Kisalföld logö

2017. 10. 18. szerda - Lukács 12°C | 23°C Még több cikk.

Vízkorlátozás a Rábán

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területéhez tartozó több vízfolyáson az aszály jelei mutatkoznak. Alacsony a Fertő tó vízszintje is, a Rábán pedig vízkorlátozást rendeltek el.
A Duna az egyetlen folyó, amelyet nem érint az aszály.
„ Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén a legtöbb vízfolyáson az aszály jelei mutatkoznak" – mondta tegnap a Kisalföldnek Janák Emil, az Éduvízig vezetője. Hozzátette, mától a Rábán vízkorlátozást vezetnek be. A folyó vízhozamának a sárvári szelvényében legalább 13,5 köbméter/szekundumnak kellene lennie, tegnap azonban másodpercenként 9,5 köbméter víz folyt a Rába medrében.

Azok tehát, akik vízjogi engedéllyel a Rába vizét használhatják, mostantól korlátozottan élhetnek jogosítványaikkal. A ma bevezetett korlátozás még nem jelentős, a vízügyi igazgatóság tíz százalékkal csökkenti az engedélyekben szereplő értékeket. A Rába kapcsán biztos sokakban felvetődik a kérdés: ha korlátozni kell a vízhasználatot, hogyan képzelték el a Balaton folyóból való vízpótlását? Janák Emil egyértelműen leszögezte: ha ki is építették volna a Balaton vízpótlási rendszerét – amely nem történt meg –, akkor ilyen helyzetben beszüntetnék a Rábából való vízutánpótlást. Erről azonban nincs szó, a vizesszakma továbbra sem támogatja ezt az elképzelést.

Alacsony a víz a Dunán is

Egyetlen folyót nem érint jelenleg az aszály, a Dunát, amelynek akkora a vízhozama, hogy ökológiai célból – az élővízi jelleg megőrzéséért – biztosan nem kell korlátozást bevezetni. A vízhozam tehát kulcskérdés: Dévénynél másodpercenként 1320 köbméter víz halad át jelenleg a mederben, ami kis vízhozamnak számít, de nem aszályos állapotnak. (Az átlagos hozam 2000 köbméter/szekundum.) „Az más kérdés, hogy a lakosság mit érzékel ebből. Az emberek valóban alacsony vízszintet láthatnak a Dunán, de ennek nem az aszály az oka, hanem a folyó medersüllyedése. Emiatt ugyanis a vízhozam mindig alacsony szinten vonul le" – állította a szakember.
A Mosoni-Dunába jelenleg 49 köbméter vizet vezetnek be másodpercenként, annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet 1995-ben a szlovákokkal kötöttünk. Ha nincs a megegyezés, akkor ez az érték legfeljebb 20 köbméter/szekundum lenne, vagyis kimondható: aszályosabb helyzet lenne a folyón, s a győriek még alacsonyabb vízszintet láthatnának.

Már csak szlogen?

Janák Emil arra a kérdésünkre, ha most megkérdeznék tőle, hogy Győr a folyók városa-e, mit válaszolna, azt felelte: nagyon reméli, hogy Győr a folyók városa lesz.
– A Mosoni-Duna rehabilitációját bevette a parlament az országos költségvetésbe, a pénzt a Miniszterelnöki Hivatal kezeli, s már megjelentek az első pályázatok, amelyekkel megindulhat a munka. A cél az, hogy a korábbi ökológiai állapotot visszahozzuk, ez persze a vízszint rehabilitációját is jelenti. Ha a munka meghozza a várt eredményt, akkor Győr ismét a folyók városa lesz – állította a vízügyi igazgató.

Kapcsolódó cikekk >>

Hatvanötmillió a Mosoni-Dunára (2002-12-19) >>
A Fertő tó legújabb gyöngyszeme (2003-06-06) >>
Az évtized folyója a Rába (2002-11-28) >>
Balaton a Rába vize nélkül (2003-02-21) >>
Ellenzik a Rába-csapolást (2003-02-27) >>
Kecsegetelepítés a Dunába (2003-06-25) >>
Kiderült, miért habzott a Rába (2003-05-28) >>
Nem lopják, osztják a Rábát (2002-08-06) >>
Rába-vizet a Balatonba? (2003-02-27) >>
A fejünk fölött döntenek (2003-03-26) >>

 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszatérés Kabulba

Dr. Pellek Sándor betegen kezdte meg ismét munkáját a kabuli katonai kórházban, ahol március óta… Tovább olvasom