Kisalföld logö

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -3°C | 7°C

Rekorddöntögető szélsőségek

Tavaly éppen ezen a napon százak és százak vonultak ki a győri Rábához, fényképezőgéppel és fagyival a kézben. Beindult az árvízturizmus, míg a kevésbé áldásos helyeken – mint például Szőgyén – otthonok mentek tönkre.
Egy éve és ma: Tavaly nyár végén a Rába árvízturisták ezreit vonzotta, ma csendes a rakpart. A vízszint nem a naptárnak, hanem az időjárásnak engedelmeskedik.
Ma is szinte rekordokat döntöget a Duna és a Rába vízállása, az utóbbi szintje Győrnél tizede a tavalyinak. Ettől függetlenül még idén sem lehet kizárni, hogy árhullám következik, hiszen a vízszint nem a naptárnak, hanem az időjárásnak engedelmeskedik. Tavaly augusztus 15-én a Duna Dunaremeténél 523 centiméter volt, a Rába szintje Győrnél ugyanennyi. A folyók ezután még több mint két métert emelkedtek. Ezzel szemben tegnap reggel a Dnát 78 centire mérték, a Rábát pedig 48-ra.

Az időjárás – mint azt tegnapi számunkban megírtuk – már a hajókat is veszteglésre ítéli, miközben azok a lakók vagy vállalkozók, akik a hullámtérbe építkeztek, most bizonyára fellélegeztek a tavalyi árvíz után. Az alacsony szint azonban – egyszerűen fogalmazva – akkor volna ideális, ha a part menti védőköveket éppen ellepné a víz, vagyis másfél méterrel lenne magasabb, mint jelenleg.

Janák Emil, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta: semmi meglepő nincs abban, hogy a vízszint egy éven belül különböző előjelű rekordokat döntöget, így volt ez például 1991-ben is. Ha az égiek úgy akarják, egy nagyobb csapadékmennyiség még akár ebben az évben is árhullámot indíthat.

A magas vízszint ellen nem lehet műszaki megoldásokkal küzdeni, ám az alacsony ellen igen. Mint tavaly augusztusban Eredics Imre alpolgármester nyilatkozta lapunknak, a szintszabályozás lenne a kulcsa nemcsak a vízi forgalom alapvető működésének, hanem például annak is, hogy a folyók városában igazi vízi élet és víziturizmus alakuljon ki.
Janák Emil elmondta, a Miniszterelnöki Hivatal kiírt egy pályázatot a vizek rehabilitációjára, amelynek elbírálása során azt vizsgálja, hogy mely térségeknek van legfőbb szükségük az ökológiai átjárhatóság megteremtésére.

A rehabilitáció itt az ötvenes évekbeli természetes állapotok visszaállítását jelenti az alacsony vízszintek esetében. Győr és a szigetközi települések önkormányzatai is pályáztak – a bizottság szeptemberben dönt. Janák Emil szerint lehetőség van arra, hogy még idén elkezdődjön a tervezés, s ha a hatástanulmányok is készen állnak, a torkolattól Rajkáig terjedő szakaszt átölelő beruházás mintegy három-négy évet venne igénybe. A rehabilitáció költségeiről a tervek elkészülte után érdemes beszélni az igazgató szerint,

de szükség esetén európai alapokhoz is fordulhatnak a települések.
„ A kormány minden feltételt biztosít az évszázad legnagyobb árvizének leküzdéséhez. Hússzor-harmincszor annyi víz érkezik a Duna főmedrébe, mint általában. Mindenkinek részt kell most venni a védelemben, aki képes rá, akinek lehetősége van rá."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Győri Búcsú: csak a név más

Tíz esztendővel ezelőtt rendezte meg először a győri Balázs Béla ÁMK a Győri Búcsút. A jubileumot… Tovább olvasom