Kisalföld logö

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 8°C | 11°C Még több cikk.

Utcát álmodott, tele cégérekkel

Lebó Ferenc győri szobrász az elmúlt több mint húsz évben húsz olyan cégért készített, amelyek nagy része most kiállítás keretében látható. A művész szerint több ilyen szimbolikus jel kerülhetne a város üzleteire.
Egy képzeletbeli győri utca – cégérek szobában címmel nyílt kiállítás a Múzeumházban, amely egy, a városban megvalósítható cégérprogram régi ötletét is újra felveti. Lebó Ferenc, az alkotásokat készítő művész elmondta, hogy először 1988-ban kérték fel cégér alkotására, s a mű akkor ki is került az Apáca utcai halboltra. Később divatcikkeket árultak ott, de a halas cégér maradt. A szobrász gyakran látta, hogy turisták fotózták, s azóta több úgynevezett művészcégért, fantáziacégért is megformált. Ezek műalkotások és nem megrendelésre készültek. Lebó Ferenc cégérein Noé bárkája és a galamb a megszabadulást jelképezi, a kétfarkú sellő a folyók városát, s szintén Győrre, a szikvíz feltalálásának városára utal művén a szódásüveg.

Az idegenforgalmi vonzerőt Lebó Ferenc győri szobrászművész szerint cégérekkel is lehet növelni. Fotó: Bertleff András
Az idegenforgalmi vonzerőt Lebó Ferenc győri szobrászművész szerint cégérekkel is lehet növelni. Fotó: Bertleff András

„Negyvenkilónyi papíron vannak ötleteim" – fogalmaz a művész arra utalva, hogy rengeteg vázlatot is készített, de az említett halas emblémán kívül közterületen csak egy cégére látható: a Kisfaludy utcai Napházon az aranyló napkorongot formázó. Ez jó példa arra, hogy régen – amikor nem használtak utcaneveket, házszámokat – ilyen jelképek révén jelölték az épületeket, s ez manapság is jól alkalmazható olyan üzlethelyiségek esetében, amelyeknek gyakran változik a profilja.

A középkorban volt szokás, hogy a kereskedők, az iparosok cégérrel jelölték műhelyüket, üzletüket, de később is elterjedtnek számított ez a gyakorlat. Az 1900-as években a kor nagy festői is készítettek ilyen jelképeket, amelyek ma múzeumok kincsei. Győrben is hagyományai vannak ezeknek a míves alkotásoknak, gondoljunk csak az aranyhajóra, ami egykor gyarmatáru-kereskedést jelölt, ma egy patika viseli nevét. S a nyolcvanas években reneszánsza volt a városban a cégéreknek, több boltra készíttettek, de amint megszűntek, lekerültek a jelek az épületekről. Lebó Ferenc kiállításaival az elmúlt évtizedekben és most is arra akarja felhívni a figyelmet, hogy újra lendületet lehetne adni egy ilyen programnak, akár vállalkozói támogatással, mert a kisebb boltoknak erre nem nagyon van pénzük. Indokai közt első helyen az szerepel, hogy a cégér turisztikai attrakció, főleg, ha több van belőle egy utcában. „24 órás szolgálatot ellátva gyönyörködtet, találkozóhelyet jelölhet, szimbolikus jelentése miatt érzelmileg kötődhetnek hozzá a helyiek" – fogalmazta meg a művész.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs napirenden a II János Pál tér felújítása

"Mikor kezd valamit a városvezetés a II. János Pál térrel? Jelenlegi állapota méltatlan mind a pápa… Tovább olvasom