Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Vitézi hagyományok és értékek

Jelenleg 3600 tagja van hazánkban a Történelmi Vitézi Rendnek. A történész szerint az idők során megváltozott tartalom miatt a tradíciók egyébként dicséretes továbbéltetése sokakban mosolyt fakaszt vagy ellenérzést vált ki.

A rendszerváltás után, a Történelmi Vitézi Rend ˝hazatelepülésével˝ számos magyar közéleti személyiség, művész, író, illetve ˝közkatona˝ neve mellett jelent meg a történelmi időket idéző vitézi cím. Ezt részben saját érdemeik, részben pedig várományosként, érdemszerző elődjüknek köszönhetően kaphatták meg az érintettek.

Tolnai Etától, a Történelmi Vitézi Rend sajtófelelősétől megtudtuk: hazánkban jelenleg 3600-an viselik – köztük a rend még 1989 előtt, az emigrációban hozott döntése alapján nők is – a vitézi címet. Ebből 120-an a megyénkben. Életkorukat tekintve a vitézzé avatottak kétharmada az idősebb, illetve a középnemzedékhez tartozik, a ˝maradék˝ pedig elsősorban azok közül a harmincasok közül kérte felvételét a történelmi rendbe, akik büszkén fedezték fel, kutatták ki nagyapjuk, dédnagyapjuk hősi katonai múltját, háborús érdemeit és ezen a módon is meg akarják őrizni emlékét.

Szeder Imre 1942 júliusától a Don-kanyarban szolgált, majd közel hatvan év után, katonai érdemeit levéltári dokumentumokkal igazolva kérte felvételét a vitézi rendbe. Fotó: Bertleff András
Szeder Imre 1942 júliusától a Don-kanyarban szolgált, majd közel hatvan év után, katonai érdemeit levéltári dokumentumokkal igazolva kérte felvételét a vitézi rendbe. Fotó: Bertleff András

Szeder Imre az előbbiek közé tartozik. A Nagybajcson élő egykori tizedes 1942 júliusától a Don-kanyarban szolgált. Tudomása szerint fronton szerzett katonai érdemei miatt századparancsnoka már akkor felterjesztette a vitézi címre, de az avatás a háborús sodrásban elmaradt. Arra közel hat évtizeddel később, 2000-ben került sor, amikor 175 társával együtt Budapesten ünnepélyes keretek között avatták vitézzé.

A doni harcokban hősi halált halt édesapja érdemei révén lehetett vitéz Vass Károly Béla. A férfit egy Balassi-vers indította arra, hogy a hajdan nagyezüst vitézségi éremmel kitüntetett apja mellett saját felvételét is kérje a Történelmi Vitézi Rendbe. Ahogy fogalmazott: ezzel tartozott sosem látott édesapja emlékének. Azzal büszkélkedhet, hogy 1992-ben első győriként – az országban is az elsők között – Habsburg József Árpád főherceg, a vitézi rend főkapitánya avatta fel.

Bana József főlevéltáros, történész, a Győri Városi Levéltár igazgatója régóta kutatja-oktatja a Horthy-korszak történetét. Véleménye szerint abban a főként I. világháború utáni időszakban helye, értelme volt, hogy a Horthy Miklós által 1920-ban alapított rend a tényleges katonai érdemeket vitézi címmel, illetve hozzá falun általában 30 hold földdel, városon egy kocsmával ismerte el. Az 1945 utáni új rendszer minden ˝feudális˝ címet eltörölt Magyarországon, majd a rendszerváltást követően ismét (fel)szabadultak a lehetőségek. A főlevéltáros úgy véli: a jogilag nem egyértelmű helyzet, az idők során megváltozott tartalom, az egyes vitézi székek közötti méltatlan viták következménye, hogy a tradíciók egyébként dicséretes továbbéltetése sokakban mosolyt fakaszt vagy ellenérzést vált ki.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bűvös hármas című kiállítás

Megnyílt a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár Galériájában Dezséry-Szük Dorottya (újságíró) és… Tovább olvasom