Kisalföld logö

2018. 07. 20. péntek - Illés 17°C | 28°C Még több cikk.

Segítő kéz Kisalföld-kampány - Másfél év egy élet

A sebészeti beavatkozásokra szinte soha nem mondanak nemet a betegek, sokkal jobban tartanak a kemoterápiától, mondják tapasztalataikra hagyatkozva a sebészek.
 Különbséget kell tenni jó és rossz prognózisú daganatok között, szögezi le rögtön az elején prof. Oláh Attila nemzetközi hírű hasnyálmirigy-specialista, a győri Petz-kórház orvos igazgatója. Az előbbihez a here-, a pajzsmirigy-, emlő- és az időben felfedezett és kezelt vastagbélrák tartozik. Előbbieknél akár 90 százalékos gyógyulási esélyről beszélhetünk, és a vastagbélműtétek után is 60–70 százalékos, öt évet meghaladó túlélésről. De nem minden típusnál ilyen jók a számok, ezért a sebészeknek komoly dilemmát kell leküzdeniük. 

Az orvos dönt

„Szakterületemnél, a hasnyálmirigy-daganatok radikális csonkolásánál maradva: Németországban átlagosan tizenegy százalékos a műtéti halálozás, vagyis átlagban minden tizedik beteg belehal a műtétbe. Ők tehát ugyanazzal a kérdéssel küzdenek meg, mint mi, bár Győrben, mint erre specializálódott intézményben, ugyanez a szám alacsonyabb, kettő-három százalék. A dilemma tehát az, hogy a műtéti kockázat mellett belevágjunk-e az operációba, ha magának a betegségnek a túlélési ideje – hangsúlyozottan átlagosan – másfél-két év. A betegnek kellene ilyenkor döntenie a kockázatok és a lehetőségek ismeretében, de nemegyszer szembesülök én is azzal, hogy a kérdés a sebész kezében van. Ránk bízzák a döntést, s ez komoly dilemma."
Prof. Oláh Attila a győri Petz-kórház sebészetének vezetője, a máj- és hasnyálmirigy-daganatok specialistája.
Prof. Oláh Attila a győri Petz-kórház sebészetének vezetője, a máj- és hasnyálmirigy-daganatok specialistája.

Háborús körülmények

A sebészetet vezető Oláh professzor katonai hasonlattal teszi érzékletessé a műtét és műtét közötti különbséget. Az osztályán megforduló, sérvvel, epekővel operált betegeknél magát a műtétet a polgári repüléshez hasonlítja, ezeknél szinte bizonyos, hogy nem történik tragédia. A daganateltávolításokat (s ismét csak a hasnyálmirigy-, illetve a májdaganatoknál maradunk) már a légierőhöz sorolja, „háborús körülmények" között kell repülni, és sokszor a rossz és a még rosszabb megoldás között lehet választani. Itt számolni kell azzal, hogy valakit elveszítenek. „Mégis szinte mindenki azt mondja, »ha nincs más megoldás, legyen«. Sokkal kevésbé mondanak nemet, mint a műtétet követő kemoterápiára."

Menni előre

Kollégája, dr. Vasi Imre sebész, aki évtizedek óta operál emlődaganatot, megerősíti: többségében meggyőzhetők az asszonyok, főképp azután, hogy a korábban alkalmazott brutális radikalitás (a teljes emlő, a mellkasizmok és hónalji nyirokcsomók eltávolítása) már a múlté, most már onkoplasztikai sebészeti elvek alapján műtik a daganatot – s csak azt távolítják el, az egészséges szöveteket nem. „Minden páciens más: van, aki a második, harmadik műtétet is gondolkodás nélkül bevállalja, s megy előre; mást nehéz végigvezetni az úton." 

Mindkét sebész az onkológia ugrásszerű fejlődését hozza fel, amikor arról kérdezzük, miért sikerült a korábbi, durván csonkolásos műtéteket elfelejteni. Ma még ugyanakkor kihagyhatatlan a gyógyításból a sebészet, de ha a sugár- és kemoterápia úgy fejlődik, ahogy az elmúlt időszakban, lehet, eljön egyszer annak is az ideje, amikor a daganatgyógyításnak nem lesz alapeleme a sebész, hanem az onkológia végzi el a feladatát. 
Férfiaknál is

S ha már emlőrák-specialista a beszélgetőpartnerek egyike, szólt arról is, hogy bár nagyon ritkán, de férfiaknál is diagnosztizálják ezt a betegséget. Náluk a kezelési protokoll ugyanaz. Érdekes az is, teszi hozzá dr. Vasi Imre, hogy bár mindenki azt gondolja, hogy inkább a fiatal női páciensek tiltakoznak az emlő (vagy egy részének) eltávolítása miatt, ők nem ezt tapasztalják. Sokszor nehezebb egy idősödő vagy kimondottan idős asszonyt meggyőzni arról, hogy ha élni szeretne, akkor muszáj ezt megtenni. A haj elvesztését azok élik meg könnyebben, akik ezt átmenetinek tekintik – de itt is vegyes a kép. 

