Kisalföld logö

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 18°C Még több cikk.

Üvegfákat telepítenek Eszterházára?

Jó eséllyel országos szenzációt jelentene az üvegfákból álló fogadóépület Fertődön, ha zöldlámpát kap az uniós támogatású projekt, s megvalósulhat.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal azonban egyelőre nem engedélyezi a fogadóépület építését, mivel álláspontja szerint a kiválasztott területen az üvegfák építését a rendezési terv nem teszi lehetővé, s a rendelkezésre álló forrásokat egy az egyben a műemlék teljes megújítására kellene fordítani.
 
Még mielőtt a zöld üvegfák körül kialakult (szakmai) vitában mélyre ásnánk, nézzük, milyen kép él itthon és külföldön a magyar Versaillesről. Minden túlzás nélkül írhatjuk, hogy az egyik, ha nem a legismertebb magyar kastély Eszterháza. Főépületét német, osztrák szerkesztők (is) előszeretettel válogatják be magazinokba vagy könyvekbe. Igaz, arra gondosan ügyelnek, hogy a kastély szép arcát, s ne a romos részeket, repedő falakat tárják a nagyközönség elé. A kastély ramaty állapotával Magyarországon nem csupán az építész és műemlékvédő szakma, de a látogatók jelentős része is tisztában van.

Ennek tükrében cseppet sem meglepő, hogy tavaly novemberben kormánydöntés született arról, miszerint Eszterháza rehabilitációjának első és várhatóan a második üteme kiemelt projekt lesz. Ez persze önmagában kevés volna, csakhogy az Európai Unió szintén támogatja a tervet. Konkrétan négymilliárd forintnyi támogatást ígért be azért, hogy Esterházy Miklós egykori főhadiszállása ismét régi fényében csillogjon. Leegyszerűsítve a fertődi kastély körül kialakult vita ennek a hatalmas pénznek a felhasználásról szól, de a részletek az igazán érdekesek.
 
Fogadóépület 500-600 millióból

A leginkább vitatott pont az északi rész, a Vári tag legtávolabbi csücskébe – körülbelül ötszáz méterre a főépülettől –, az új, 700 férőhelyes parkoló mellé tervezett modern fogadóépület megépíthetősége és szükségessége. Amennyiben valósággá válik a terv, minden túlzás nélkül kijelenthetjük majd: Magyarországon hasonló high-tech épületre még nem nagyon akadt példa – ilyen illusztris műemlékvédelmi környezetben pedig biztosan nem –, a maga nemében igazi szenzációnak ígérkezik Ekler Dezső munkája. A budapesti építész elképzelése szerint ugyanis az északi park ősfái között kialakult kis tisztáson emberkéz alkotta üvegfák rejtőznének, olvadnának bele a környezetbe. A zöld üveggel borított, együttesen fa formát adó gömbök a terveken belesimulnak a park lombjai közé, úgy, hogy az épület multifunkciónális szerepet tölt be: információs pont, kávézó, pihenőhely és biciklikölcsönző egyben.

„Az Egyesült Államokban és a brit szigeteken a hetvenes-nyolcvanas években egyre népszerűbbé vált az az építészi vonal, miszerint régi, belvárosi épületek mellé merőben új hatású épületek kerüljenek" – kezdte a Vasárnapinak Ekler Dezső. „Ez a trend lassan, de biztosan elérte az Öreg-kontinenst is. Hazánkhoz a legközelebbi példának a grazi Művészetek házát említhetem, melyet a különös hólyagjai miatt Alien-háznak is neveznek. Az épület egyértelmű bizonyíték arra, hogy a világörökség védelme alatt álló óváros közvetlen közelében merőben új megoldások szintén elférnek. Ez tán nem is pontos így, hisz amikor öt évvel ezelőtt Graz töltötte be az unió kulturális fővárosának megtisztelő címét, akkor az egyik legnagyobb attrakciónak a vadonatúj Művészetek háza számított. Özönlöttek a turisták ennek apropóján a stájer fővárosba" – folytatta Ekler Dezső.

Arra a kérdésünkre, hogy az építész szerint mégis miért gördített akadályt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) a tervek elé, Ekler Dezső úgy válaszolt: „a KÖH műemléki zsűrije tavaly márciusban örömmel fogadta el a terveket, a visszakozás ezután történt. Ne legyen igazam, de érzésem szerint itt elsősorban nem szakmai vita, hanem a négymilliárd forint elosztása áll a háttérben". A Vasárnapi információi szerint az extravagáns fogadóépületet kialakítása 500-600 millió forintba (áfával együtt akár 750 milliót is elérhet ez az összeg) kerülne.
 
