Kisalföld logö

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 5°C | 16°C Még több cikk.

Tökéletes pontokon fonódik egybe

Kritika - A Győri Nemzeti Színház Szentivánéji álom című előadása Shakespeare alkotásának bizonyosan huszonegyedik századi színpadi adaptációja.
A modernség egyaránt ott rejlik a díszletben, jelmezekben, zenében, s a színészek játékában, épp oly mértékben, hogy a darab nem veszíti el klasszikus hangulatát. Máté Richárd első nagyszínpadi rendezése kétség kívül figyelemre méltó.

Kihunynak a fények, és megelevenedik a szerző álma. Ki álmodik még? Az athéniak, a tündérkirály és tündérkirálynő, a lelkes mesteremberek, akik által a nézők is e titokzatos éjszaka ábrándos cselekményének álmodóivá válnak. A három szálon futó történet a legtökéletesebb pontokon fonódik egybe. Mikor a szerelmi négyszög bonyodalma felfokozott aggodalmat gerjeszt a nézőben, a dilettáns színészekké avanzsált munkások ambiciózus készülődése az előadásra - amit Theseus uralkodó és Hyppolita esküvőjére terveznek - mulattatva oldja a feszültséget. Oberon gyarló vágyát a váltott gyermek iránt, és az ebből adódó konfliktust és cselszövést hitvese ellen, időnként tovaűzi a fiatal szerelmesek problémája felett érzett felelősség, mely probléma megoldását hű barátjára, Puckra bízza, akinek véletlen tévedéséből eredő hibája tovább bonyolítja az akadálygyötört érzelmi sorsvégzeteket.
Athén városának díszleti hiányosságáért maradéktalanul kárpótol a fő helyszín, a közeli erdő megjelenítése. A fa és a szövet csodálatos ligetté elevenedik, melyhez hozzájárul az alkalmazott fények hatása, és a zenei aláfestés tökéletessége. Mikor úgy éreznénk, nincs tovább, a varázslat káprázatos árnyjátékkal jelenik meg, mely a nézőtér mögül érkezve borítja el a nagytermet, így a szemlélő is a bűbáj részesének érezheti magát. Mindez együtt adja a csodás misztériumjáték felejthetetlen élményét.

Fotó: Krizsán Csaba
Fotó: Krizsán Csaba

Markánsan jelenik meg a halandó és tündérlét kontrasztja, ami részben Nemes Takách Kata díszlet- és jelmeztervezőnek köszönhető. Míg az athéniak merészen tervezett, mégis korhű öltözetében a fekete, fehér és ezüst dominál, a tündérek vörös és narancssárga színekben pompáznak. Ezt a különbséget erősíti, hogy az embereket alakító színészek bebeszélik a teret, azokat a művészeket pedig, akik a csodás teremtmények karakterébe bújnak, mikrofonnal látják el, így hangfalakról érkező megnyilatkozásaik fokozzák mitikus létezésüket. A kívánt hatás nem marad el.

Jó példa a darab arra, hogy bár nincs szövege egyes szereplőknek, a dinamikus, cikázó, temperamentumos koreográfia kivitelezésével, jelenlétük elengedhetetlenül fontos és szemet gyönyörködtető. Kiváló alakítást nyújt Posonyi Takács László Puck, azaz Robin- pajtás szerepében. Jó élmény újra látni a Nanából is ismert, s abban is viharos szerelembe eső Bartha Alexandra, Crespo Rodrigo párosát Helénaként és Demetriusként. Szina Kinga és Szabó Sípos Barnabás Hermiájával és Lysanderével olyan bravúros négyessé egészülnek, akik az önmegtartóztatástól és önfeláldozástól meredek fokozatossággal jutnak el a féltékeny hisztériáig.

Az előadás maximálisan kiaknázza a kacajt fakasztó szórakoztatás lehetőségét, miközben a vágyak és emóciók terén kritikai önszemléletre ébreszt.

Shakespeare: Szentivánéji álom
Rendezte: Máté Richárd

Szentivánéji álom; Győri Nemzeti Színház

Olvasóink írták

  • 1. Kowi 2008. április 21. 18:26
    „Gratulálok Natália, minden elismerésem! ;-)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bringapolisz - videóval

Frissítő kihívás. A Föld napja alkalmából nagyszabású kerékpáros akciót hirdetett szombaton… Tovább olvasom