Kisalföld logö

2018. 05. 28. hétfő - Emil, Csanád 18°C | 27°C Még több cikk.

Új városrész a Rába helyén

Húsz év alatt hatezer lakást kíván építeni egy befektetőtársaság a Rába egykori győri telepének helyén.
Finisébe érkezett a győri rendezési terv azon módosítása, amely lehetővé tenné, hogy az izraeli Engel-csoport több ezer lakást építsen fel a Rába-gyár egykori Budai úti telepének a helyén. A javaslatot az önkormányzat több bizottsága is tárgyalta, és az anyag először november 25-én kerül a közgyűlés elé. A döntés a három héttel később esedékes ülésen születhet meg. A testület már korábban jóváhagyta, hogy a most érintett terület mellett – ugyancsak a nagy múltú cég volt telepének a helyén – a német ECE beruházásában felépülhessen az Árkád Üzletközpont.

Az izraeli csoport külön fejlesztőtársaságot hozott létre a Rába Rt.-vel.
Ha az elképzelésekre a nagyszabású jelzőt használjuk, még enyhén fogalmaztunk. A tervekben az szerepel, hogy 2008-ig 1500, 2023-ig további mintegy 4500 lakás épülne fel a 45 hektáros területen. Az épületek egy része – szám szerint 21 – tízszintes lenne.
Abban az egyeztetési dokumentációban, amelyet a bizottságok tárgyaltak, a fejlesztés mellett 13 pozitívum található. Így például megvalósulhatna az elhagyott iparterület rehabilitációja, a szennyezett környezet állapota gyorsan javulna, megerősödne a Belváros kereskedelmi-szolgáltató szerepe és a Mosoni-Duna partja megnyílna a közhasználat számára. Hátrányt jelent ugyanakkor a forgalom növekedése az amúgy is túlterhelt utakon, illetve az ezzel járó levegőszennyezés és zaj.

Gyors döntés kellene

A gyár egykori telephelye ma még teljesen elhagyatott, de akár hamarosan épülhetnek az első lakások. A kis képen a beépítési terv látható. (Kattintson a képre!)
Szabó József, a Rába Rt. beszerzési és eszközgazdálkodási igazgatója azt hangsúlyozta: nem pusztán lakások, hanem új városrész építéséről van szó, ami új pályára állíthatja Győrt, és rendkívül kedvező lehetőséget jelenthet. Hozzátette: már négy éve folyik a rendezésiterv-módosítás előkészítése, emiatt nem lenne szerencsés tovább húzni az időt. Éppen ezért a városfejlesztési megállapodásról – amely azt rögzíti, a beruházó miként vesz részt a szükséges közlekedési, infrastrukturális és intézményi fejlesztésekben – nem a közgyűlési döntés előtt, hanem utána kellene egyezségre jutni. A szakember elmondta, a lakásszám kalkulálásánál a fejlesztő azzal is számolt, hogy a következő időszakban nagyon sok olyan munkahelynek kell létrejönni Győrben, ahol „fehér gallérosok", azaz jól képzett irodai alkalmazottak – például tervezők – dolgoznak.
A környékbelieknek nyilván nem lenne ellenükre a fejlesztés. „Azt hittem, a szívem szakad meg, amikor bontani kezdték a Rába épületeit. Ha már valami épül a helyén, akkor inkább lakótelep legyen, mert a fiataloknak szükségük van rá" – mondta a Kisalföldnek Pozsgai Józsefné. A nyugdíjas asszony negyven évig dolgozott a vállalatnál, és most is a közelben, a Budai úton él. Szerinte a városrésznek csak előnyére válna egy ilyen fejlesztés.

Túl sűrű a beépítés?

A városházán és a közgyűlés pártjaiban ugyanakkor még nem kristályosodott ki, jóváhagyják-e, s ha igen, milyen feltételekkel a beruházást lehetővé tevő rendezésiterv-módosítást. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség két képviselője, Németh Zoltán és Horváth László tegnap sajtótájékoztatón számolt be aggályaikról. „Ez a terület ilyen szintű beépítésre nem alkalmas" – jelentette ki Horváth László. Összehasonlításképpen megjegyezte: a Rába helyén 45 hektáron csaknem hatezer lakást akarnak építeni 18 ezer embernek, miközben ugyanezek a számok Marcalváros I-en 65 hektár, 4100 lakás és 11.500 lakos. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a terveken egy templom és egy óvoda szerepel, holott szerinte legalább három bölcsődére, két-három óvodára, két általános iskolára, játszóterekre, sportkomplexumra, orvosi rendelőkre és kulturális létesítményekre volna szükség. Úgy vélte, szerződésben szükséges tisztázni, a beruházó mit vállal az utak és a közintézmények megépítéséből, ehhez pedig a városvezetésnek komoly tárgyalásokat kell folytatni. A Fidesz-frakció véleménye az, hogy addig nem szabad a közgyűlésnek dönteni, amíg minden részlet nem tisztázott.
Németh Zoltán azt hangsúlyozta: a mostani terveknél több zöldfelülettel kell számolni. Hozzáfűzte: a frakció azt szeretné elérni, hogy a közgyűlés kevésbé sűrű beépítést engedélyezzen. „Az önkormányzat nem engedheti meg, hogy egy túlságosan nagy léptékűnek szánt, majd esetleg lelassuló beruházás lefékezze a terület rehabilitációját" – mondta.

A megyeszékhely érdeke a beruházás

Eredics Imre alpolgármester a tegnapi városházi sajtótájékoztatón a Kisalföld kérdésére elmondta: a város érdeke az, hogy a beruházás megvalósuljon, mégpedig úgy, hogy mindenkinek kedvező legyen. Természetesnek nevezte, hogy a fejlesztő a lehető legintenzívebb beépítési lehetőséget, a város pedig emberléptékű lakókörnyezetet szeretne, és szerinte a megegyezés valahol a kettő között lesz. Megjegyezte: célszerű városfejlesztési megállapodásban rögzíteni, a beruházó mit vállal, de ennek megkötésére csak a közgyűlési döntés után kerülhet sor.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Két gyülekezet, egy templom

Nem egyedülálló, de ritka, mikor két különböző vallású gyülekezet épít közös templomot. Tovább olvasom