Kisalföld logö

2018. 10. 23. kedd - Gyöngyi 7°C | 13°C Még több cikk.

Szerethető reáltudományok iskolakerttel, madárismerettel

A természettől és a természettudományoktól is hajlamos elszakadni a ma embere. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Karán, a Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszék munkatársai szeretnék visszafordítani a folyamatot. Újra közel hozni ezt a területet a fiatalokhoz, és felkészíteni a tanítókat arra, hogy ne csak ismerjék, hanem tanítani is tudják a matematikát ugyanúgy, mint a természettel való helyes bánásmódot - akár egy iskolakertben.
Érdekes kettősség jellemzi a hozzáállást napjainkban a reál tudományokhoz. Egyfelől divat lett dicsekedni azzal, ha valaki nem érez vonzódást a matematikához, és földhözragadt dolognak tartani két kétjegyű szám összeadását fejben. Másfelől tény, hogy a technológiai forradalom terén fontos tudományterületeket képviselő, úgynevezett STEM-szakmákban (Science, Technology, Engineering and Mathematics) elhelyezkedő fiatalok 26 százalékkal többet keresnek, mint a másféle szakképzettséghez kötött munkaterületeken, ráadásul két és félszer több állást fognak felkínálni a számukra. A STEM-szakmák megalapozását már kisiskolás korban el kell kezdeni, különösen olyan ipari központokban, mint a győri térség.
Dr. Halbritter András és Reider József a kar udvarán kialakított iskolakertnél.
Tudni kell összeadni is, és az összeadást megtanítani is

A Széchenyi István Egyetem Apáczai-Csere János Karán a Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszék munkatársaira ilyen szempontból kettős felelősség hárul. Nemcsak a természettudományokban kell elmélyíteniük a jövő pedagógusait, hanem abban is, hogyan lehet megszerettetni, és hogyan kell jól tanítani például a matematikát. Dr. Halbritter András Albert tanszékvezető egyetemi docenssel és Reider József mérnöktanárral beszélgetünk.

„Történetileg minden természettudományos, matematika, informatika és technika jellegű tárgy oktatása a Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszékhez csoportosult az Apáczai Karon. Ennek az egyik része maga az alaptudomány, a másik része pedig a tantárgypedagógia, tehát tudni kell összeadni is, és az összeadást megtanítani is. Ahhoz, hogy egy tanító, gyógypedagógus tudjon tanítani matematikát, informatikát, környezetismeretet, technikát, meg kell lenni az alapoknak és egyben a tanítás módszertanának – a kettő a gyakorlatban együtt jelenik meg egy-egy óra során, persze más-más arányban. A fiatalok körében ugyanakkor már nem olyan divatos az erőkifejtés.

Ezekért a tantárgyakért jobban meg kell küzdeni, több agymunkával, koncentrációval járnak. Talán ezért is lett sikk itthon, hogy valaki ne értsen a matematikához, miközben az angolszász kultúrában a természettudomány is része az általános műveltségnek. Ott nemcsak Shakespeare, hanem Newton és Darwin tanait is illik ismerni" – mondja Halbritter András.

Hozzájárulnak a tanárhiány csökkentéséhez

„Más lett a világ, más gondolkodású gyermekekhez és hallgatókhoz kell közel vinni a reáltudományokat. Sokat segíthet a tudománytörténeti megközelítés – ennek régi tanszéki hagyományaira építhetünk. Máskor a rendhagyó, akár kültéri, játékos eszközök segítenek. Meglepve látjuk, amint a csütörtök délutánra megfáradt kis „gyakorlós" szakköröseink beszaladnak az udvarunkra, és az aszfaltra felfestett színes oktatótáblán elkezdenek számokat összeszorozni"- teszi hozzá a tanszékvezető.

A tankerületek rendszeresen jelzik a tanszék felé, hogy az általános iskolák felső tagozataiban hiány van matematika, informatika, biológia, földrajz, kémia szakos tanárokból. Ugyanakkor a tanítók a választott műveltségi területükhöz tartozó tárgyaikat taníthatják az 5-6. osztályosoknak is. A Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszékhez a specializációk közül a matematika és a természetismeret kötődik. Ősztől egy pedagógus-továbbképzésben az informatikát fogják bevonni a választható műveltségi területek közé, így is hozzájárulva a tanárhiány csökkentéséhez a reál tudományok területén.

Az iskolakertektől a madárismeretig

A természettudományokhoz való hozzáálláshoz hasonló kettősség, hogy miközben eltűnnek a konyhakertek a családi házas övezetekből, egyre többen szeretnék egészséges, ízletes zöldségekkel, gyümölcsökkel ellátni a családjukat. A Széchenyi Egyetem Apáczai Karán elsőként hozták vissza a magyar felsőoktatásba az iskolakerti munkára felkészítést, annak számtalan egyéb oktató-fejlesztő lehetőségével együtt. A magyarországi hálózatot három iskolakertvezető fogja össze, Halbritter András közéjük tartozik. Idei felmérésük alapján 2010 óta látványosan szaporodnak itthon az iskolakertek: az óvodákban, általános iskolákban, középiskolában több mint 1100 konyhakeretet alakítottak ki és művelnek a pedagógusok a gyerekekkel együtt.

