Kisalföld logö

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 12°C Még több cikk.

Pihenőév a tanároknak, családi pótlék az iskoláknak?

Ahogy egyre közeledik 2010 tavasza, egyre gyakrabban hallani reformokról. Most az oktatási rendszerre vonatkozó elképzeléseket gyűjtöttük össze, s kérdeztük meg egy megyei tanár véleményét. Szavazzon! Az Ön véleményére is kíváncsiak vagyunk!

Két korábbi oktatási miniszter egy-egy bejelentése borzolta a tanévkezdés idején a kedélyeket, és nem csak a pedagógusokét. De bedobott egy ötletet az MDF is, amelytől főként a szülők szemei nyíltak tágra. A javaslatokról dr. Jáki Katalint, a Pedagógusok Szakszervezetének Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének titkárát kérdeztük.

SZDSZ: hatodikig ne legyenek tantárgyak, csak műveltségi területek


Magyar Bálint, az SZDSZ szakpolitikusa az ATV Egyenes beszéd című műsorában újra elővette a korábban már többször emlegetett, de eddig még be nem vezetett elképzelést, miszerint az általános iskolák első hat osztályában tantárgyak helyett műveltségi területeket kellene oktatni.

Magyar Bálint nemzetközi felmérésekre hivatkozva az mondja, hogy sokkal jobb eredményeket érnek el azok a diákok, akik csak később kezdenek konkrét tárgyakat tanulni. Az SZDSZ javaslata szerint azonban egyáltalán nincs szükség hagyományos tantárgyi órakeretekre, a lexikális tudás helyett sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az alapkészségek, valamint a kommunikáció és a műveltség elsajátítására.

Magyar Bálint szerint az új rendszerben megszűnhetne az ismeretek többszöri átadása is.

- Nem újdonság az, amiről Magyar Bálint beszél - mondja dr. Jáki Katalin -, hiszen a Nemzeti Alaptanterv is már műveltségi területeteket említ. Ezek a műveltségi területek tantárgyakban realizálódtak. Az anyanyelvi műveltségi területet például magyar nyelvtan órákon oktatunk.

- A tantárgyak eltörlése a minőség rovására mehet. Magyar Bálint nemzetközi felmérésekre hivatkozik: a képességek oktatása mellett azonban igenis szükség van lexikális ismeretek átadására is, ez a magyar oktatási rendszer sajátja, sőt, erőssége. A kompetencia alapú oktatás jegyében többek között "nemzeti és európai identitás kialakítása kompetenciát" vagy "kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia" oktatnánk, egybevonnák a biológiát a kémiával és a fizikával, és ez alkotna egyetlen természettudományos műveltségi területet. Ilyen képzés azonban nincs is a magyar pedagógusképzésben,  ezért nem tartom jónak ezt az elképzelést - folytatja dr. Jáki Katalin.

- A javaslat a nyolc osztályos gimnáziumokat is megszüntetné, amely komoly károkat okozhat az igazán tehetséges gyerekek tehetséggondozásában - teszi hozzá dr. Jáki Katalin.





Fidesz: pihenőév tízévente

A Fidesz kormányra kerülése esetén a pedagógusoknak nyolc-tízévente legalább féléves tanulmányi szabadságot adna. A Pokorni Zoltán által vázolt rendszerben említett pihenőidő valójában azt jelentené, hogy a pedagógusoknak minden ledolgozott 8-10 év után 6-12 hónap "kutatási idő" adható, ez idő alatt nem kellene iskolai oktató munkát végezniük, ellenben járhatnának továbbképzésekre, kutatásokat folytathatnának, bekapcsolódhatnának a szakmai fejlesztésekbe, de a több hónapos szabadság azoknak a tanároknak is jól jönne, akik éppen második diplomájukat szerzik meg valamelyik felsőoktatási intézményben - írja az [origo].

Ez része lenne a Fidesz által korábban már többször emlegetett pedagógus-életpályamodellnek, és a szakmai előmenetelben is fontos lenne a pihenőév idején végzett szakmai munka. Hároméves gyakornoki idő után hatévente lépnének előre a pedagógusok egy minősítési folyamatot követően, s ez magasabb fizetési kategóriába lépést is jelentene.

Európában több országban is működik hasonló rendszer. Rendszerint a szabadság idejére vállalni kell a tanároknak, hogy valamilyen tudományos, művészeti vagy oktatási képzésben részt vesznek, esetleg tankönyvet írnak.

