Kisalföld logö

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 12°C | 23°C Még több cikk.

Vizet a Dunába - Levelek és vita Szigetközről és a Dunáról

Jávor Benedek LMP-s parlamenti képviselő, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke csütörtökön nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Martonyi János külügyminiszterhez.

Jávor Benedek
LMP-s parlamenti képviselő, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke csütörtökön nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Martonyi János külügyminiszterhez, melyben dunai kormánybiztosság felállítását kéri, Szlovákiával a hágai ítélet végrehajtásáról tárgyalna, s ha nem sikerülne velük államközi szerződést kötni, haladéktalanul nemzetközi jogi fórumokhoz fordulna.

Tóásó Gyula, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület elnöke a keddi, népi kezdeményezásről szóló parlamenti vitanap kapcsán közzétett LMP-s álláspontra reagált - szintén levélben Jávornak. Tóásó szerint értelmetlen lenne ismét Hágához fordulni, s szeretné látni azon tudományos bizonyítékokat, melyre hivatkozva Jávor Benedek azt állítja, hogy Szigetköz ügyét a Duna teljes vízmennyiségének egyötödével semmilyen műszaki beavatkozás révén nem lehet megoldani."

A keddi parlamenti vitanap előtt egy harmadik levél is íródott, s jutott el szerkesztőségünkbe: annak szerzője dr. Horváth József, aki címzetes államtitkár, köztársasági megbízott volt a Duna elterelése idején.

Nyílt levél Orbán Viktor miniszterelnöknek és Martonyi János külügyminiszternek

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Tisztelt Miniszter Úr!

Az országgyűlés kedden - egy több mint hetvenezer aláírással támogatott népi kezdeményezés nyomán - tárgyalt a Duna 1992-es elterelése nyomán kialakult helyzet kezeléséről. A vitanapot követően hétfőn várhatóan egy senkit semmire sem kötelező határozatot fogad el a Parlament - mindannyian tudjuk, hogy ezzel egyetlen apró lépéssel sem kerültünk közelebb a Duna-ügy megoldásához. Már csak azért sem, mert a kezdeményezés lehetősége valójában nem a parlamenti képviselők, hanem a kormány kezében van - levelünk célja, hogy erre a tényre, és az abból adódó politikai következményekre felhívjuk az Önök figyelmét.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es döntése szerint Magyarország jogot sértett a nagymarosi erőmű fel nem építésével, illetve a dunakiliti vízkormányzó létesítmény üzembe helyezésének elmulasztásával - ugyanakkor az ítélet egyiket sem írta elő a számunkra, ami a jog nyelvén azt jelenti, hogy a jogsértő állapot a bírósági döntéssel megszűnt. Ugyanakkor Szlovákiának a bírósági ítéletben rögzített jogsértései - a Duna egyoldalú elterelése, a méltányos és ésszerű használat elvének megsértése, a közös üzemeltetés helyett az egyoldalú vízlépcső- és vízhasználat megvalósítása, károkozás a Szigetközben és a Szap alatti szakaszon - ma is fennállnak. Ebből következik, hogy Szlovákia köteles (lenne) a környezetileg fenntartható állapot fenntartásához elegendő vízmennyiséget engedni a főmederbe, és lehetővé kellene tennie, hogy részt vegyünk a bősi mű üzemeltetésben, ellenőrzésben és a hasznainak szedésében – ha Magyarország is úgy akarja.

E jogi tények ismeretében megmagyarázhatatlan a mindenkori magyar kormányok immár 15 éve tartó tétlensége, illetve a hágai ítélet végrehajtásának (a szlovák kormányokkal hallgatólagos megegyezésben történő) elszabotálása. Különösen amiatt, mert a kinyilvánított szlovák álláspont szerint Szlovákia számára a jelenlegi helyzet megfelelő, Magyarország viszont egy jogsértés áldozatának tekinti magát (okkal), és a kialakult állapotokat nem tekintjük elfogadhatónak. Vagyis a második Orbán-kormány immár a sokadik olyan kabinet, amely egy, a magyar érdekeket súlyosan sértő szlovák magatartáshoz asszisztál.