A 150 éves népiskolai tanterv már kötelezően előírta az iskolakerti képzést. A győri tanítóképzésben éledt fel elsőként a mozgalom, a hallgatók a Gyakorló Iskola diákjaival közösen művelik az Apáczai Kar udvarán kialakított konyhakertet, amit a következő hónapokban továbbfejlesztenek, kialakítanak például kerekesszékkel is gondozható magaságyást. Fontos törekvés ez, ahogy az is, hogy Természettudományi Tantárgy-pedagógiai Tanszéken, együttműködve a Tanár- és Tanítóképző Tanszéken nagy hagyományú erdei iskolai műhellyel, megismertetik a hallgatókkal az őshonos fafajokat, jellegzetes hazai növényeket, madarakat, hogy ha a pedagógusok kirándulni viszik a gyerekeket, meg tudják mondani, milyen fákat, virágokat látnak. Akkor lehet igazán megszeretni a természetet, ha nem idegenként járunk benne, hanem tudjuk, milyen életközösségek vesznek minket körül.
Tanító és gyógypedagógus hallgatók matematikai játéktáblákat festenek fel az Apáczai Kar udvarán.
Esőerdei indiánok a karon

A tanszék szerteágazóan ágyazódik be a közösségi életbe. Részt vesznek például a tehetséggondozásban. Dr. Csóka Géza harmadikosoktól hatodikosokig tart matematikai foglalkozásokat Győrben, és rendre nyerik a versenyeket. Középiskolai matematikai versenyeket szerveznek. Részt vesznek az óvó- és tanítóképzők hallgatóinak versenyében, a Szendrei János Országos Matematika Versenyben, a legutóbbit ők szervezték. Tavaly az OTDK Tanítás- és Tanulásmódszertani, Tudástechnológiai Szekciójának szervezéséből sem maradtak ki, és ők kezdeményezték az egyetemen tartott négy szekció közös tematikai-arculati elemét, a környezettudatosságot és a „Zöld OTDK" szlogent. Az azt megelőző évben itt, a Karon tartották az Országos Iskolakert-hálózati Találkozót. A Mobilissal a kezdetektől együttműködnek a természettudományos ismeretterjesztésben, ott vannak a Gyerekegyetemen és a Kutatók Éjszakáján. Kapcsolatban állnak az Európai Klímaszövetséggel, részt vettek a megyei klímastratégia kialakításában és fogadják a klímaigazságossággal kapcsolatos rendezvényeket: kétszer tartottak konferenciát a karon esőerdei indiánok. Mindezt hallgatók bevonásával végzik – a legfontosabb közösség a hallgatóké!

Elsősegélynyújtási bemutató, hőségnapokra fókuszálva

Nagyon időszerű az is, hogy a hőségnapokkal kapcsolatban állítottak össze speciális elsősegélynyújtási bemutatót, a hősokkosok ellátásra, a kiszáradásra, az ájulásos, infarktusos betegek elsősegélyére fókuszálva, és elmennek vele iskolákba, falunapokra. „A hőségnapok ezer feletti többlethalálozást okozhatnak évente csak Magyarországon. Ez a sajnálatos statisztika arra is rávilágít, hogy az éghajlatváltozás nem csak a jegesmedvék problémája, meg majd esetleg a dédunokáinké, hanem már itt és most a mi bőrünkre megy. Ráadásul az oktatást is érinti: nemcsak a szünidőben, hanem az iskolai tanév során is előfordultak már hőségriadók" – mondja Halbritter András.

Ami pedig a jövőt illeti, a módszertani munkához az agykutatás legújabb eredményeinek pedagógiai alkalmazását, a neurodidaktika tudományágát is szeretnék segítségül hívni. Egyre több mindent tudunk az emberi agy működéséről, arról, hogy tanulás közben az egyes agyterületeken milyen folyamatok zajlódnak le, ez pedig forradalmi változásokat hozhat az oktatásmódszertanban, a tevékenykedtető oktatásban például. Ehhez képest még elméleti szinten is nagyon kevesen foglalkoznak vele Magyarországon. Pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy ne csak a gyerekek szemének csillogásából kapjon egy pedagógus azonnali visszajelzést arról, hogy mennyire sikerült átadnia a tananyagot. Ma már nem tekinthető sci-fi-nek az sem, hogy a tanítási gyakorlaton sapkába épített elektroenkefalográffal a fejükön vegyenek részt a gyakorló iskolások.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újfajta számháború Győrben - A vihar után a rendszámtáblákat vadásszák az emberek

Újfajta számháború Győrben - A vihar után a rendszámtáblákat vadásszák az emberek
Szerkesztőségünkben is landolt egy. Tovább olvasom