 2007-eshez képest. A legerősebb a Győri, a Soproni és a Mosonmagyaróvári kistérség maradt, amelyekben a növekedés 3–5 százalék közötti mértékű volt. A következő hármas, a Pannonhalmi, a Téti és a Csornai kistérség 10–12, míg az utolsó, a Kapuvári 8 százalékkal gyarapodott.

Dr. Rechnitzer János szerint a két rábaközi térség sereghajtó pozíciója több tényezővel magyarázható. Egyrészt gyenge az ipari és a szolgáltatási szektor. Emellett viszonylag magas a mezőgazdaságból élők aránya, amelynek tagjai őstermelőként jelentős adókedvezményben részesültek 2008-ban. Befolyásoló tényező, hogy a népesség elöregedőben van részben amiatt, mert a fiatalabbak elvándorolnak, jellemzően Győr, Sopron, Pápa és Szombathely irányába.


Hogyan készült?

A Magyar Közlöny január 28-i számában jelentek meg az önkormányzatok idei finanszírozási adatai. A rubrikák egyike a 2008-as szja helyben maradó összege helységenkénti bontásban. Ennek mértéke 8 százalék. Ebből a 100 százalékot kiszámolva kiderül, az egyes falvakban, városokban élők mennyi szja-t fizettek a 2008-as adóévben. Ezt a 2009. január 1-jei lakosságszámmal elosztva – amit a Magyar Közlöny szintén tartalmaz – megkapjuk az egy lakosra jutó szja településenkénti összegét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Se cigi, se ˝Móvár˝ - hol és mit tiltanak a megyebeli városok?

Győrben nem gördeszkázhatunk a belvárosban, Sopronban rendelet szabályozza, hogy közterületen kik… Tovább olvasom