Kisalföld logö

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Újra támadják Győrt Napóleon seregei június közepén!

Az idei Kismegyeri Történelmi Lovas- és Hadijátékon többek közt négy különböző történelmi kort felvonultató lovasjátékkal várják a nagyérdeműt, este pedig a Hello Kids zenél.

Az utóbbi esztendőkhöz hasonlóan idén is megrendezik a Kismegyeri Történelmi Lovas- és Hadijátékot június 11-én szombaton.

Az élő történelemóraként is felfogható, látványos bemutatót az 1809-es kismegyeri csata áldozatainak emlékére szervezik évről évre, magyar és külföldi hagyományőrző csapatok részvételével.

"A két évvel ezelőtti, a csata 200. évfordulóján tartott hadijáték óriási siker volt: 6000-7000 ember látogatott ki Kismegyerre. Volt olyan néni, aki azt mondta: ennyien valószínűleg csak az igazi csata napján jártak Kismegyeren.


A kismegyeri csata 200. évfordulóján

Tavaly a kismegyeri csata ellopott és megrongált emlékművének helyreállítása kötötte le az erőinket elsősorban - 14 millió forintot költöttünk erre -, de idén szerencsére ismét a hadijáték játssza majd a főszerepet" - mondta Simon Róbert Balázs győri alpolgármester.

A tájékoztatón elhangzott: a Kismegyeri Történelmi Lovas- és Hadijátékot most szerényebb költségvetésből finanszírozzák, mint két éve, de remek programokban így sem hiány.

A rendezvény ingyenes, s parkolási lehetőségről is gondoskodnak a szervezők.

Készülődés a Zichy-palotában a kismegyeri csatára - fotók: Marcali Gábor.

A kismegyeri csata 2011-es "felvonásán" a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz, a IX. Gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszárbandérium és 15. Második Székely Határőr Gyalogezred Hagyományőrző Társaság, valamint a szervezők várnak hagyományőrző alakulatokat Csehországból, Szlovákiából és Olaszországból is.

"Négy különböző, eddig még nem látott, különleges lovasjátékkal készülünk Mátyás király korából, a római korból, Nagy Lajos és a lovagok idejéből, valamint a IX. Gróf Nádasdy Ferenc Hagyományőrző Huszárbandérium kocsis produkcióját is élvezheti majd a közönség" - közölte Vígh Attila lovasoktató, a Győri Lovas Nemzetőr Díszszakasz tagja.

 
Kismegyeri Történelmi Lovas- és Hadijáték

Részletes program:
Programok az emlékmű melletti színpadon:
14.00 Vándormuzsikusok - Holló együttes műsora

Megemlékezés az emlékműnél:
15.30 Szabó János tárogatón játszik
Himnuszok
Ünnepi beszéd: Simon Róbert Balázs alpolgármester
Koszorúzás

A Pándzsa patak melletti zöld területen:
16.00 Történelmi lovasjáték
17.00 Történelmi hadijáték

További programok az emlékmű melletti színpadon:

19.00 Czakóné Plásztán Anett és Czakó Ádám musical-operett műsora
20 órától Élőzene, szórakozás - Hello Kids zenekar koncertje



Történelmi visszatekintés: nem volt esélyünk a franciák ellen 1809-ben

A győri csata Kismegyeren (1809. június 14.) volt a napóleoni háborúk egyetlen, a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A létszámbeli és minőségi különbség miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fognak győzni.

Előzmények

Napóleon az V. koalíció ellen vívott harcai során 1809 májusában elfoglalta Bécset. Előzőleg március 15-én Schönbrunnban kiáltványt adott ki a magyar nemességnek címezve, amelyben felszólította őket a Habsburgok elhagyására. A magyar politikai elit erre nem volt hajlandó, és megindult a nemesi felkelés (latinul insurrectio).

A háború folyamán az ország védelmére a nemesség - a bécsi udvar felhívására - fegyvert fogott a korabeli Európa legjobban felszerelt, legképzettebb hadseregével szemben. A vérükkel a hazáért adózó nemesek egy dunai és egy tiszai divíziót alkottak, melyben vármegyéjük uniformisában vonultak hadba. Az első insurrectióra 1797-ben került sor, amely azonban egy hónapnyi gyakorlatozás után feloszlott.

Nem került sor bevetésükre 1800-ban és 1805-ben sem. 1809 áprilisában ismét fegyverbe hívták a nemesi felkelő csapatokat, akik a Nyugat-Magyarországra benyomuló francia reguláris haderők ellen vonultak. Ezeket Itália alkirálya, Eugéne de Beauharnais, valamint Taranto és Reguza hercegei, Auguste Marmont és Étienne-Jacques-Joseph-Alexandre MacDonald vezették.

A mintegy 55.000 főnyi francia katonaság egy része Pápánál maradt, fedezni az előrenyomulást. Az inszurgens csapatokat egyesítették a IX. császári és királyi (reguláris) hadtesttel. A közel 25.000 főnyi nemesi sereg irányítását I. Ferenc király nem József nádor, hanem a császári csapatok vezére, János főherceg parancsnoksága alá rendelte.

