Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Tizenötezres település lesz Győrújbarát?

Az új rendezési terv lehetőséget ad Győrújbaráton az újabb lakóterületek kialakítására.
Lakók a fórumon.
Az elfogadás előtt álló rendezési terv elvileg lehetőséget ad Győrújbaráton újabb lakóterületek kialakítására, de ennek a helyiek nemigen örülnek. Lakossági fórumon mondták el véleményüket, ahol egyértelműen kiderült: szkeptikusak a terveket illetően, látva a meglévő problémákat.

Az emberek olyan utcát szinte nem is említettek a  hétfő esti fórumon, ahol ne lenne probléma az út minőségével. Márpedig ha a most ötezer lélekszámú Győrújbarátot bővíteni akarják – akár új lakóparkokkal –, akkor a minimális elvárás a (tömeg)közlekedés rendezése. Mikor erre mintegy megoldásként szóba került az elővárosi vasút, a tömött széksorokból morgás indult: „Ugyan, harminc éve ezt tervezzük. Eddig sem valósult meg ebből semmi, ezután sem fog." Ekkorra pontosították az időpontot: 20–50 éven belül, valamikor lehetséges. A fórumon felszólalók többségének szavaiból az derült ki (amelyet egyébként egyikük pontosan meg is fogalmazott), hogy „a telkek eladásával aprópénzre váltjuk azt, ami most még a falu vonzereje – a viszonylagos csendet".

Lakóházak sora épülhet

A rendezési terv már lakóterületként kezeli Szőlőkalját, Szalonna-dombot és Kertalját. Itt elvben nagyobb építkezések valósulhatnak meg az elkövetkező években, de... Mindez a helyiek elhatározásától is függ, magyarán, ha eladják a telkeiket, s azokon valóban házak épülnek, akkor a település lélekszáma megsokszorozódhat – akár 15 ezerre is. Úgy tudni, Szőlőkalja nagy része már el is kelt. De elég, ha egy valaki nemet mond mondjuk egy utcanyitásra vagy a már említett telekértékesítésre, s a terv valóban csak terv marad. A helyiek azt szerették volna pontosan tudni, milyen lehetőségeik vannak, ha az adott helyen nem akarnak lakóparkot vagy mondjuk víztornyot. Meg tudják-e akadályozni azok megépítését?

Közérdek – magánérdek

Győrújfalu: közművesítés saját zsebből

A múlt héten a hasonló folyamat elején járó szigetközi települések helyzetével foglalkoztunk (Falunyi ember költözik Győrből falura – Kisalföld, 2005. május 19.). Cikkünkben az egyik példa Győrújfalu volt, ahol az önkormányzat nem rendelkezik saját tulajdonú földekkel, ezért annak fejében ad lehetőséget a szántóföldek építési telekké való átalakítására, hogy cserébe ő is tulajdonhoz jut. Németh Károlynéval és férjével köttetett az egyik megállapodás, az asszony a Kisalföldnek elmondta, a harminc kialakított telken ők maguk oldották meg a közművesítést: a víz, a gáz, a villany bevezetését/beszerelését, emellett őket a terhelte az útépítés és a közvilágítás biztosításának összege is.

A beruházás eddig 60 millió forintjukba került, a telkek értékesítése most kezdődött el. Mivel a kiépített közművek a falura „szálltak" (a község vagyonát gyarapítják), így azok további fenntartása az önkormányzat feladata. Ezt Cserjés László polgármester is megerősítette: valóban, innentől a falu kasszáját terheli ez a kiadás, ezért is kötöttek olyan megállapodást, hogy a harminc telekből kettő a községé lesz.
Az önkormányzat részéről visszatérő mondat volt: a közérdeket és a magánérdeket külön kell választani, egy-egy telektulajdonos miatt nem szabhatják át a településfejlesztési koncepciót és a rendezési tervet. Egyes utaknak, utcáknak, amelyek kvázi köldökzsinórként funkcionálhatnak a jövőben, fontos szerepet szánnak, s itt akár az önkormányzat – végső esetben – kisajátítással is élhet, ha a közérdek azt szolgálja. A tervezők mindegyike elismerte: az utakkal valamit kezdeni kellene, mert kétségtelen, hogy a jelenlegi úthálózat ekkora fejlesztést – ha lesz – nem bír el, s a mostani állapotok sem rózsásak. Szó volt ugyan 16, sőt, 22 méteres útszélességről is, de ez egyelőre álom, merthogy ismét csak visszatérő mondat volt: „Pénz kellene ehhez, és persze pályázatok, mert önerőből nem tudjuk megcsinálni."

Tavaly 57 építési engedély

A Patrióta Honismereti és Faluvédő Egyesület által szervezett fórumon természetesen szóba került az is, reális-e a tizenötezres Győrújbarát víziója. A számok mindenesetre nem ezt támasztják alá, a kiadott építési engedélyek ugyanis kisebb volumenű és ütemű fejlődést mutatnak. 2000-ben 112 építési engedélyt adtak ki, 2001-ben 89-et, 2002-ben 78-at, 2003-ban 96-ot, 2004-ben pedig 57-et. Ezzel együtt az is tény, hogy a rendezési terv a lehetőséget megadja a beépítésekre, kérdés az, hogy erre lesz-e megfelelő kereslet.

Az „őslakosok" között megoszlott a vélemény a tekintetben, jó-e, ha Győrből további beköltözők érkeznek a faluba, de mint mondták, a fejlődés nélkülük elképzelhetetlen. Az egyedi problémák is terítékre kerültek természetesen: a zajos tehergépkocsik, a vízelvezetők miatti beázások... Olyan lakos is akadt, aki szerint a falusi turizmus virágozhatna Győrújbaráton, de a tervezett fejlesztéssel ennek lehetőségéről is lemondhatnak. Abban viszont egységes volt az álláspont, hogy településük és saját jövőjükről viszont semmiképp sem akarnak lemondani.

Hogy vigasz-e a szkeptikusoknak vagy sem, nem tudni, de tény: a fórumon elhangzott észrevételeket, illetve a kiakasztott füzetbe írt feljegyzéseket az önkormányzatnak figyelembe kell vennie a rendezési terv elfogadásakor.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszavont építési engedélyek

Tavaly mintegy 150 esetben fellebbezték meg a kiadott építési engedélyeket Győrben. Tovább olvasom