Kisalföld logö

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 3°C

Tíz éve született a lassú halál törvénye

Győr-Moson-Sopron - Egy évtizede, 1998 októberében nyújtották be az Országgyűlés elé azt a törvényjavaslatot, amely bevezette a tényleges életfogytiglant és számos más szigorítást is tartalmazott. Az azóta sokat vitatott, ’99 márciusában életbe lépett módosítás visszatartó ereje a mai napig is kérdéses.

Miután a halálbüntetést eltörölte az Alkotmánybíróság, a legsúlyosabb büntetés a változatlan formájú életfogytiglan volt, vagyis a főbenjáró bűn elkövetője legkorábban húsz év múlva szabadulhatott. Ezt szigorította a tíz éve benyújtott módosítási javaslat: el nem évülő bűnök – mint amilyen a súlyosan minősülő emberölés – esetében harminc évnél előbb nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt – ha a bűntett idején betöltötte a huszadik életévét. És bizony ez volt az a csomag, ami bevezette a tényleges életfogytiglant, a feltételes szabadulás kizárását. Ezt azóta is azokkal szemben alkalmazzák, akik a hetvenes-nyolcvanas években kötelet kaptak volna, akik nyereségvágyból, előre kitervelten, néha különösen kegyetlenül több embert öltek meg, s megbánást sem tanúsítottak.

Az elmúlt tíz évben hét megyei elkövetővel szemben szabtak ki életfogytiglant, s közülük csak egyet ítéltek – egyelőre nem jogerősen – örökké tartó fegyházra. Megyénkben az első gyilkos, akinek szörnyű tette már az új törvény hatálya alá esett, Földi Ferenc volt, aki egy győri panzióban kalapáccsal agyonverte volt kolléganőjét. Tette ezt 230 ezer forintért, azóta is megmagyarázhatatlan brutalitással. Az akkor 23 éves gyilkosra jogerősen is kimondták: legkorábban 52 évesen szabadulhat (mivel az előzetesben töltött időt beszámítják). Az iszonyú tettért kiszabott ítélet annál is súlyosabbnak hatott, mivel azelőtt öt évig egyáltalán nem szabtak ki megyénkben semmilyen életfogytiglant, az utolsó a rendőrgyilkos Donászi Aladár volt 1995-ben, akiről tudjuk: azóta öngyilkosságot követett el.

De térjünk vissza az elmúlt tíz évre: Földi után fél évvel egy hatvanegy éves férfi állt a megyei bíróság előtt, aki élettársát verte agyon szörnyű kegyetlenül egy győri panellakásban.

Utána napokig, a szakértők szerint talán két hétig is a halottal élt egy fedél alatt, mígnem a szagra felfigyelő lakók értesítették a rendőrséget.

Az eset nemcsak ezért volt horrorszerű, hanem mert Péter Istvánt 1985-ben már elítélték, mivel ugyanebben a lakásban, ugyanígy gyilkolta meg feleségét is. A bíróság nem adott tényleges életfogytiglant, úgy vélte, hogy egy hatvanegy esztendős emberre harminc évnél többet kiszabni durva cinizmus volna. Ezután jött a szintén győri Gurdon-ügy, a megye első, sokkoló, kivégzésszerű gyilkossága, amiért a felbujtót – a sértett feleségét –, valamint a tényleges elkövetőt, Horváth Miklóst legkevesebb harmincéves rabságra ítélték 2001 márciusában (a feleség büntetését másodfokon 25 évre mérsékelte a Legfelsőbb Bíróság).

Ezután hat évig nem szabtak ki megyei bűntettért életfogytiglant, mígnem tavaly a fiatalon megölt örömlányért, H. Henriettáért a Pécsi Ítélőtábla 30-ra súlyosította a megyénkben adott 17 éves büntetést. Ez volt hát a negyedik eset, s már a közelmúlt befejezetlen ügyeinél tartunk: nem jogerősen életfogytiglanra ítélték idén a bőnyi kettős gyilkossággal vádolt F. Attilát, a napokban a soproni taxis megöletésével vádolt A. Anselmet, s már csak egyet hagytunk ki: a szintén soproni kaszinós gyilkosságot, amelynek vádlottját tényleges életfogytiglanra ítélték. S. Zoltán ügye a győri táblán dől el, ahol két Veszprém megyei férfi már megkapta korábban a lehető legsúlyosabb büntetést. Egyikük Ember Zoltán, a hat idős áldozatot megölt „szentkirályszabadjai hóhér" volt, másikuk pedig Áldott József, aki Veszprémben úgy akart autót és pénzt szerezni, hogy az egyik áldozatot fejbe lőtte, egy másik kivégzését pedig megkísérelte.

