Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 8°C

Sokat tesz a magyarságért

Győr - Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna etnográfust, néprajzkutatót a magyarság megmaradása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül Rákóczi-emlékéremmel tüntette ki a Magyarok Világszövetsége Kisalföldi Társaság.
Az egyesület meghívására a Nyugat-magyarországi Egyetem kiváló oktatója előadást tartott a Petőfi Sándor Művelődési Házban. A szervezők ez alkalomból nyújtották át számára a megtisztelő díjat.
Abban az országban, ahol a „nép" szó hallatán a „fajmagyarkodás" ötlik sok felelős véleményformáló eszébe, nem lehet könnyű a néprajzkutató élete. Dr. Lanczendorfer Zsuzsannára is talán ezért figyelt fel a többek között a dr. Bajtay András orvos, dr. Horváth József ügyvéd nevével fémjelezhető győri társaság.

– Érdekes, hogy Csoóri Sándor A teremtő nyelv című írásának előadásával nyertem Kazinczy-érmet a „Szép magyar beszéd" versenyen 1983-ban, majd később hosszú időre éppen Csoóri Sándor lett a Magyarok Világszövetsége elnöke, most pedig a győri társaság tünteti ki figyelmével a munkámat – jegyezte meg a Kisalföld érdeklődésére a tanítóképző docense. Hozzátehetjük: éppen legnagyobb példaképei – dr. Barsi Ernő, dr. Timaffy László – sorakoznak előtte a társaság korábbi kitüntetettjei között. Egyetemi tanárai közül Voigt Vilmos, Küllős Imola nevét ejti ki nagy lelkesedéssel, jelenlegi kutatási területéről, az úgynevezett egyéniségvizsgálatról szólva pedig a „magyar iskola" megteremtőjét, Ortutay Gyulát említi.

De hogyan is jut el a néprajzkutató az egyéniségvizsgálathoz, ami a laikus számára inkább a szociológusok, pszichológusok területének tűnhet? Mi szükség van napjainkban, a szappanoperák hódítása korában a néprajzra?

A provokatív kérdésekre a nagy tanáregyéniségek türelmével válaszoló kutató elmondja, doktori disszertációja írása közben konzulense döbbentette rá a hagyományos népi közösségeket alkotó különböző egyéniségek jellemzőinek vizsgálatára.

– Az igazi közösségek nem arctalan emberekből, hanem színes egyéniségekből épülnek fel – mondja. – A kulturális örökséget részben a különböző foglalkozásokat űzők (ilyen volt Barsi Ernő sályi pásztorembere), illetve a nótafák, „mesefák", a régi „szórakoztatóipar" reprezentánsai őrzik. Bartók, Kodály gramofonfelvételein a „technika ördögétől", a városi uraktól megilletődött parasztemberek énekelnek, mi pedig az egyéniségvizsgálat során részt vállalunk az életükből, mindennapjaikból, így térképezzük fel teljes kulturális repertoárjukat.
Tegyük hozzá, így született a szerző Mindent apámról című könyve az Akadémiai Kiadó gondozásában. Választ kapunk arra is, hogy egy haszonelvű világban vajon mi haszna az ilyen kutatásoknak.

– Masaru Emoto japán fizikus kimutatta, hogy a különböző hanghatásoknak kitett víz megfagyva más-más kristályokat alkot. Testünknek sem mindegy tehát, hogy mindennapjaink során milyen hangokra kell „rezonálnia". A néphagyomány kutatása éppen azokra a hatásokra – dalra, mesére, tréfára, szokásokra – irányul, amelyek az évezredek során bizonyítottan jót tettek testnek és léleknek, segítették az embert a túlélésben. Erre figyelmeztetett Bartók Béla is: csak tiszta forrásból merítsünk!

Olvasóink írták

  • 1. grease 2008. június 04. 14:25
    „Gratulálok Zsuzsinak, büszke vagyok rá, hogy személyesen is ismerhetem, több ilyen mentalitású ember ellen Magyarországnak. Büszke vagyok Rád, sok sikert a továbbiakhoz, jó egészséget!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milliós szakértők miatt bírálnak a szocialisták

Győr - A győri városvezetés másfél év alatt 31,6 millió forintot költött szakértőkre, amiből 11,5… Tovább olvasom