Különösen érthetetlen, hogy kormányaink mindeddig meg sem próbáltak élni azokkal a jogorvoslati lehetőségekkel, amelyeket Magyarország és Szlovákia 2004-es uniós tagsága teremtett meg. Azokat az uniós jogszabályokat és normákat, amelyeket a Duna elterelésével kialakult helyzet sért, felsorolni is hosszú lenne, de - a teljesség igénye nélkül - mindenképpen kiemelendő közülük a környezeti felelősségről szóló irányelv, a víz-keretirányelv, a vízminőség-védelmi irányelv, az élőhelyvédelmi irányelv, valamint a biodiverzitásról, a Duna védelméről, illetve a nemzetközi vízfolyások védelméről szóló egyezmény.

A jogsértő, súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági károkat okozó helyzet felszámolásához véleményünk szerint viszonylag rövid út vezet. A rendezésre vonatkozó kormányzati szándék egyértelmű kinyilvánítása után fel kell állítani egy széles operatív hatáskörű, a hágai ítélet és a vonatkozó parlamenti döntések szellemében tevékenykedő Dunai Kormánybiztosságot. A kinevezendő kormánybiztosnak (vagy miniszterelnöki megbízottnak) mandátumot kell kapnia annak tisztázására, hajlandó-e a szlovák kormány belátható (a jelenlegi parlamenti cikluson semmiképpen sem túlnyúló) időkeretben végrehajtani a hágai ítéletet, és együttműködni a következmények rendezésében. Ha igen, akkor államközi szerződést kell kötni a vízmegosztásról, a károk elszámolásáról és rendezéséről, a környezeti rehabilitációról, valamint a Duna mindkét államnak és a nemzetközi jognak megfelelő közös használatáról. Ha pedig kiderül, hogy a szlovák fél erre nem hajlandó, akkor haladéktalanul nemzetközi jogi fórumokhoz kell fordulni:

- az Európai Unió tagjaként az európai jog alkalmazásának kérdéseivel, azok Szlovákia részéről tapasztalható megsértése miatt az Európai Unió Bíróságához (Luxemburg),

- a Víz Keretirányelv végrehajtásának elmaradása miatt Szlovákiával szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésével az Európai Bizottsághoz,

- a hágai ítélet függőben lévő végrehajtásával kapcsolatban a Hágai Nemzetközi Bírósághoz.

A mozgástér adott, kizárólag a magyar kormány döntésén múlik, hogy megkísérel-e érvényt szerezni a nemzetközi és az európai jognak, illetve Magyarország érdekeinek. Vesztenivalónk nincs: a hágai peranyag és az eddigi uniós közreműködés dokumentumai alapján elképzelhetetlen olyan rendezés, amely a jelenlegi, 20:80 százalékos arányú magyar-szlovák vízmegosztásnál, az emiatt fellépő ökológiai krízishelyzetnél, illetve a folyó gazdasági hasznosításából történő teljes kizárásunknál rosszabb helyzetet eredményez. Vagyis a Duna-ügy talán azon ritka területek egyike, ahol a világ - a magyar miniszterelnök elképzeléseivel összhangban - valóban akaratból épülhet fel. Bízunk benne, hogy mielőbbi válaszukból kiderül, megvan-e ehhez az Orbán-kormány következetessége és bátorsága.

Budapest, 2012. december 6.

Tisztelettel:

Jávor Benedek

országgyűlési képviselő (LMP)


Tóásó Gyula a SZITE elnökének levele Jávor Benedek országgyűlési képviselőnek (LMP)

Tisztelt Jávor Benedek Úr!

Az LMP honlapján (2012. december 4.) „Vizet a Dunába, gazdát a Dunának!" címmel jelent meg rövid írása a december 4-i parlamenti vitanap értékelésével kapcsolatban. Következő mondataival kapcsolatban fordulok Önhöz segítségért:

„Tudományos bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a Szigetköz környezeti és gazdasági válságát – a mellékágak kiszáradását, a talajvíz áramlási irányának megfordulását, az ivóvízbázisok veszélybe kerülését, a hagyományos szigetközi növény- és állatvilág eltűnését, a turizmus és a horgászat ellehetetlenülését – a Duna teljes vízmennyiségének egyötödével semmilyen műszaki beavatkozás révén nem lehet megoldani."

