Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Villamos vagy autóbusz kell Győrben?

Mire is jó a villamos? Csak arra, hogy zsúfolt szerelvényekben reggel és délután szállítsa a dolgozó és tanuló embereket?
A győri villamos körüli polémia során azon is el kellene gondolkodni, mire való a villamos – írja a Baross Gábor Műszaki Klubnak megvitatásra készült rövid elemzésében Pongrácz Gábor mérnök.

Vagy sokan, vagy ritkán

Tehát: mire is jó a villamos? Csak arra, hogy zsúfolt szerelvényekben reggel és délután szállítsa a dolgozó és tanuló embereket?

Vagy arra is, hogy igazi szolgáltatást nyújtson, a nap bármelyik szakában, sőt, hétvégén is lehessen használni anélkül, hogy a menetrendet kéne fürkészni, mikor is fog jönni.

Pongrácz Gábor szerint a győri tömegközlekedés sajnos csak a tömegek szállítására koncentrál. Csúcsidőben éppen csak annyira járnak gyakran a buszok, hogy még tömeg van rajtuk, amikor meg kisebb az utasforgalom, annyit várhatunk rájuk, hogy elmegy a kedvünk az egésztől.

Másutt hogyan?

Érdemes kicsit áttekinteni, milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen gyakran járnak a villamosok más városainkban. A debreceni villamos hétköznap reggel 5-től este 8 óráig 5 percenként közlekedik, kivéve a 6–8 és 14–17 óráig terjedő időszakot, ilyenkor 3 percenként. Hétvégén a követési idő 4–10 perc, beleértve még a vasárnap estét is.

Szegeden több vonal is van, a legjelentősebb 1-es hétköznap 6–20 óráig 3–6 percenként, hétvégén 20 óráig maximum 10 percenként jár.
Miskolcon az 1-es és 2-es villamosok 14 megállón keresztül közös útvonalon járnak. Mindkettő 4–10 percenként közlekedik 6–20 óráig, így a viszonylag hosszú közös úton a követési idő egész nap 2–5 perc.
A felsorolt városokból kettőben trolik is járnak, szintén sűrű menetrenddel, és a buszjáratok is lényegesen gyakrabban közlekednek, mint Győrben.

Nem méretarányosan jobbak

Az említett városokban délelőtt, este és hétvégén a járművek korántsem tele utassal közlekednek, mégsem ritkán. Ezekben a városokban ugyanis úgy látják a közlekedési társaságok és az önkormányzatok, hogy a tömegközlekedés csak akkor lehet alternatíva az autózással szemben, csak akkor lehet valódi szolgáltatás, ha nem csupán az utasforgalmat veszik figyelembe. Ha egy városban hétvégén sem kell 10 percnél többet várni a fontosabb járatokra, meglesz az esélye annak, hogy azokat igénybe is fogják venni. Ugyanakkor ilyet még a mi leggyakrabban járó 22-es buszunk sem tud produkálni.

Szolgáltatás és színvonal

Mivel Győr mérete nem túl nagy, emelhető lenne a színvonal azáltal, ha például a 11-es és a 19-es vonalak helyett egy járat közlekedne a teljes hosszon, elérhetővé téve ezzel a bácsaiaknak a kórházat, Adyvárost, Szabadhegyet. Az egyetemnek sem csak a távoli 23-as busz lenne a megoldás a város déli részeibe jutásra.

A járatok sűrűsége mellett a kiszolgálás színvonala sem elhanyagolandó. Az első ajtón történő felszállást az említett városokban a csúcsidők alatt feloldják, a menetrend táblázatai áttekinthetőbbek, a buszokon hátul is olvasható a járat száma.

A kötött pálya előnyei

A fentebb leírt megállapításokkal Eredics Imre, Győr alpolgármestere több szempontból sem ért egyet. Szerinte bár a szerző megkérdőjelezi a villamos győri létjogosultságát, azokat a városokat hozza követendő példaként, ahol villamos közlekedik, sőt, a példákat a villamosközlekedésből veszi, miközben azokat a győri busztól akarja elvárni. „A kötött pálya előnyeit akarjuk mi is kihasználni, ezért kell a villamos. Busszal ez nem lehetséges."

A követési gyakoriságról szólva az alpolgármester szerint Győrben pontosan az a megoldandó probléma, hogy az utca forgalmában elakadnak a buszok. Mint írja: „Egyértelmű tapasztalata a felemlített városok közlekedésének, hogy miközben bármit kezdeményeznek, a buszok igénybevétele mindenütt csökken, a villamosok kedveltsége nő. A miskolci példában említett 4–10 perces követési gyakoriságból a négyperces mindössze egy órán keresztül valósul meg, a többi tízperces... Az illető város sajátossága hosszan elnyúló jellege, ahol a közösségi közlekedés döntő része ezen a vonalon bonyolódik. Győrben ennyire túlsúlyos viszonylat nincs."

Helyi ismeretek

Hamis állítás, hogy a példaként említett városokban a méretaránynál nagyobb a különbség Győr hátrányára a kibocsátott teljesítmény tekintetében. A lakosságszámra vetített férőhely-kibocsátás tekintetében Győr vezet, 5–10 százalék a különbség javunkra. A szolgáltatási lefedettség is Győrben jobb. Ez azt jelenti, hogy a város területének döntő részét lefedi a 300 méteres rágyaloglási távolságú hálózat.
Eredics Imre megjegyzi, hogy olyan, nem győri „szakember" tanulmánya foglalkozik a városi viszonyokkal, aki nem tudja, hogy például a 11-es és 19-es járatok azért lettek szétbontva, mert a vonalukon annyi közlekedési lámpa található, amitől a járatidő oly hosszúvá válik, hogy a járatkövetés nem tervezhető.

„Az utaskiszolgálás tekintetében is téved Pongrácz Gábor, mert csúcsidőben Győrben sem ragaszkodnak az egyajtós felszálláshoz a buszvezetők." A menetrendtáblázatok áttekinthetősége Eredics Imre véleménye szerint döntően szubjektív kérdés, fontos benne az, mit szoktak meg, mit ismernek a helyiek.

Kapcsolódó anyagok >>

A villamosoké lesz a jövő Győrben? (2005-05-24) >>
Kell villamos, de merre menjen? (2005-06-03) >>
Miből akkor a villamos? (2005-09-13) >>

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújult Győr egyik legnagyobb rendelője

A több hónapja tartó felújítási munkák után tegnap átadták a megszépült Tihanyi úti rendelőt. Az 1974-ben épült rendelő az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító rendelőintézet a városban, épületében öt fogorvosi, három gyermekorvosi és tíz felnőtt-háziorvosi praxis működik, valamint itt található a 2003-ban privatizált fogröntgen egyik telephelye is. Tovább olvasom