Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Tornádók nyomában

Orkánok már jönnek – legutóbb Emma -, a nagy és pusztító forgószelek eddig elkerülték megyénket, bár a hétvégihez hasonló orkán pusztítása ugyanakkora lehet, mint egy kisebb tornádóé. Mindenesetre egyre inkább úgy tűnik, sorban követik egymást a természeti katasztrófák. A szombati ítéletidő rámutatott arra, hogy megyénket se kímélik a viharciklonok és az orkánok. A kisalfold.hu Tuba Zoltán meteorológussal, a magyarországi tornádók után kutatott.
– Térségünkben az elmúlt években két olyan tornádót jegyeztek fel, amely érintette megyénket – kezdte az ismertetőt a meteorológus. – A Kisalföldhöz a büki és a szombathelyi forgószél köthető. Az utóbbi Szombathely-Győr vonalon mozgott 2003 augusztusában. Az is elképzelhető hogy máshol is nyúlt le belőle felhőtölcsér. A büki tornádót 2000 júniusában figyelték meg.

Nem mindegy

A tornádó nem hurrikán, nem tájfun, nem orkán. A hurrikán sem orkán. A hurrikán és a tájfun ugyanaz, csak a föld más területein másképp nevezik.

A tornádóról az elmúlt évtizedekben mindig más és más definíció látott napvilágot. Napjainkban a legelfogadottabb és legáltalánosabb a következő meghatározás: a tornádó egy közel függőleges tengely körül erősen örvénylő légoszlop, amely valamilyen konvektív felhőhöz kapcsolódik, felhőtölcsérként nyúlik le és eléri a felszínt. Láthatóságát befolyásolja, hogy milyen felszín fölött pusztít, hogy milyen és mennyi törmeléket tud magával ragadni. Száraz, poros felszín fölött ugyanaz a tornádó sokkal látványosabb, mivel a felkapott por és törmelék megfesti a tornádótölcsért.


Fotón és filmen a szélvihar

– Természetesen nagyon sok forgószélről nem tudunk, mert lakatlan területeken csapott le, és viharos időben, aki tudja kerüli a pusztát. Az első fénykép tornádóról 1972-ben a Balatonnál készült. A víztölcsér a szárazföldre kiérve Balatonfüreden a Tagore sétány több fáját tövestül kicsavarta.

Az első tornádó, amit lefilmeztek a kunszentmártoni volt 1997-ben. A forgószél éppen Szent Márton napján csapott le Kunszentmártonra és a templomot is megrongálta, amelynek védőszentje Szent Márton. Csodával határos módon senki sem sérült meg, annak ellenére, hogy a tornádó végigvonult a településen. Szemtanúk szerint a repülő törmelék (cserép– és lehasadt fadarabok) több centiméter mélyen beleállt az ajtókba, kapukba. A tornádó pedig, hogy tökéletes munkát végezzen, a temető melletti tóból felszippantotta a vizet.


Kopasz csirkék, békaeső

– A legerősebb tornádó 1924-ben pusztított, s Bajától egészen Vácig vándorolt, útközben egy mozdonyt is leemelt a sínekről. Vannak érdekes jelenségek, amelyeket tornádók pusztításakor figyeltek meg: megkopasztott csirkéket vagy fűszálakat állított a faoszlopba. A béka– és halesők is tornádókhoz köthetők. A tölcsér felszívja a tó vizét, majd később, mikor már nincs akkora feláramlás, „eső" formájában kihullnak a felhőből.


Orkánlexikon

Az orkán erős szelet jelent (>kb.100km/h). Az orkán vagy orkán erejű szél évente néhány alkalommal fordul elő, de pusztítása általában nagyobb területre terjed ki, míg a tornádó csak lokális jelenség. Utóbbi általában néhány percig él és néhány vagy néhány 10 négyzetkilométer területen pusztít. Egy viharciklon hidegfrontjában, ahol orkán erejű szél fúj, pedig kialakulhat akár egy tornádó is a zivatarfelhőhöz kapcsolódva. "A tornádók valószínűségének megbecslése egy adott területen, a magyarországi tornádógyakoriság és tornádó-megfigyelési adatok ismeretében lehetetlen. Az csak a legszerencsésebbeknek vagy legszerencsétlenebbeknek adatik meg, hogy életük során lássanak egy tornádótölcsért" - mondta Tuba Zoltán.
Esetleges forgószelek


– A múlt század első háromnegyed részében Magyarországon a meteorológiai kiadványokban a tornádókat csak eseti jelleggel, vagy mint egzotikus érdekességet említették. Becslések szerint két-három évente egy-egy eset fordult elő, beleértve a fel nem derített tornádókat is. Kecskés László 1988-as, a Légkörben megjelent cikkében is csak tizenhét, a történelmi Magyarország területén 1889 és 1972 között regisztrált tornádóról tesz említést. Ez a szám 1993-ra – Nemes Csaba a Természet Világában megjelent cikke – tizennyolcra emelkedett. A körülbelül száz éves periódus alatt az ismertté vált tornádók száma mindössze tizennyolc volt – vázolta fel a múltat Tuba Zoltán.


