Kisalföld logö

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 3°C | 12°C Még több cikk.

Szép Ernő várja önt!

Kritika - „Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben." (Márai Sándor)
Blüett

A győri színház régi-új honlapján néhány előadás részletét is megnézhetjük az előző évadból. Az ötlet jó, ha folytatódik, akkor jövőre a Guelmino Sándor rendezte Lila ákácnak ott lesz a helye a legemlékezetesebb idei produkciók között. Régen látott kiváló előadás a Lila ákác.

A rendező azt teszi Szép Ernő írásaival, mint Huszárik tette Szindbád történeteivel. Egy soha nem volt alakba szerkesztette őket úgy, hogy belesűríti mindazt, ami érdekes és értékes benne. Aztán kitalál Guelmino egy olyan dramaturgiát, amihez foghatót Jordán Tamás művelt a Rokonokkal (Illés István emlékezetes rendezése volt Győrben). Szép Ernő a regény színpadi változatában felhasználta, amit a kabaréban tanult, írt egy hatásos blüettet, ami a francia kabaré népszerű műfaja, vidám történet népszerű zenékkel. Sokszor hallottuk, hogy a győri előadások a helyi adottságok miatt nem kerültek soha a fesztiválokra. Nos, itt a példa arra, hogy ami jó, azt nyugodtan el lehet vinni, megmutatni! (Remélem, Janisch Attila, aki a jövő évi POSZT-ra válogatja az előadásokat, beül majd a Kisfaludy Terembe.)


Minek a szív, ha nem fáj?

Az előadás kiválóan bánik a hatáselemekkel, anélkül, hogy az olcsó eszközökhöz nyúlna. Nincs szeleburdi ripacskodás, nyoma sincs pajkos affektálásnak, akadnak viszont kiváló ötletek. Mert miről szól a történet? A boldogságról. Csacsinszky Pálról, aki az eszével keresi, Tóth Mancival, aki a szívével, de a boldogsághoz nem a filozófián át vezet az út, kevés hozzá pusztán az érzelem. Mert az ajándék. Egy kivételes pillanat. Legalábbis ezt tartja róla Szép Ernő. De ezt Palink, mivel fiatal még, nem érti. Crespo Rodrigót jókor találta meg ez a szerep, legjobb győri alakítását láthatjuk.

A fiatalember boldogságkeresése ürügyén végigvezet minket Guelmino a századelő Pestjén. Tobzódhatunk a látványban: kiültet a promenád egyik padjára, egy kertvendéglő asztala mellé, benézünk egy mulatóba és kivisz minket a vidámparkba is.

Még egy Szinyei Majálisát idéző jelenetnek is tanúi lehetünk. Csanádi Judit díszletei a helyszín- és időváltásokat kiválóan érzékeltetik. Sőt, a világítás funkcionális ötletességét is említsük meg, mert ilyen tudatos profizmust régen láttunk. Kárpáti Enikő jelmeztervei ehhez a századfordulós panoptikumhoz stílusosan passzoltak.


Piruett ŕ la Manci

Ajándék ez a darab a színészeknek. Balsai Mónika Tóth Mancija igazi élmény. A cselédlány, aki a táncosnői karrier mellett dönt, majd az álmokból újra a földre zuhan. Megmutatja, milyen lett volna Édes Anna, ha nem fojtja magába az érzéseit. Annyiféleképpen tud nevetni, beszélni, enni, járni, hogy a végén megszeretjük. (Aki a vizespohárral végrehajtott piruettjét utánacsinálja, az jutalmat kap.) Ahogy pedig tangót táncol, azt látni kell! Ráadásul imádja Palinkat, aki viszont Bizonyosnénak ajánlaná fel a szívét okoskodása eredményeként. Az ilyen asszonyok körében Krúdy szerint „nagy divat volt a szeretőtárs, akinek megvolt a helye az ebédlőasztalnál, széke a színházi páholyban. A férjnek csak reprezentatív és kenyérkereső szerep jutott az életükben". Ezért a felkínált szív helyett egész más testrészek érdeklik. Pápai Erika kiválóan érzékelteti, milyen az, amikor egy asszony kihívó és érzéki.

Körülrajongják a férfiak, és örömmel esnek áldozatául a szép Artemisz vadászatának. Oszi (Ungvári István), Mínusz (Koppány Zoltán) és Majmóczy (Csizmadia Gergely), aki, mivel a rendezés él a reneszánsz színházak bevett gyakorlatával, hogy egy színész több szerepet is játszik, Zsüzsüt, a kaszinó castingolóját is eljátssza. A tangót felvezető spanyol szólótáncára érdemes figyelniük! A mulatónál említsük meg, hogy a sarokban a zongorista, miközben gyűlnek a poharak a bal kezénél, a némafilmek moziját idézőn élőben, tökéletesen festette alá zenével a háta mögött történteket. Angelusz papa (Maszlay István) gyakorlatias intézkedéseit, Hédi (Szina Kinga) tehetséges önpusztítását. Akivel indul Manci végül Oroszországba, mert hogy szereti, azt soha nem az mondta neki, akitől szerette volna hallani. Nem a múlt század elejéről szól ez a darab. Hanem rólunk. Meg a boldogságról. Ezért kell megnézniük!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szent Márton nap cigánypecsenyével

Pannonhalma - Régi hagyomány, hogy a bencés gimnázium diákjai Szent Márton ünnepén jótékonysági… Tovább olvasom