Szeretnénk ezeket a számításokkal, felelősségvállalással alátámasztott tudományos bizonyítékokat végre látni, mármint azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi és a remélt kicsivel több vízhozammal nem lehetne jelentős változást elérni a Szigetközben. Mi, itt élők ugyanis tudjuk, hogy mit „köszönhetünk" a Duna elterelhetetlenségét hirdető személyeknek és azoknak, kik minden, a helyzet jobbítását szándékozó lépést igyekeztek megakadályozni az elmúlt húsz évben. És tudjuk azt is, hogy mit vesztettünk a kész dunakiliti tározó üzembe nem helyezésével. Külön örömmel tölt el bennünket, hogy távol Szigetköztől, egy kis fővárosi-belvárosi csapat is ismeri problémáinkat.

Megállapításainak azon részével egyet értek, melyben a Szigetköz környezeti és gazdasági válságáról ír. Az előidézők személyében feltehetőleg már nem egyeznénk meg. Az Ön által is felvázolt helyzet orvoslására jött létre a Szigetközben élők önvédelmi összefogása is. Abban is egyet érthetünk, hogy 1992 után már nem lehet azokat az Ön által is említett károkat teljes egészében kijavítani, történjen bármilyen egyezség hazánk és a szomszédos ország között. A különbség feltehetőleg abban van Önök között és köztünk, hogy mi szeretnénk javítani Szigetköz helyzetén, Önök még mindig nem.

„Az elterelés óta eltelt 20, illetve a hágai bíróság döntése óta lepergett 15 év alatt még a lehetséges vízpótlási megoldások várható hidrológiai, ökológiai, hajózási, pénzügyi és egyéb vonzatairól sem készült teljes körű és kellő mélységű elemzés, így az alternatívák összehasonlítása szubjektív. Erre építve nem lehet megalapozott politikai döntést hozni a vízszintemelésről." - írja következő mondatában.

Fenti állításával kapcsolatban az a véleményem, ha a Szigetközben elkutatott milliárdokból nem tudott „teljes körű és kellő mélységű elemzés" elkészülni, akkor hagyjuk ezeket a kutatásokat. Mert akkor a kutatások eredménytelenségének feltehetőleg más oka volt, nem a pénz hiánya. Talán az, amit több messziről jött „szakértő" hirdetett 1992 után: be kell áldozni Szigetközt egy remélt kedvező hágai döntés érdekében. Az úgynevezett SZITE-javaslat, ami egyébként nem az előbb említett milliárdokból készült el, alkalmasnak találtatott mind a szakmai, mind a politikai szervezetek által.

És most úgy tűnik, többen megint Hágába szeretnének menni. Megint lehetne kutatni, jelentést készíteni távoli kiválasztottak által. A bennszülöttekre pedig legfeljebb majd azért lesz újra szükség, hogy megmutassák, merre van a Duna.


2012. december 6.

Tisztelettel: Tóásó Gyula SZITE elnök


Dr. Horváth József szerkesztőségünkhöz elküldött levele:


A víz ismeri a fizikát ! A döntéshozók nem?

Ezt az “aranyszabályt" még tervezővállalati jogtanácsos koromban hallottam a cég mérnökeitől. Amiatt jutott eszembe, hogy a jövő hét keddjén az országgyűlés határozatot készül hozni a Szigetköz ügyében, a Kisalföld által civil összefogással elindított népi kezdeményezés okán.

Amennyiben a döntéshozók is tiszteletben tartják ezt a szabályt – és a Szigetköz érdekét – úgy elképzelhető a jelen kormányzati álláspont felülvizsgálata, és olyan konkrét javaslatok kidolgozása amelyek megoldást jelenthetnek a szigetközi élővilágnak. (Erre egyébként saját jól felfogott érdekünk mellett az EU Víz Keretirányelve is kötelez bennünket.)

