Kisalföld logö

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 2°C | 8°C Még több cikk.

Vizet a Dunába: Lassú halál a Szigetközben

A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára. (10. rész)
"Dunaremeténél a vízmérce szárazra került, Rajkánál a legkisebb hajózási szintnél két és fél méterrel alacsonyabb vízállást mértek két nappal a Duna elterelése után. Vészhelyzet van a Szigetközben. Most látszik csak igazán, milyen nagy szükség lenne a félbehagyott vízpótló rendszerre – mondta Kertész József szakaszmérnök..." (1992. október 29.)

"A Duna apadását a mellékágrendszer rohamos vízszintcsökkenése követte. Egyik óráról a másikra milliószám pusztultak a halak a kiszáradt medrekben." (1992. november 2.)

"A Rajka–Szap közötti Duna-szakaszon katasztrofálisan alacsony vízállások alakultak ki. Ásványráró fölött a mellékágrendszerek gyakorlatilag kiürültek a főmeder irányába. Az összes hullámtéri vízmérce szárazra került. A mellékágak azonnali vízpótlására nincs lehetőség, ezért a hullámtéren további negatív folyamatok várhatók." (1992. november 3.)
„A szakemberek szerint száz nap elegendő ahhoz, hogy a káros folyamat visszafordíthatatlanná váljon, hacsak nem javul addig számottevően a Szigetköz vízellátása." (1992. november 5.)

"Dr. Horváth József köztársasági megbízott szerint a kárcsökkentés érdekében Dunakilitinél fenékküszöböt kellene építeni, le kellene zárni a mellékágak öreg-dunai torkolatait, így biztosítható lenne a vízpótlás." (1992. november 7.)

"Dr. Tompai Géza minisztériumi főtanácsos elmondta, a szigetközi katasztrófára a kormányzat nem készülhetett fel, az utolsó pillanatig bíztak abban, hogy a szlovák oldalon nem terelik el a Dunát." (1992. november 11.)

„Több kormánypárti képviselő a magyar tárgyalási pozíció gyengítésének nevezte a Dunakilitinél tervezett fenékküszöb-építést." (1992. november 13.)

"A Szigetközi Önkormányzatok Szövetsége kénytelen megállapítani, hogy saját sorsáról ismételten mások kívánnak dönteni úgy, hogy a helyi tényleges véleményeket nem kérdezik meg, és nem veszik figyelembe." (1992. november 20.)

"A vízlépcső szlovák főberuházója a Kisalföld rendelkezésére bocsátotta a továbblépési javaslatukat tartalmazó dossziét. – A mi elképzelésünk az, hogy a Felső- és Középső-Szigetközben az Öreg-Duna medrében három kis duzzasztóművet kell építeni. Segítségükkel megemelhető lenne a Duna vízszintje. Cikolaszigetnél (1836. folyamkilométer), Püski és Lipót között (1827.) és Ásványrárónál (1817,8) építenénk egy-egy műtárgyat. Mellékesen áramot is termelhetnének – 1,3 milliárd korona/év –, de a legnagyobb előny abból adódna, hogy újra élő kapcsolatba kerülne a főág és a mellékágrendszer, és a kishajóforgalom a Duna-ágak bevonásával újraindulhatna... Az Európai Közösség szakértőivel... abban tökéletes az összhang közöttünk, hogy vízszintemelésre szükség van a Szigetközben, mégpedig az Öreg-Duna medrében. Ezek egyelőre további megvitatásra váró alternatívák, de mi legalább próbálunk előrelépni... A szigetközi hullámtér három hónapon belül kaphatna vizet. Úgy, hogy Dunakilitinél megemelik a vízszintet, és fölülről táplálják a mellékágrendszert. Ha a magyarok azt mondják, hogy nincs akadálya a fenékküszöb-építésnek, mi azonnal nekilátunk – mondta Julius Binder." (1992. december 30.)
(Folytatjuk)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vizet a Dunába: javítani az életminőséget

Lőre Pétert, az Audi Hungaria Motor Kft. kommunikációs igazgatóját gyermekkori élmények is fűzik a… Tovább olvasom