Oláh Attilának is van hasonló példája, de egy másik területről: májáttétek esetében van egy nagyon hatásos biológiai kezelési módszer, amelynek mellékhatása ugyanakkor az, hogy a páciens bőre (az arcán is) a kezelés ideje alatt durván kiütéses lesz. Volt, aki emiatt abbahagyta a terápiát, nem bírt a tünettel együtt élni.
Dr. Vasi Imre évtizedek távlatából látja az emlőrákműtétek változását. Fotók: Mészáros Mátyás
Dr. Vasi Imre évtizedek távlatából látja az emlőrákműtétek változását. Fotók: Mészáros Mátyás
A fejlődés

Hogy mennyit fejlődött a gyógyászat ezen a területen, arra Oláh professzor adja meg a választ: a májáttétek esetében huszonöt évvel ezelőtt ez a diagnózis egyenlő volt a halálos ítélettel. Ma az operált betegek negyven százaléka öt éven túli túlélési mutatókkal rendelkezik. A sebészet vezetője optimista a tekintetben is, hogy újabb húsz-huszonöt éven belül lesznek olyan daganattípusok, amelyekre megtalálják az ellenszert. 
A jelenben ki kell mondani azt is, hogy a betegek esélyei a centrumokban jobbak (a győri az), a válasz pedig logikus: „Ott, ahol évente 100–150 műtétet végeznek el egy adott betegségtípusnál, nyilván nagyobb a rutin és a hatékonyság, mint egy olyan helyen, ahol ez a szám legfeljebb kettő-három." Ezeken a helyeken kevesebb a szövődmény, jobbak a műtéti mutatók. 

Szűrések 

 Vasi doktort arról is kérdeztük, hogy a szűrőprogramok mennyire sikeresek, a hozzá kerülő pácienseket korai stádiumban tudják-e műteni. A kép meglehetősen vegyes, mert valóban kapnak korai stádiumú betegeket is, de nem csökken azoknak a pácienseknek a száma, akik már fekélyes daganattal kopogtatnak az orvos ajtaján. „Megdöbbentő az okra vonatkozó válaszuk, amely az, »féltem, hogy esetleg rákos vagyok«."

Az idő 

A legmegrázóbb mégsem ez a mondat volt beszélgetésünk során, hanem az, amikor az időszámítást a betegek szemszögéből nézte az orvos. Oláh professzor idézte fel egyik betege üzenetét, aki ráadásul orvoskolléga is: 
„Orvosként ismerte a kilátásait, s míg én a már említett dilemmán őrlődtem, hogy a bizonytalan időtartamú túlélésért érdemes-e ekkora kockázatot vállalni, ő a saját műtétje egyéves évfordulóján megköszönte az időt, amit kapott. Ez idő alatt ugyanis láthatta a lánya esküvőjét, megélhette első unokája születését. Van, amikor másfél év maga az élet."
Támogatás

Kampányunk során a tájékoztató cikksorozat mellett a győri Petz-kórház onkológiai centrumának, s persze maguknak a betegeknek gyűjtünk. Két olyan készüléket szeretnénk vásárolni, amelyekkel megelőzhető a kemoterápia miatti hajhullás, illetve egy altatógép beszerzése a célunk, amellyel bizonyos kezelések fájdalommentessé tehetők. A Kisalföld múlt keddi számában befűzve megtalálhatták azt a sárga csekket, amelyen – ha módjuk van rá – adományukat fel tudják adni. Aki utalni szeretné az összeget, az megteheti  az alábbi számlaszámon: 12096705-01312657-00100008. Ez utóbbinál a megjegyzés rovatba kérjük, írják be: „Onkológiai kampány 2018" (a csekknél ez nem szükséges).

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Versenyeztek a rendőrök Győrben

Versenyeztek a rendőrök Győrben
Elméletben, majd autós és motoros ügyességi pályákon is összemérték tudásukat a rendőrök. Tovább olvasom