A császári csapatok vezetőinek - Habsburg János főherceg és vezérkari főnöke, Laval Nugent vezérőrnagy - még a csata reggelén sem volt haditervük.

Az ütközet

A sereg Győr közelében a csanaki domboknál június 14-én dél és este 7 óra között megütközött a franciák körülbelül 55.000 főnyi hadával. Az eltérően - sok esetben nem megfelelően - felfegyverzett, elégtelenül kiképzett nemesi sereg könnyűlovas harcmodort alkalmazva, irreguláris küzdelmet folytatott a francia légiókkal és nehéztüzérséggel szemben.

A nemesi csapatokat József nádor, báró Meskó József és báró Mecséry Dániel vezette a kismegyeri dombokra.
Még a franciák is elismerték, hogy a nemesek vitézül, egymást gyakran az életükkel védve harcoltak, akik közül - Veress D. Csaba adata szerint - 791-en áldozták életüket (összesen 26 tiszt és 765 közkatona) a hazáért.

A legfőbb gondot az jelentette, hogy a Medárd-napi esők miatt megáradt Pándzsa-patakban megakadt a lakosság, és ezt kezdték lőni nehéztüzérséggel a franciák. János főherceg ekkor fúvatott visszavonulást Komárom felé. A visszavonulás fejvesztett meneküléssé fajult, melynek során a nemesi felkelő sereg magával sodorta a Budáról Győr felé közeledő újabb (tiszai) felkelőegységeket.

Érdekesség, hogy a győri csatában fiatal nemesként részt vett Széchenyi István is.

Következmények

A Petőfi Sándornak köszönhetően hibásan "győri futás"-ként elhíresült eset után nem hirdetett az uralkodó többé nemesi felkelést. A császári had tíz nap múlva bevette Győr várát. A ház, ahol a francia császár megszállt, ma műemlék. A csata mementójaként a párizsi Diadalívre is felkerült Győr városának német neve, Raab. Nem sokkal a győri vereséget követően Napóleon Wagramnál is győzelmet aratott a Habsburg csapatok felett.

Olvasóink írták

  • 8. janika 2011. május 27. 11:17
    „Mit gondoltok a Magyar Honvédség ma mit csinálna a futáson kívül? Habár lehet, hogy felborulnának egy "utólagos" jobb hátsó durr-defekt miatt.”
  • 7. okostojas007 2011. május 27. 06:37
    „ja és még egy ..
    a pándzsa patakban nem a lakosság hanem szerintem a lovasság akadt el...
    de végül is ez az elírás a végeredményt ez nem befolyásolta.....”
  • 6. okostojas007 2011. május 27. 06:12
    „tanulj fiam ... bakancs ..
    volt itt is futás - komáromig...
    petőfire talán még emlékszel...
    mikor emeltek már emlékszobrot... a sok hős lábnak mely ott úgy futott....”
  • 5. Túrabakancs 2011. május 27. 00:15
    „andor47! /4/
    Szoktak is, pl Egri vár ostroma, de a legvége tudjuk mi lett annak is. :(
    A napóleoni csata itt Győrben azért volt még hősies, mert a túlerő végett
    a legtöbb európai csapat hanyatt homlok elmenekült volna, vagy egyből
    megadták volna magukat az ellenségnek. Szóval ennek a csatának több
    olyan momentuma akadt, amit ha nem is ünnepelni nem is, de megemlékezni
    mindenképpen kell. Tehát a mostani nem egy ünnep, hanem egy újrajátszás, ill.
    megemlékezés.”
  • 4. andor47 2011. május 27. 00:08
    „Túrabakancs, lehet, hogy ez neked újdonság, de voltak győztes csatáink is, azokat lehet ünnepelni és újrajátszani.”
  • 3. Túrabakancs 2011. május 26. 23:21
    „andor47! /1/
    Mindenki azt mond amit akar, de az ünnepség nem azt hivatott jelezni
    hogy elmenekültünk, meg hogy kikaptunk, hanem azt, a magyarok és segítői
    hősiesen viselkedve -az életük árán is - de kiálltak mellettünk, és a haza mellett.
    Sajnos hazánk történelme tele van veszteségekkel, meg leigázásokkal, akkor most soha
    ne ünnepeljünk, ill. rendezzünk történelmi meg egyéb ünnepségeket?”
  • 2. janika 2011. május 26. 21:16
    „Ingyen cirkusz!”
  • 1. andor47 2011. május 26. 11:36
    „Mindenki azt mond amit akar, de nincs még egy olyan ostoba ország és város a világon aki a saját leigázását évente megünnepli és évről évre újra eljátssza.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A legveszélyesebb vasúti átjárók: vizsgálják az Újlak utcait is Győrben

Közös ellenőrzéseket tart az ország legveszélyesebb vasúti átjáróiban a MÁV és rendőrség… Tovább olvasom