– Tény, hogy mi, pedagógusok nem vagyunk hozzászokva, hogy egyenként mérjék, értékeljék a munkánkat, így első alkalommal volt némi idegenkedés, át kellett törni a gátakat – szögezte le
Németh Zsolt, a győri Bercsényi-középiskola igazgatója, amikor az újonnan bevezetett módszerről kérdeztük. Az iskola a megyeszékhelyen elsőként kezdte négy évvel ezelőtt a tanárok értékelését, s idén másodszor végezték el az 53 fős tantestületben. Több okból is érdemes volt; többek között azért a pályázati pénzért, amelyet a győri iskolák közül egyedüliként nyert el a Bercsényi. A legalább kétszeri teljesítményértékelést maguk mögött tudó intézményeknek kiírt pályázaton a győri tantestület 6 millió 246 ezer forintot kapott, amit már szét is osztottak a tanárok között. Méghozzá annak arányában, hogy milyen pontszámot, százalékot értek el az egyes pedagógusok az értékelésen; a kiemelkedően eredményes tanároknak ez több mint százezer forint pluszjuttatást jelentett.
De lássuk, mit is takar pontosan ez a versenyszférában már működő gyakorlat! Minden pedagógust egy fix, iskolánként kidolgozott szempontrendszer szerint értékel egyrészt saját maga, másrészt az intézmény igazgatója vagy egy szakmai bizottság – a Bercsényiben az utóbbi, benne többek között a tanári munkaközösség vezetőjével –, a tanári munka legkülönbözőbb oldalait osztályozva.
Többek között a módszertant, a részvételt az órákon kívüli iskolai munkában, a tanulmányi versenyekre való felkészítést, de akár azt is, mennyire tud fegyelmet tartani az adott pedagógus, vagy milyen mértékben használja a modern technikai eszközöket az óráin.
Németh Zsolt szerint az idei értékelésen, amelyen az egyórás beszélgetés során a tanároknak maguknak is meg kellett határozniuk, mely területeken kell leginkább fejlődniük, már világosan látszott, mi okoz a legtöbb tanárnak problémát.
– Legtöbbjük úgy érzi, a módszertanban kell előrelépnie, jobban kell alkalmazkodnia az egyes diákok egyéni képességeihez. Többször előjött a szervezeti kötődés erősítése is a beiskolázásban, vagy az érettségire, szakmai vizsgákra felkészítő foglalkozásokban való aktívabb részvétel – sorolta az igazgató, aki rögtön meg is mutatta, milyen átlageredmény született az egyes úgynevezett kulcsfolyamatokban. A nevelés területén 92, a tanításban 93 százalék, a munkafegyelmet nézve 84 százalék a bercsényis arány, míg a többletmunkákban 88 százalékot sikerült elérni. A pedagógusok önértékelése 87,4 százalékos átlagot mutatott, s mint az igazgatótól megtudtuk, meglehetősen reálisan látták magukat: a saját és a szakmai bizottság értékelése között – első lépésként A, B, C, D „osztályzatokat" határoztak meg, ezeket váltották át pontokra, majd százalékokra – jellemzően egy-egy kategóriányi volt csak az eltérés.
S ami a legfontosabb: a kezdetben szokatlan értékelésnek a Bercsényiben már érzik az eredményét.
– Végre megfogalmazzák és mernek beszélni a pedagógusok a problémákról, amelyekkel a munkájuk során találkoznak, s arról is, mi az, ami előreviheti őket.
Azt is látni, hogy a tanárok például egyre pontosabban látják el az ügyeleteket, egyre többen jelentkeznek tanórán kívüli elfoglaltságok, szakkörök, előkészítők szervezésére, amiben bizonyára annak is szerepe van, hogy konkrétan, egyenként is megfogalmazták, mit akarnak elérni.
Szeretnénk a jövőben kétévente elvégezni e teljesítményértékelést, ami úgy érzem, hozzájárul ahhoz, hogy a tanári munka úgynevezett „hozzáadott értéke" a központi mérések szerint átlag feletti az iskolánkban – mondta végezetül az igazgató.
Beszéltek: Arról, ami jó és amiben fejlődni kell
A tanárok például egyre pontosabban látják el az ügyeleteket, egyre többen jelentkeznek tanórán kívüli elfoglaltságok szervezésére, amiben bizonyára annak is szerepe van, hogy konkrétan, egyenként is megfogalmazták, mit akarnak elérni. |
-10°C
Hozzászólok! 
