Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Pokol Gyárvárosban

1944. április 13. Ezen a napon érték el először a 15. Amerikai Légihadsereg Liberatorai és Repülő Erődjei Győrt.

Magyarország bár 1941 áprilisa óta hadban állt, 1944-ig szerencsésen „megúszta" a légitámadásokat. Az igazsághoz tartozik, hogy kisebb bombázások, légi harcok történtek korábban is, például 1941-ben a délvidéki bevonulás idején jugoszláv gépek kisebb károkat okozó támadásokat hajtottak végre, júniusban pedig a szovjet légierő gépei támadtak magyarországi vasúti célpontokat, ám továbbra sem tisztázott a Kassa elleni légitámadás kérdése.

A Szovjetunió elleni hadba lépésünk után (1941. június 23.), amíg a front nem húzódott messze keletre, néhány kisebb orosz bombatámadást – főként a visszacsatolt Kárpátalján – feljegyeztek a krónikák. Tüntető jelleggel 1942-ben a szovjet légierő két váratlan bombatámadást intézett Budapest ellen, ami ugyan nem okozott nagy károkat, de tanulságul szolgált a későbbi légoltalom hatékonyabb működéséhez.

Komoly károk

A komoly károkat azonban az egyesített amerikai és angol bombázószázadok okozták Magyarországon. 1944-re megjelentek a nagy hatótávolságú vadászgépek a fronton. A P–38 Lighting és P–51 Mustang gépek már alkalmasak voltak arra, hogy teljesen a célpontig, sőt, vissza is kísérjék a sérülékeny, bár jól felfegyverzett bombázókötelékeket.

Délelőtt kezdődött

Győr első bombázása a délelőtti órákban történt. Akik tudtak, hazarohantak abban a reményben, hogy az otthonokat talán nem éri bombatámadás. Sajnos tévedtek, ahogy a bombázók is.

Nemcsak a vagongyárat bombázták szét, hanem egész Gyárvárost és a vele szemben, a Duna túlpartján lévő Pataházát is. A pataházai körtöltés aljába épített bunkerek közül több telitalálatot kapott, a fagerendával megerősített építmények nem bírták a nyomást, s az ott tartózkodók közül senki sem élte túl a katasztrófát. Súlyosbította a helyzetüket az is, hogy a töltés aljában állomásozott egy könnyűlégvédelmi üteg is, ami kedvenc célpontjuk volt a portyázó bombázóknak.

Temérdek áldozat

A támadás első perceiben a vagongyári munkások az üzemben lévő óvóhelyekre menekültek, ám itt sem kerülhették el a sorsukat. Közülük harmincan sohasem jöttek elő a füstölgő romok alól. Egy másik pincében, ami beomlott a támadás alatt, 60-an fulladtak meg a füstben. A gyári dolgozók közül 214 embernek arra sem maradt ideje, hogy fedezékbe vonuljon, ők a gyárudvaron lelték halálukat.

A vagongyár épületei annyira megrongálódtak, hogy a háború végéig meg is szűnt az érdemi munka a vállalatnál. A Messerschmitt 109-esek gyártása teljesen leállt, hiszen az összeszereléshez szükséges alapanyagok nagy része teljesen megsemmisült. Komoly károkat szenvedett a hecsepusztai repülőtér is. Óriási bombatölcsérek szaggatták fel a füves kifutópályát, hosszú ideig nem is tudtak gépeket fogadni.

A város több pontján robbantak ezen a napon gyújtóbombák. A lakóövezetekben összesen 532 civil veszítette életét, közülük sok nő és gyerek. Rajtuk kívül negyven ember nyomtalanul eltűnt, hollétükről a mai napig nem tudnak semmit a hozzátartozók.

Aztán az első támadást még számtalan követte. Egészen pontosan 1945 tavaszáig huszonnégyszer zúgtak fel a légvédemi szirénák a városban, jelezve, hogy jönnek a halált hozó amerikai gépmadarak.
 
Közel négyszáz tonna bomba
Április 13-án 350 tonna bombát, valamint harmincezer gyújtóhasábot dobtak le a mindössze 17 percig tartó légitámadás alatt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Belvárosi piac - A második költözés óta még csak két hónap telt el

A belvárosi piac új helyén szombaton főleg az őstermelők asztalainál lehetett több vevőt látni. A… Tovább olvasom