„A kastélyt kell rendbe tenni"

A KÖH jelenlegi elnöke, Mezős Tamás – a professzor nevével bő egy éve már találkozhattak az olvasók lapunkban, ő próbálta felkarolni a pusztuló lébényi templom restaurálását – szerint alapvetően nem Ekler Dezső tervével van gond, hanem Eszterháza rehabilitációjának a lépéseivel.
„Összesen 12 ezer négyzetméter történeti tér van a kastélyban. Többnyire minden funkció nélküli pusztuló szobák, melyek nemhogy látnivalót nem kínálnak a turistáknak, de több esetben kifejezetten illúziórombolók. Az első ütemben az uniós pénzből 1,7 milliárdot különített el az állam a fejlesztési projektre, amely nem tartalmazza a fogadóépület megvalósításának tervét. A rendelkezésre álló összegből egyszerűen luxus lenne több száz millió forintot költeni olyan fogadóépületre, amelynek megépíthetősége nem csupán kétséges, de elhelyezése finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető, azaz illeszkednek-e az üvegfák a barokk táji struktúrába" – mondta lapunknak Mezős Tamás. „Sokkal ésszerűbb volna ha 2009-től 2014-ig (a Haydn-emlékévtől Esterházy Fényes Miklós születésének háromszázadik évfordulójáig) szakaszosan zajlana a kastély teljes, minden igényt kielégítő fejlesztése. Rendkívül fontos volna a bábszínház rekonstrukciója, így rövid időn belül operaelőadásokat lehetne itt tartani. Amennyiben szükségesnek mutatkozik, a második ütemben megépíthető a fogadóépület. Ameddig azonban a látogatószám nem indokolja, felesleges új fogadóépületre költeni. Az ide álmodott különböző funkciók szétosztva pedig elhelyezhetők a kastélyban; a két gránátosházban a WC és a pénztár, a bal oldali patkószárnyban a cukrászda, a másik pénztár és a múzeumi bolt, valamint a Narancsházban a büfé a bábszínházhoz. Egy biztos: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetőjeként csak azt mondhatom, hogy fordítsanak minél több pénzt a kastély rendbetételére, s egyelőre ne modern építészeti elemekre költsünk" – közölte Mezős Tamás.
Azt a felvetésünket, miszerint a KÖH elnöke nem szimpatizál a 21. századi épületekkel, Mezős Tamás határozottan cáfolta.
 
„Elúszhat az uniós pénz"

„A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Európai Unió puszta műemléki fejújításra nem költ pénzt. Brüsszel kizárólag azokat a projekteket hajlandó finanszírozni, melyek együttes erővel képesek fellendíteni az idegenforgalmat, magyarán jelentős profitot, bevételt generálnak. Ez egyszerűen tény, s nem vélemény" – kezdte a Vasárnapinak Varga Kálmán, a fertődi kastélyt felügyelő Műemlékek Nemzeti Gondnokságának (MNG) vezetője. (A MNG papíron független szervezet, míg jelenlegi első embere, Varga Kálmán Mezős Tamás elődje volt a KÖH élén.)

„Tekintettel, hogy az Ekler Dezső tervezte fogadóépület nem csak Eszterházához kötődik, hanem az egész Fertő-tájhoz – a környék legnagyobb információs pontja kapna itt helyet –, e nélkül az unió vissza fogja vonni az ígért támogatást. Ráadásul mind Fertőd városának önkormányzata, mind tizenkét helyi település támogatja tervünket" – folytatta Varga Kálmán. „Amellett, hogy Pannonhalmi Apátságtól kezdve a Komáromi Erődön át egyre több helyütt épül(t) modern fogadóépület, azt szeretném kihangsúlyozni, hogy mi már két éve ezen a projekten dolgozunk a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen, s lépésről lépésre felépítettük a tervet. A mi koncepciónk szerint képtelenség egyszerre 15-18 milliárd forintot előteremteni a kastély teljes körű rekonstrukciójához, éppen ezért a felújításokkal párhuzamosan növelni akarjuk az éves, egyébként nem túlságosan magas 130-140 ezres látogatói számot. Meggyőződésem, hogy az üvegfaszerű fogadóépület ugyanúgy önmagában vonzaná a turistákat, mint annak idején a párizsi Louvre elé kitalált üvegpiramisok. Ezek közül az egyik fogadóépületként működik a francia fővárosban" – hallottuk Varga Kálmántól.

Aki hozzátette: a jelenlegi patthelyzet – a KÖH első körben nem adta áldását a tervekre – miatt könnyen elúszhat a négy milliárdnyi forint támogatás, vagyis március végéig pontot kell tenni az ügy végére.
 

Ami megvalósult...
 
– 1999-ben befejeződött a barokk kastélykápolna felújítása.
 
– 2004-ben elkészült a díszudvari homlokzat. A megszokott „Esterházy-sárga" helyett hófehérek lettek a falak.
 
– 2005-ben hozzáláttak az Apolló terem helyreállításához.
 
– A régészeti ásatások a magtár belsejében felszínre hozták az egykori marionettszínház maradványait.
 
... s ami hamarosan megvalósulhat Eszterházán
 
– A két kamarakertből nemsokára földlabdával elszállítják a 150 éves tiszafákat. Helyükön barokk kertrekonstrukció születik.
 
– A rekonstrukciós munkálatokat a látogatók mindvégig nyomon követhetik, a restaurátorok üvegfal mögött dolgoznak majd a földszinti Sala Terrenán.

 

 

 

 

 

 

 



 

Haydn-év és Kismarton

A fertődi rehabilitáció tervezett megkezdése nagyjából egybeesik Haydn halálának 200. évfordulóján rendezett Haydn-évvel. Ennek megfelelően 2009-ben az egész zenei világ Eszterházára és a másik fő rendezvényhelyszínre, Kismartonra figyel majd. Az osztrákok Haydn tiszteletére már most leszerződtettek öt-hat világhírű művészt, de a program Fertődön is körvonalazódik.

 

 

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újra útra kelhet a Tűzhangya

Vasvári János anno Győrben tanult a Széchenyi főiskolán, most pedig a Csendes-óceán meghódítására… Tovább olvasom