A „szentkirályszabadjai hóhért
A „szentkirályszabadjai hóhért", Ember Zoltánt örökké tartó rabságra ítélte a győri tábla. Kisalföld-archív: H. Baranyai Edina

Dr. Nagy Zoltán, a Győri Ítélőtábla büntetőkollégium-vezetője évtizedek óta ítélkezik a legsúlyosabb ügyekben. Az elmúlt tíz év tapasztalataival kapcsolatban úgy fogalmazott: „Egészen bizonyos, hogy van visszatartó ereje a súlyosabb szankcióknak, de ezt csak feltételezni tudjuk, számokban nem mérhető." Hozzátette azt is: „A visszatartó erő azért nehéz kérdés, mert még a halálbüntetés idején is abból indultak ki az elkövetők, hogy nem buknak le." Dr. Nagy Zoltánnak felvetettük: közhelyszerű, hogy egyre súlyosabb bűncselekményeket követnek el, miért gondolhatjuk, hogy visszatartó ereje volna a tényleges életfogytiglannak? A kollégiumvezető szerint azonban ez valószínűleg tévhit, bírói szemmel nézve nem mérhető, hogy emelkedett volna az élet elleni bűntettek száma, s az elkövetés módja is csak annyiban változhatott, hogy korábban nehezebb volt lőfegyverhez jutni. Viszont új kihívása a bűnmegelőzésnek a játékszenvedély: a kaszinós gyilkossággal vádolt férfit például ez az őrület késztette kettős gyilkosságra a megyei bíróság szerint.

Hozzátesszük: a közvélemény számára mégis úgy tűnik, leszámolásszerű gyilkosságok nem történtek a kilencvenes évek vége előtt: megyénkben a Gurdon-ügy volt az első, ahol bérgyilkossal ölették meg a sértettet. Dr. Nagy Zoltán bérgyilkosokra valóban nem emlékszik a korábbi időkből, de ha megnézzük, a Gurdon-ügy lényege is egy családi konfliktus volt, maga a féltékenység pedig szintén elég régi motivációs tényező – véli a bíró.

A mai napig vitatott egyébként a tényleges életfogytiglan kérdése: van, aki kötelet adna a főbenjáró bűnökért, s van, aki embertelennek tartja a „lassú halált" is.

Az igazságügyi tárca tavaly bejelentette: módosítaná a hatályos törvényt, e szerint a tényleges életfogytiglan esetében is felül lehetne vizsgálni húsz év után az elítélt további sorsát. Az európai gyakorlaton kívül az az érv szól még a humánusabb törvény mellett, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteknek nincsen veszítenivalójuk, ezért őrzésük különösen nehéz feladat. Más érvek szerint viszont a társadalomnak szüksége van egy abszolút főbüntetésre, ami valóban a villamosszék európai megfelelője, s csak az az egy-két legádázabb elkövető kaphatja.

Olvasóink írták

  • 14. polgmester 2009. február 18. 09:24
    „Én Bogár Imre utódját megkeresném!!!Az elitéltnek azt mondaná: ISTEN MENTSEN MEG KEZEJMTŐL!!!
    Ő nem venné tudomásul, és NYEKK!!!”
  • 13. zsuzsika 2008. október 07. 17:08
    „Nehéz erről józanul dönteni. Sajnos nálunk mindenkinek vannak jogai, csak az áldozatoknak nem! Azt is megértem, ha valakinek egy családtagját, barátját, szerelmét gyilkolják meg, akár saját kezével is képes lenne elégtételt venni.
    Amit különösen kegyetlennek tartok, ha gyerekek az áldozatok, akik még nem tehetnek semmiről!!”
  • 12. CSORNAI 2008. október 06. 09:33
    „Csak!!

    Embertelen a lassú halál??? Sok embernek aki végig gürizi az életét becsületesen,és tisztességben nem engetheti meg magának azt amit ezek a szutykok. Míg a létminimum a fizetése komoly fizikai melóért 3 műszakban ezeknek a trógeróknak több jut belőle mint a saját családjának. Ezt nevezik lassú halálnak?????? Emberek.
    Arra vár lassú halál aki becsülates,mert nem tud a mindennapi betevőn kívül mást adni a gyermekeinek.”
  • 11. Tabornok 2008. október 04. 19:28
    „Akinél bizonyított, hogy elkövette a gyilkosságot, azt ki kellene végezni!”
  • 10. miracle 2008. október 04. 19:25
    „Persze, hogy nincs visszatartó ereje. Hiszen pont olyan emberekről van szó, akiknek úgyis alapból elborult az elméjük, őket ez hidegen hagyja. Nem mérlegelnek a gyilkosságnál sem, ahogy a következmények tekintetében sem (hasonló példa: milyen elrettentő ereje van a jogosítvány elvételének olyannál, aki nyugodtan vezet nélküle is).
    Az előnye ott van viszont, hogy örökre benntmaradnak, (legalább) ezért kell feltétlen alkalmazni.”
  • 9. Hex 2008. október 04. 15:28
    „A tényleges életfogytiglan valóban lassú és értelmetlen.
    Akasztást! De ne csak gyilkosoknak, hanem nemi erőszakért, és főleg 50-100 MFt feletti gazdasági bűncselekményekért is!
    És persze minden kivégzést, kitárgyalva annak okát minden TV-adó élőben közvetítsen kötelező jelleggel.”
  • 8. pan.cser 2008. október 04. 14:58
    „"Magor"! Egyetértek ebben Veled. De Amerikában ezt megoldották, 15-20 évet is el lehet tölteni a siralomházban, ilyenkor az ártatlanok kivégzése szinte egyenlő a nullával. Az elítélt szempontjából aki gyilkos, igen kemény, hogy évekig a biztos halál árnyékában tengetni a napjait.”
  • 7. Icsi 2008. október 04. 11:54
    „Magor!