Ismeretes számunkra a SZITE javaslata, mely jó hatásfokkal és elviselhető költségekkel oldhatja meg - szinte minden vízmegosztási helyzetben – a vízi élőlények szabad, kereszt- és hosszirányú vándorlását, valamint az árvízvédelmet is. A pusztuló vidék ráadásul visszakaphatná régi arculatát, a legeltető állattartás lehetőségét, továbbá korábbi flóráját-faunáját.

Budapesten azonban még mindig a régi nóta járja (talán a Duna Kör kottájából) ez pedig a keresztgát, vagy fenékküszöb tabu-téma mivolta.

Gondoljuk csak át, hogyan kormányozható, szimulálható a természetközeli vízjárás ami a Szigetköz éltető eleme, a vízszint megemelése nélkül ?

Az ilyen vízkormányzás valójában akkor sem valósítható meg a vízszint megemelése nélkül, ha valamilyen csoda folytán a teljes korábbi vízmennyiség visszakerülne az Öreg Duna medrébe. A már elhunyt Tóth János biológus mondta egyszer Győrben: “Ha egy folyót elkezdenek belépcsőzni, úgy két megoldás marad. Az egyik, hogy ezt a folyót végig belépcsőzik. A másik, hogy kell készíteni egy olyan utolsó vízlépcsőt, amely kiküszöböli a többi lépcső negatív hatását, ez esetben nem kell több lépcső." Minden, a vízlépcső ügyével foglalkozó ember tudja, hogy a Duna esetében egyik változat sem valósult meg. Ráadásul szomszédaink a Dunát saját területükön áttöltötték, magukhoz ragadva a vízkormányzás kulcsát. A magyar álláspont szerint a helyzet egyedüli megoldása, ha visszakapjuk a Duna mindenkori vízhozamának felét. A Tóth János féle tétel szerint azonban – a Szigetköz élővilága szempontjából - ez édes-kevés. A görgetett hordalékától megfosztott folyó ugyanis – mivel ismeri a fizikát és a hidrológia törvényeit – tovább mélyíti medrét, növelve a szintkülönbséget a főmeder és az ágrendszer szintje között. (Erre mondják Győrben: “miért elég a fele, ha az egész is kevés ?")

Ebben a kényszerhelyzetben józan és megvalósítható elképzelésnek tűnik a SZITE megoldási javaslata, amely a vízszintemelés kényszere miatt szükségszerűen alkalmazza a keresztgátakat. A parlamenti vitáról szóló tudósításban (Kisalföld, 2012. december 05.) viszont olvashatjuk Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár nyilatkozatát:"A magyar kormány részéről számtalan alkalommal elhangzott, hogy sem a Dunán sem a Tiszán semmilyen fenékküszöböt, gátat nem építünk." Ezzel – természetesen – egyet lehetne érteni, ha olyan gátak megépítéséről lenne szó, amelyek a természetet és az élővilágot károsítanák. Esetünkben viszont – éppen ellenkezőleg – a fenékküszöbök az adott helyzetben az élővilág megóvását szolgálják, csakúgy mint a szigetközi ágrendszer vízpótlását jelentő keresztgát az 1843-as folyamkilométernél. (Illés Zoltán ezen mű ellen is következetes harcot folytatott annak idején, azonban a megyei kezdeményezésű gát megvalósult a Horn-Kuncze kormány idején.)

Minderről az a felekezet jut eszembe melynek tagjai hitbéli okokból megtagadják az életmentő műtéteket. Olyan műtéteket, amelyeket az orvostudomány köteles módon alkalmaz, a társadalmi erkölcs pedig elfogad.

Az eredmény ilyenkor nem lehet kétséges .....

Bízom azonban, hogy a kormány idézett álláspontja nem hit kérdése, és a parlament a tényleges helyzetnek megfelelő, szakmailag is megalapozott határozatot hoz, támogatva a népi kezdeményezést.

A “lenni, vagy nem lenni" régóta ismert klasszikus kérdés. Ezt a kérdést azonban nem a keresztgátakra, hanem a Szigetköz élővilágára vonatkoztatva kell alkalmazni, mivel ez az utóbbi az igazi létkérdés. Olyan felfogás pedig nem győzhet, hogy “az eszközre haragszom, vesszen a cél ..."