A Pedagógusok Szakszervezete szerint támogatásra érdemes a javaslat, azonban rengeteg a megválaszolatlan kérdés. Az egyik legfontosabb például az, hogy miből lehetne finanszírozni a helyettesítő tanárok bérét, amely éves szinten 30-40 milliárd forint lehet.


Dr. Jáki Katalin szerint a javaslat támogatandó, ám fontos részletek még nem tisztázottak. - A nyolc évente járó fél éves tanulmányi szabadság ötlete már szerepelt a pedagógus-életpályamodellről szóló 2002-es elképzelésekben is.

A tanár regenerálódhat ez idő alatt, ugyanakkor fejlesztheti a tudását is, amelyre a pedagógus munka során nagy szükség van. A gyakornoki évek után hat évente tervezik kötelező minősítés megszerzése után a szakmai előrelépést (és ezáltal a magasabb fizetési osztályba sorolást). Ez jelenleg három évente történik, minősítés megszerzéséhez nincs kötve. A javaslat ezen eleme okozhat feszültségeket. Nincs tisztázva az sem, mi történik akkor, ha valaki nem felel meg a minősítésen.

- Üdvözlendő dolog, hogy a jelenleg munka nélküli tanárok számára lehetőség nyílik, hogy pedagógusként dolgozhatnak. De az ország anyagi helyzete lehetővé teszi-e az elképzelés bevezetését? Ez is fontos kérdés, bár nem a pedagógusoknak kell rá válaszolniuk. A helyettesítő tanárok bérét ugyanis fizetni kell, ugyanakkor a tanulmányi szabadságon lévő tanárnak is jár a fizetés: ez kétszeres kifizetést eredményez.



MDF: családi pótlékért egész napos iskolát


Az MDF javaslata szerint a családi pótlék összegét 14 éves korig az kapják meg az iskolák, utána pedig azok a családok, akik taníttatják a gyerekeiket. Pusztai Erzsébet, a párt Népjóléti Kabinetjének vezetője szerint a normatívák és a családi pótlék elegendő forrást jelentene ahhoz, hogy az iskolák egész naposak legyenek, ingyenesek, és minden gyerek számára ingyenessé váljon a tankönyv, a tanszerek jelentős része, és a napi négyszeri étkezés.

Az MDF számításai szerint az egész napos, ingyen iskola bevezetésével egy nyolcosztályos iskolában átlag négy-öt tanár felvételére volna szükség. Így a képzett tanárok a munkanélküli segély helyett visszatérhetnének az oktatásba, hozzátéve: a nyári felügyeletbe is bekapcsolódhatnának a tanárok, sőt a rövidebb tanítási szünet mellett nyáron az iskolában készségfejlesztő-, szórakoztató- és sportprogramokat találhatnának a gyerekek.

- A jövő évben várhatóan csökkenni fognak a normatív támogatások a szociális ágazatban, de az iskolákat fenntartó önkormányzatoktól, megyei önkormányzatoktól is jelentős forrásokat vonnak el. Az egész napos iskola intézménye ugyanakkor nagyon drága, és nem tehető kötelezővé.

A családnak joga van ahhoz, hogy a gyerek odahaza tanuljon, írjon leckét, de ha valaki mégis azt szeretné, hogy ezt az iskolában tegye meg, annak most is ott a lehetőség: a napközi. Ezt a lehetőséget legtöbbször a szülők töredéke igényli csupán. Kevés helyen működnek egész napos iskolák is, ez az úgynevezett iskolaotthonos oktatás, ez a forma azonban főként a fizetős iskolák sajátja - mondja dr. Jáki Katalin.

- Az MDF elképzelése érinti az állami gondozottak körét is, akik a jelenlegi rendszerben 18 éves koruk után kapják meg az addigi családi pótlékot, és az otthonkezdési támogatással egy komoly lehetőséget kapnak arra, hogy az önálló életüket elkezdjék. A lehetőséggel van, aki tud élni, és van, aki nem.

A jövőben csak a fele összeget kapnák meg, amikor nagykorúak lesznek: mire lesz elég ez nekik 18 évesen? Ha elveszik a családi pótlék felét, a fiataloknak esélyük sem lesz arra, hogy megfelelő körülmények között kezdhessék el az önálló életüket.