    És hány ártatlan ember hal meg brutális gyilkosság áldozataként!”
  • 6. komondorkutya 2008. október 04. 10:00
    „a börtönbüntetéssel van egy "aprócska" gond. javaslom olvassátok el a büntetésvégrehajtásról szóló jogszabály. tehát. ha beteg odabent, ingyen jár orvosi ellátás, és gyógyszer! Te idekint rendesen megfizeted az árát. odabent ha nem akar/tud/stb. nem dolgozik. ha igen, kap zsét, ha nem dolgozik, hanem vállalja, hogy tanul, akkor ingyen tanul, akár egyetemet is elvégezhet, nyelvet tanulhat, ÉS mellé megkapja azt a zsét mintha dolgozna. számold ki a te gyereked mennyiért végez el egy egyetemet. basszus, bűnözők, és nagyobb kedvezményeik vannak mint nekünk. plusz vegyük hozzá a körülményeket, tévé, videó, dvd, könyvtár, zenehallgatás stb. félreértés ne essék, nem irigylem, mert nem szándékom bekerülni, de azért el kellene gondolkodni, hogy miért jár nekik odabent minden ingyen, míg a kintélők megdolgoznak érte, hogy nekik ugyanez meglegyen, + még eltartják a bentieket, mert ugye az is abból van. bűnöznek, mi meg fizetünk érte, hogy éljenek. Megöli a gyereked, te meg fizetsz érte 30 évig, hogy még ő éljen. Én visszaállítanám a halálbüntetést, szigorú szűrőkkel és időtartam korláttal. ennyi. lehet köpködni is akár, ez a véleményem.”
  • 5. Magor 2008. október 04. 09:14
    „A halálbüntetéssel egy probléma van. Ha csak egy embert végeznek ki ártatlanul, már az is túl sok!”
  • 4. ludvig 2008. október 04. 09:02
    „Szerintem nem kell visszaállítani a halálbüntetést, de az életfogytig elitélt rab dolgozzon és lagalább a felmerülő kiadásokat - költségeket két kezével keresse meg. Nem olyan bonyolult dolog ez csak valakinek -akik erre illetékesek - el kellene kezdeni, illetve kezdeményezni - talán a képviselő urak valamelyikének.”
  • 3. 49. 2008. október 04. 08:17
    „Azokat, akik gyilkosságot követtek el, bármilyen indítatás miatt is, tényleges életfogytiglanra kellene elítélni. Az ő életük sem ér többet a meggyilkolténál. A gyilkosságot elkövetők 75%-a a társadalomnak nem kívánatos elemei.
    Ötven év eltelte után, pedig felül lehetne vizsgálni a további sorsukat.
    Ez egy igazságos show-down.”
  • 2. pan.cser 2008. október 04. 07:34
    „Szerintem sokkal olcsóbb lenne a halálbüntetés. Nem is értem miért beszél a cikk humánumról az ő esetükben.. Ha kijön majd újra gyilkol, teheti ezt az európai "széplelkek" jóvoltából. Szegény gyilkosok, el akarják venni az életét ilyen magamfajták, borzasztó, hát nem?”
  • 1. Zaza 2008. október 04. 05:45
    „Embertelen a "lassú halál" ? ! ? !
    És azok a cseledetek, amelyekért tényleges életfogytot osztogatnak, azok emberbarátiak ? ? ?
    A szívem szakad meg szegény gylkosok miatt.
    Vissza kell állítani a halálbüntetést, nem pedig évi sokmilliót költeni az ilyenekre...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Partner a bencés és a Révai

Győr–Budapest - Tizennégy középiskola – köztük a győri bencés és a Révai-gimnázium… Tovább olvasom