Végül azt se felejtsük el: a víz ismeri a fizikát !


Dr. Horváth József






Olvasóink írták

  • 9. dsj 2012. december 08. 20:22
    „Én sem értek hozzá! Viszont szégyellheti magát minden kül-és belföldi balfácán, aki ostoba elhivatottságával akkoriban előidézte a jelenlegi mélyen szégyenletes helyzetet. Most már késő belesírni a kidőlt levesbe. De félek tőle, hogy külföldi "megmondók" a következő választások során ismét eldönthetik, hogy milyen sz@rul éljünk és érezzük magunkat itt, a határon belül, jelesül a Szigetközben.”
  • 8. értelem 2012. december 08. 10:24
    „A Szigetköz vitában továbbra is azok az ellenzők, akik nem is értenek hozzá! LMP-s kretének egy még kreténebb, sőt aljas szándékú Illés Zoltánnal fúlynak közösen követ. Mennyit fizettek nekik annakidején a Szlovákok, hogy kikénxszerítsék a vízcsap átadását? Mennyit kapnak ma apanázsként, hogy megakadályozzák a szigetköziek érdekeinek érvényrejutását? Azok a megyei FIDESZ-KDNP politikusok, akik nem álltak ki egyértelműen az itteni emberek érdekei mellett milyen erkölcsi alapokon állnak? Nem az itt élők érdekeit kellene képviselniük? Mert leggtöbbje nem ezt tette! Erkölcstelen és jellemtelen mindegyik, aki az itt élő emberek érdekei elé helyezte a párt érdekeket!”
  • 7. egy_hidász 2012. december 07. 18:20
    „5. agoston1754@freemail.hu - jól látod!
    Meg Tóásó Úr és Dr. Horváth József Úr is - mint ma már minden helybéli, pártállástól szinte függetlenül !
    Jávor B. "ökopárti", hozzáértőnek tetszelgő hozzánemértése meg sajnos eléggé kritikán aluli - azt csak Illés Z. konok "mindenhezénsokkaljobbanértekmintmás" baromsága múlja alul ! Illés kedvenc szava az "eutrofizáció" - s azt hiszi, ezzel aztán naggyon tudományos... Sajnálom, hogy Ángyán prof. is hozzá csatlakozott - talán a kilövési engedély visszavonását remélve...
    (Érdekes módon Gőgös Z. szoci képviselő Úr viszont mezőgazdasági oldalról sokkalta hozzáértőbb módon a vizek Kárpát-medencében tartásáért szállt síkra ! És igaza van ! Öntözés és öntözés ! Ez kellene ide, s nem megadóztatni a vízkivételt, hanem dotálni azt ! Miért is működk minden pont fordítva kishazánkban, mnt ami logikus lenne ?)
    Na most aztán ez a "síkvidéken nem duzzasztunk" elv is: hogy is van errefelé ? Tiszalök? Kisköre? Tisza-tó?...
    A Tisza-tó igazi vízi paradicsom lett, nemdebár? (Ne is hozzunk osztrák példákat.) Több ilyen kellene még lejjebb is a Tiszán ! Meg a Dunán is !
    Visszatérve Győrhöz: mint másik cikknél is írtam: ez a kérdés elválasztandó a vízlépcső ügyétől, mert a bősi erőmű csatorna alatt vagyunk - azaz teljes öreg-dunai vízmennyiséggel. A gönyűi kikötő feletti szabályozó műtárgy a győri Kis-Duna torkolatán - nevezhetjük fenékküszöbnek is - tökéletesen megoldaná a győri folyómedrek, s nagyrészt a Szigetköz vízhiányát is, azaz a vízszint hajdani normális szinthez közeli állandóvá tételét.
    Hogy- a-francba nem lehet azt megérteni, hogy ettől nem vízpangás keletkezne, hanem éppen csak egy emelt vízszinten működnének folyóink ? (Na ehhez kéne azeccerű józan paraszti észt elővenni sokaknak végre !)”
  • 6. kotorék 2012. december 07. 17:22
    „5. agoston1754@freemail.hu 2012.12.07. 16:01
    "Csodálkoznék, ha a Szlovákok egyik pillanatról a másikra adnának 50% vizmennyiséget. Ráadásul az az 50% -ahogy irták is- semmire sem elég, mert ma már a fenék jóval mélyebben van a 20 évvel ezelöttihez képest... "