Amerika téved

Molnár Károly 1995-ben kezdett saját erőből adatgyűjtésbe. Anyagi lehetőségeihez és szabadidejéhez mérten nyomon követte a helyi lapok, rádió-, televízióállomások híradásait, egyes nagyobb viharkárok helyszíneit és az esetleges szemtanúkat pedig személyesen kereste fel. Ennek eredményeként minden addigi képzeletet felülmúló számú tornádóra derített fényt. 1995 és 1998 között huszonhárom nap alatt harmincnégy tornádó fordult elő.

– Az ismertetett adatok ellenére a The Journal of Meteorology 1999-es Tornádók és viharok című különszámában azt közölte, hogy 1960 és 1989 között Magyarországon egyetlen tornádó sem fordult elő és például 1995-ben és 1996-ban öt darab tornádót regisztráltak. Ezek a különbségek minden bizonnyal a szerzők felületességének, figyelmetlenségének és az információ nehézkes áramlásának köszönhetők. Az előbbi kijelentést megerősíti az a tény is, hogy erre a harminc éves időszakra Ausztriában egy tornádót jeleznek, míg valójában harminchatot regisztráltak.
– Szerencsére 2002-re az Európai Heves Viharok konferenciára már változott a helyzet és nemzetközi szinten is megalapozottnak találták a tényt, hogy Magyarországon évente akár tízes nagyságrendben fordulnak elő tornádók.


Torro, torro

– Ahhoz, hogy a jövőben is az 1995-98 évekhez hasonló számban derítsünk fel tornádókat mindenképpen szükség van arra, hogy a tornádókutatást szervezett keretek közé tereljük. A TORRO-val (European Tornado and Storm Research Organisation, azaz Európai Tornádó és Viharkutató Szervezet) való aktív együttműködés gyümölcsöző lehet. A tornádók számának és nagyság szerinti eloszlásának jövőbeli változása érdekes képet vázol elénk. Jelenleg Európában a tornádók erősség szerinti eloszlása rendkívül hasonló képet mutat az 50-60 esztendővel ezelőtti USA-beli helyzethez.

Fujita Tornádó Skála

Látható, hogy az orkán az a F0 vagy F1 kategória azaz a leggyengébb tornádókkal egyenértékű. A Tornádó erejének kategóriái (USA):
F0: gyenge, 65-115 km/h. Kémények dőlnek, faágak törnek, fiatal fák és közlekedési táblák dőlnek ki.
F1: mérsékelt, 116-180 km/h. Háztetők szakadnak le, gépjárművek borulnak fel vagy menet közben lesodródnak az útról, faházak dőlnek össze.
F2: nagy, 181-250 km/h. Tetőszerkezetek szakadnak, gépjárművek törnek össze, nagyobb fák törnek ki vagy gyökerestül kicsavarodnak, kisebb tárgyak sodródnak a levegőben.
F3: erős, 251-330 km/h. Házak roskadnak össze, a kőházak egyik-másik fala kidől, vonatszerelvények borulnak fel, minden fa kidől vagy kitörik, gépjárművek emelkednek föl, és métereket "utaznak" a levegőben.
F4: pusztító, 331-420 km/h. Épületek földdel válnak egyenlővé, tetőszerkezetek, faházak, gépjárművek és egyéb nagyobb tárgyak folyamatosan sodródnak a levegőben.
F5: elképesztő, 421-510 km/h. Többszintes és vasbeton házak dőlnek össze, darabjaik messzire szóródnak szét, nehézjárművek és darabjaik több száz méternyit repülnek, katasztrofális pusztítás mindenütt.
F6: felfoghatatlan, >510 km/h. Az ilyen erős szelek közvetlen hatása valószínűleg nem ismerhető fel az ezt övezo F4-5-ös károk összevisszaságában, nem különböztethető meg a nagy törmelék-lövedékek (pl. gépkocsi, hűtőgép) okozta másodlagos sérülésektől.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tarr Béla filmrendező a Rómer Házban

Kultúra - A győri Rómer Házban március 6-án vetítik Tarr Béla A londoni férfi című legújabb, számos… Tovább olvasom