Kisalföld logö

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 2°C | 7°C Még több cikk.

Új ipari parkra lenne szükség Győrben

Gyökeresen eltérően ítéli meg Győr fejlődését és az önkormányzati szerepvállalás mértékét a város közgyűlésének jobb- és baloldala – ez derült ki abból a vitából, amelyet Eredics Imre alpolgármester (Magyar Szocialista Párt) és Kalmár Ákos, a pénzügyi bizottság alelnöke (Magyar Demokrata Fórum, Fidesz–MDF–MKDSZ-frakció) folytatott a Kisalföld szerkesztőségében.
– Győr 2006-ig szóló várospolitikai és gazdasági programját egy hónapja fogadta el a közgyűlés baloldali többsége, míg a jobboldal ellenezte azt. Hogyan képzelik a város következő négy évét?

Eredics Imre: – Győr továbbra is gyorsan fejlődik, s gazdasága nagyon jó irányba változik. Egyre több cég alkalmaz minőségi munkaerőt.

Az ipari park utolsó szabad területeire jó nevű vásárlók jelentkeznek, akik magas hozzáadott értékű tevékenységet akarnak idehozni. Szó van új ipari park létrehozásáról, amely azoknak fog szólni, akik a mostani ipari parkba nem tudnak bekerülni, mert lényegesen kisebb méretűek. A városvezetés feladata, hogy ezt a prosperáló helyzetet kiszolgálja, vagyis jó feltételeket biztosítson.

Az életszínvonal emelkedésével az elmúlt öt évben megnégyszereződött a forgalom az utakon, emiatt a közlekedési feszültségeken enyhíteni kell. Az oktatást stratégiai ágazatnak tekintjük, és szükséges, hogy az erre szánt pénzeket hatékonyabban használjuk fel, ezért az intézményrendszeren továbbra is alakítani kell. Fontos az is, hogy a turizmus fellendüljön. Ennek alapfeltétele, hogy a termálfejlesztés idén megvalósuljon, és a követ kező években szállodák épüljenek.

Az önkormányzatnak is tenni kell

Kalmár Ákos: – A város gazdasági helyzete valóban jó, köszönhetően földrajzi fekvésének, ipari hagyományainak, valamint a kiváló munkaerőnek.

Ez azonban az önkormányzattól független, legfeljebb azt lehet megemlíteni, hogy annak idején jó döntés volt kedvező letelepedési feltételeket biztosítani az Audinak. Nyilvánvaló, hogy a gazdaság szerkezete állandó változásban van. A tendencia egyfelől örvendetes, amennyiben a minőségi munkaerő foglalkoztatásának térnyeréséről beszélünk, de a fejlődés nem tekinthető automatikusnak.

Ehhez az önkormányzatnak – részben foglalkoztatás-, részben adópolitikájával – tenni is kell valamit. Vannak olyan területek, amelyeket nem lehet a gazdaságra bízni, ilyen például a városfejlesztés, a humánszféra, az egészségügy, az oktatás. Itt megtorpanást és bizonytalanságot tapasztalunk. Az idei költségvetésben kedvezőtlen jelek vannak. A közalkalmazottak ötven százalékkal megemelt bérére a kormány nem biztosít teljes mértékben fedezetet, Győr esetében ez egymilliárd forintos kiesést jelent.

A csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukcióján és a zsinagóga felújításán kívül nem látunk új beruházást, pedig a szükséglet nagy, elég csak a szigeti hídra, a Tihanyi Árpád úti aluljáróra vagy a műjégpálya befedésére gondolni.

Új beruházások

– Milyen beruházásokat tervez a városvezetés?
E. I.: – A négyéves programban benne van a válasz mindarra, amit a képviselő úr kifogásként felhozott. A szigeti híd előkészítésének, tervezésének, engedélyezésének időszükséglete legalább három év. A Nemzeti fejlesztési terv 2007-től számol a hídépítés megkezdésével. A város belső területének forgalmi átrendezése folyamatban van, s folyik a Fehérvári út új bevezetőszakaszának építése is.