    Sületlenséget beszélnek és félrevezetik az embereket. Az év bizonyos részében lásd a kisvizes időszakot ahol már az összes víz a főmederbe folyik az is kevés. Már 20 évvel ezelőtt is kevés volt.Ez az 50% egy blöff ez nem olyan mint egy kiflinek a fele.
    Győr és a Mosoni -Duna problémájáról csak annyit, Véneknél már az összes Duna víz folyik. Csak az Illés nem érti, hogy az is olyan alacsonyan , hogy kiszívja a Mosoni -Dunából a vizet. Mikor folyik a víz felfelé ? Ezt még 2/3-al sem lehet megmagyarázni. Valami más megoldás kell : Ezen megoldás tudóit mérnököknek hívják. Tisztelettel mindenkinek: egy a Duna partján született szigetközi.”
  • 5. agoston1754@freemail.hu 2012. december 07. 16:01
    „Ez érdekes kérdés "acsali"...

    Jávor úr és a mögötte álló energialobbi annak örülne, ha a Szlovákok nem termelnének áramot a Duna vizéből... Szerintem a lobbizásuk esélytelen. Csodálkoznék, ha a Szlovákok egyik pillanatról a másikra adnának 50% vizmennyiséget. Ráadásul az az 50% -ahogy irták is- semmire sem elég, mert ma már a fenék jóval mélyebben van a 20 évvel ezelöttihez képest... Ráadásul akkor a hajóforgalom is megakadna... Szóval szerintem semmi reális esély nincs arra, hogy akár az 50-50%-os vizmegosztás is létrejöjjön. Ez álom!
    Tehát a mostani viszonyok szerint kell(ene) a jövő Dunáját és a többi befolyást szabályozni.
    Az a véleményem, hogy a Gönyü környéki keresztgát megépítése elkerülhetettlen. A több keresztgát építése az öreg-Dunán szintén elkerülhetettlen. A Rába és a Kis-Duna fenékemelése és a vizszint emelése szintén elkerülhetetlen...
    Ezen munkálatokra viszont jó esélyünk lehetne, hogy az EU adna rá pénz, hogy egy EUs és EUR-s ország álltal keletkezett károkat mérsékeljük. Szerintem több EURMD-ot kaphatnánk ebből amivel a mai égető vizproblémákat meg lehetne szüntettni.
    Szerintem ehhez több alternatív javaslatot kellene kidolgozni, és egy népszavazás kiírása (helyi jellegü, pl a Szigetköziek, és a Rába alsó szakaszán élőket kellene megkérdezni) sem lenne utolsó dolog, mégha nem is járna kötelező jellegü megvalósitással. Legalább tudnák, hogy az itt élők mit szeretnének... No és nem a lobbi tevékenység álltal rányerőszakolt megoldás győzedelmeskedne a pereléssel, és a perelés kétes eredményével...”
  • 4. acsali 2012. december 07. 15:08
    „Érdekes, hogy az előző kormányt nem bombázták hasonló kérésekkel. Vajon miért ??”
  • 3. mekkmester 2012. december 07. 14:27
    „és honnan lesz víz? Jávor Úr majd hoz vödörben?
    ameddig a szlovákok nem engednek, lehet vitázgatni...”
  • 2. ortadon 2012. december 07. 14:12
    „Ha elölről kezdődne, akkor lenne esélye a Szigetköznek...”
  • 1. ktl 2012. december 07. 13:42
    „Egészen előlről kezdődik minden...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mikulás túra indul a Hatos-tölgyhöz szombaton

Az "Év Fája" választáson második helyezett hat ágú tölgyhöz Tényőről és Kajárpécről is indulnak… Tovább olvasom