Kisalföld logö

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 9°C | 18°C Még több cikk.

Védett lesz Újváros egy része

Műemléki jelentőségű területté nyilvánította a kulturális tárca Újváros nagy részét Győrben.

Az újvárosiak többsége úgy véli, ahogy Fekete Nándor is: az épületfelújításokra pénz kellene.
A jogszabály pluszpénzt nem jelent. Az április 5-i Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, amely szerint csütörtöktől a belvároson kívül műemléki jelentőségű terület lesz a Kossuth utca egy része és annak környéke is. Az ilyen területek védett épületei esetében az elsőfokú építési hatóság az örökségvédelmi hivatal, amely a nem védett épületek esetében a szakhatóság szerepét látja el. A védett épületeknél olyan munkák is engedélykötelesek, amelyek egyébként nem. A nem védett épületeknél a hivatal elsősorban az utca- és városkép védelmére ügyel. 

A Bozóki András miniszter által aláírt rendeletben az áll: a kijelölés célja, hogy megőrizzék a döntően a XVIII. században kialakult, a győri Belvároshoz hasonló méretű és jelentőségű mezővárosi jellegű városrész beépítési karakterét, megjelenését. Az egyik paragrafus szerint az épületek jó karban tartásáról a tulajdonosok, vagyonkezelők kötelesek gondoskodni, azonban ez a leélt házakat látva sokmilliárd forintos költséget jelentene.

„Pénz, pénz, pénz, és más emberi hozzáállás" – Fekete Nándor szerint ezek kellenének ahhoz, hogy Újváros úgy nézzen ki, mint valaha, s amíg ez nincs meg, a védetté nyilvánítás csak papír marad. A 65 éves férfi, akinek szabósága van a Kossuth utcában, úgy véli: az Inszol rt. is sokkal többet tehetne az általa fenntartott épületekért. „Hiába szólok, hogy ott, ahol lakom, a függőfolyosó szinte leszakad, a ház majdnem összeborul, nem történik semmi. Én 1955-től ismerem Újvárost, és 1974-ben jöttem ide, de akkor tiszta és rendes volt környék" – mondta. Fekete Nándor nincs megelégedve a terület önkormányzati képviselőjével, Kalmár Ákossal sem, aki 2002-es választási programjában azt ígérte, visszaszerzi a régi Újváros fényét, de ebből semmi sem látszik.

Kalmár Ákos kérdésünkre pontosított: két és fél éve azt ígérte, igyekszik elérni, hogy lépésről lépésre újítsák fel a rossz állapotban lévő épületek. „Való igaz, hogy ebből csak a zsinagóga felújítása biztos, de a városvezetés egyelőre nem szentel kitüntetett figyelmet Újvárosnak. Jó lenne, ha az állam a a műemléki jelentőségű terület kijelölésén túl pénzt is adna, az önkormányzatnak pedig programot kellene kidolgoznia, hogy a városrész vonzóbb legyen a magántőke számára" – fogalmazott a politikus.

Balogh József polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy a városi tanács már 1984-ben védetté nyilvánítota a területet, s a mostani rendelet az akkori döntés helyességét igazolja. „A cél nyilván a városkép hosszú távú megőrzése, a többi pénzkérdés" – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magántőke nagyobb ütemben volt képes épületfelújításra Újvárosban, mint az önkormányzat. A polgármester ugyanakkor azt is megjegyezte: az csak legenda, hogy ez a negyed valaha mennyire gyönyörű volt, szerinte a fényképek arról tanúskodnak, hogy Újváros sosem volt különösebben „puccos".



Mit mond a jogszabály?

A jogszabály precízen meghatározza, hogy a műemléki jelentőségű terület pontosan mit foglal magába. A kiindulópont keleten „a Ráth Mátyás tér Rába-híd felé eső sarka, ahonnan dél felé a Péterfy Sándor utca nyugati oldala mentén halad tovább a határ, majd kívülről érinti a Petőfi teret, s onnan a Rába utca északi oldala mentén halad tovább, a 7595 helyrajzi számnál elválik a Rába utca vonalától és a 7595, 7595–7600 helyrajzi számú ingatlanokat déli oldalon megkerülve északnak fordul.

Innen a 7600, 76001 helyrajzi számú ingatlanok mentén, majd a Velence köz keleti oldalán halad, metszi a Bálint Mihály utcát, elhalad a 7734 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán, metszi a Sütő utcát, tovább halad a 7736, 7738 helyrajzi számú ingatlanok nyugati határán, metszi a Kálvinista utcát, majd a 7783 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán haladva érkezik a Kossuth utcáig, ahol annak északi oldalán halad tovább egészen a Lencse közig.

A Lencse köznél ismét északnyugatnak fordul és a Lencse köz keleti oldalán haladva a 8003 helyrajzi számú ingatlan északi sarkán befordul, a 7944 helyrajzi számú ingatlant délről érinti, majd a Festő utcát elérve annak déli oldalán halad tovább. A Birkás köznél ismét északnak fordul, majd a Bercsényi ligetnél kelet felé halad tovább a liget végéig, s onnan a 8140 helyrajzi számú ingatlan nyugati oldalán ismét északra fordul.

Elérve a 8140 helyrajzi számú utcát, annak keleti oldalán halad, a 8139 helyrajzi számú ingatlannál keletre fordulva metszi a Híd utcát, majd elhalad a 8124 helyrajzi számú ingatlan északi oldalán, az Imaház utcánál délnek fordul, a 8130/2 helyrajzi számú ingatlant kívülről körülöleli, majd a 8109 helyrajzi számú ingatlant megkerülve visszaér a kiindulópontig."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább hullámzik a csatornaügy

Felhőszakadás vagy hanyagság? – írta olvasónk azt firtatva, miért úszott húsvétkor szennylében Győr. Az önkormányzat és a szolgáltató szerint a csatornahálózat nem rendkívüli mennyiségű csapadék elvezetésére méretezett, de a helyiségek elárasztását a szabálytalan bekötések okozták. Tovább olvasom