A győri önkormányzat változatlanul a legmagasabb összeget fordítja útépítésre és -korszerűsítésre a megyei jogú városok közül. Ha a képviselő úr az előző ciklusban ott ült volna a közgyűlésben, talán emlékezne rá, hogy többször elmondtuk: a jelenleg folyó beruházások – például a szennyvíztisztító továbbépítése, a termálfejlesztés – évekre lekötik Győr erőforrásait. Emiatt 2003–2004 nem az az időszak, amikor új nagyberuházásokat tudunk indítani. Nem hiszem, hogy kedvezőtlen lenne a költségvetési helyzet.

Győrben megvan a béremelés fedezete. Nem hiszem azt sem, hogy az önkormányzat hátradőlve figyelné a gazdaság átalakulását, legfeljebb nem látványos az a rengeteg munka, amit végez.

K. Á.: – A közalkalmazotti béremelések szükségességét nem vitatjuk, azt azonban, hogy a költségeket részben az önkormányzatoknak kell kigazdálkodni, igen. Az ígéretek nem erről szóltak: tavaly nyáron Lamperth Mónika belügyminiszter éppen Győrben jelentette ki, hogy a helyhatóságok az utolsó fillérig megkapják a fedezetet a kormánytól. A négyéves programban szerepel az a mondat, miszerint el kell érni, hogy a város működési bevételei fedezzék a működtetés kiadásait. Ennek ellentmond az iparűzési adóról szóló rendelet legutóbbi módosítása, ami százszázalékos adókedvezményt nyújt azoknak a cégeknek, amelyek kétszáz alkalmazottnál többel bővítik foglalkoztatotti létszámukat. Ezzel a lehetőséggel egy, maximum két cég tud élni. Alapos a gyanúnk, hogy a módosítás a közeljövőben lejáró tízéves adómentesség meghosszabbítását szolgálta. Mi maximum hetvenszázalékos adókedvezményt javasoltunk.

Előny vagy hátrány?

E. I.: – Abban a pillanatban, amikor a nagy multinacionális cégek belépnek az adófizetők körébe, legalább 33 százalékos iparűzésiadó-csökkentést valósítunk meg. Az építményadót nem akarjuk lejjebb szállítani, mert a felhagyott iparterületek tulajdonosait ezzel lehet rászorítani arra, hogy valamit kezdjenek ingatlanjaikkal. Győrben a munkaerőpiac úgy szívta fel a néhány száz fős mozgásokat, hogy szinte észre sem lehetett venni. A városnak egy dologra biztosan nincs lehetősége: azoknak a cégeknek az életben tartására, amelyek elvesztették piacaikat. A most megadott adókedvezmények legfeljebb 2006-ig szólnak, utána az európai uniós szabályok miatt már nem lesznek ilyenek. Az új ipar- űzésiadó-kedvezmények nem okoznak aránytalanságot, hiszen a cél éppen a szélsőséges munkaerőmozgások csillapítása.

K. Á.: – Bízzunk benne, hogy így lesz, de a kincstári optimizmusnál több szükségeltetik. Eddig ugyan fel tudta szívni a győri munkaerőpiac azokat, akik az utcára kerültek, de ez nem garancia arra, hogy a jövőben is így történik. Ezért lett volna szükséges, hogy az iparűzésiadó-kedvezmény a kis- és közepes vállalkozások számára is ösztönzést jelentsen, hiszen ez a kör foglalkoztatja a dolgozók hattizedét. Ehhez képest egy-két nagy cég számára százszázalékos kedvezményt adni óriási aránytalanság.

Kapcsolódó cikkek >>

Kelet- Európa a leginkább fejlődőképes terület (2003-04-14) >
>
Letelepedett a negyvenedik (2003-04-03) >>
Tízéves a győri ipari park (2002-09-27) >>
Ipari park: kétharmada foglalt (2002-05-15) >>

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elfogytak a gyerekek

Gyirmót veszített korábbi falusias jellegéből, a lakosság öregszik. A fiatalabb helyieket a… Tovább olvasom