Kisalföld logö

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -6°C | 1°C

Vizet a Dunába!: számháború kezdődött

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára (29. rész).
"Anna Majkútová, a szlovák mezőgazdasági tárca szóvivője szerint Szlovákia tisztában van azzal, hogy bíróság útján sem kényszerítheti Magyarországot egy alsó duzzasztómű megépítésére, ellenben ha az alsó erőmű nem épül meg, abban az esetben Szlovákia az eredeti szerződésben vállalt, de a magyar fél részéről el nem végzett munkák fejében kártérítést lesz kénytelen követelni." (Kisalföld, 2001. február 2.)

"Kilencvenegy lipóti és öt dunaremetei polgár lett a felperese annak a jogi eljárásnak, melyet az amerikai székhelyű Magyar Környezetvédelmi Alap segítségével indítottak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon." (Kisalföld, 2001. február 27.)

"Bele kell menni a számháborúba – mondta dr. Székely László Duna-kormánybiztos, aki áttörésnek nevezte, hogy végre azokról a kérdésekről folyik a párbeszéd, amit a magyar fél képvisel. A számháború a minket illető vízmennyiségre vonatkozott. A szlovákok szerint a most kapott 400 köbméter megfelel az általuk is elismert ökológiai minimumnak, s ehhez szerintük még további 14 százalékra van jogunk eddigi befektetéseink arányában. Szerintünk 800–1200 köbméter kell." (Kisalföld, 2001. március 2.)

"Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei ellenőrzési terve alapján vizsgálatot végez Szigetközben. Szeretnék bemutatni a térségben az eltereléssel keletkezett környezeti károk mérséklésére hozott intézkedéseket, a rendelkezésre bocsátott pénzek felhasználását, összetételét." (Kisalföld, 2001. március 13.)

"Az Öreg-Duna medrének átalakulását, a növényburjánzást egy módon lehetett volna eddig megakadályozni – megfelelő mennyiségű víz biztosításával. Tudjuk, hogy ez nem történt meg, a meder szélén mostanra 125 hektárra nőtt az a terület, amelyet meg kellene tisztítani a fáktól és a bokroktól. Így lehetne csak az eredeti – árvíz esetén nagyobb biztonságot jelentő – állapotot visszaállítani. Janák Emil, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője szerint 300 millió forintba kerülne a munka elvégzése, de kilenc év óta az állam nem áldoz erre." (Kisalföld, 2001. március 28.)

"Szlovákia érzékeltette, hogy a nagymarosi vízi erőmű felépítésének elmaradásáért kártérítésre tart igényt, Magyarország nem zárkózna el a részletes, tételes elszámolástól. Ezért javasolja, hogy végezze el ezt a munkát egy közös jóvátételi és költségelszámolási bizottság. Bartus Gábor kormány-főtanácsadó rámutatott: ez az elemzés igazolja majd a hágai Nemzetközi Bíróság nullszaldós elszámolásra vonatkozó javaslatának megalapozottságát. Sőt, bizonyítja a magyar ökológiai kárigények jogosságát is." (Kisalföld, 2001. április 7.) (Folytatjuk)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Első díj a győri zöldjogásznak

Az idei Justitia Regnorum Fundamentum-díjat Kalas Györgynek ítélték oda "a jövő nemzedékek… Tovább olvasom