Olvasóink írták

23 hozzászólás
12
  • 23. Goldmund 2009. szeptember 11. 10:12
    „Nem szerencsés összevasonlítani a tanári munkát (általában a gyerekekkel, idősekkel, betegekkel, segítségre szoruló emberekkel való foglalkozást) és a termelőüzemben végzett tevékenységet. Egyszerűen azért, mert más személyiség tudja az egyiket ill. a másikat jól csinálni.
    Régen rossze lenne, ha egy tanár (óvónő, ápolónő, szoc. munkás stb.) úgy állna hozzá a gyerekekhez (idősekhez, beteghez, akivel épp foglalkoznia kell), mint egy művezető, akit reggel leb... a főnökség, hogy miért nincs teljesítve a terv, vagy miért van annyi selejt. Ő meg nem mondhatja, hogy azért, mert lehetetlen elvárások vannak, hanem bemegy az üzemcsarnokba és üvölt mindenkivel, fenyegetődzik, hogy kirúg mindenkit, aki nem teljesít a maximumon stb.

    Ki szeretné, ha egy tanár így viselkedne a gyerekével, mert beszélgetett órán vagy hibás a házi feladata?”
  • 22. miracle 2009. szeptember 11. 09:38
    „primax
    Én meg arról beszéltem nyuszómuszó, hogy nem muszáj tanárnak sem lenni ám, ha valaki nem bírja a dolgozatjavítást, meg a 30 zsibongó gyereket. Úgyhogy ez 1:1.
    Amire viszont továbbra sem válaszoltál, hogy miért kell kevesebbet dolgozniuk?”
  • 21. Agent 2009. szeptember 10. 22:43
    „19. nem fikáztam, csak mondtam egy viccet.”
  • 20. Sahin 2009. szeptember 10. 22:35
    „Csak azt nem értem, hogy akik hőzöngenek, azok milyen oknál fogva? Ha kirívóan sokat keresnének a pedagógusok még - talán! - érthető lenne, de így...

    "Otthon is akad(hat) az iskolával kapcsolatos dolga, javítanivaló, dolgozatösszeállítás, stb..." - írja Primax.

    Pontosan, ráadásul a 10 perces szünetekben nagyon nem ér rá az ember dolgozatot javítgatni, nem beszélve arról, hogy hány és hány gyerek megy még oda a bajával a tanárhoz, amiket illik gondosan kezelni, naplóvezetések, felkészülni a következő órára, hogy az is színvonalas és érdekfeszítő legyen "xy" év után is, szülői reklamációkat kezelni, nem beszélve az értekezletekről, adminisztrációk. Szellemi továbbképzés (a "hivatalos továbbképzést is idevéve - ami akár szombatra is eshet), hogy még újabb ismeretekkel ruházza fel a felnövekvő csemetéket stb. Nem sajnáltatásként írom (főleg, mert nem vagyok tanár - szerencsére) mindezeket. Mindezeket nem éppen irigylésre méltó fizetésért.

    "Tesitanár amúgy milyen dolgozatokat javít?" - miracle

    A testnevelés tanárok az esetek többségében (legalábbis én eddig még csak olyat tapasztaltam) nem csak testnevelést oktatnak!”
  • 19. demeter 2009. szeptember 10. 22:34
    „lehet viccelődni, szidni és alázni a pedagógusokat,de semmi mást ne csináljanak a becsmérlők, mint menjenek be egy 25 fős osztályba. mindegy, hogy első, vagy ötödik, vagy tizenkettedik. nem kell, hogy bármit is tanítsanak, csak tartsanak fegyelmet 45 percen keresztül. na, utána lehet fikázni.”
  • 18. Agent 2009. szeptember 10. 22:05
    „Beugrott egy vicc:
    Pedagógus jelentkezik egy nyitott tanári állásra, az interjún megkérdezik tőle
    - mondjon három nyomós okot amiért a pedagógusi pályát választotta.
    - június, július, augusztus.

    :)”
  • 17. Primax 2009. szeptember 10. 21:40
    „miracle #16 !
    Hát erről beszéltem nyuszómuszó !
    Miért nem lettél - inkább - te is tanár ?”
  • 16. miracle 2009. szeptember 10. 21:04
    „Tudjuk be az ötletet, ahova való: fidesz szavazatgyűjtő-akció. Hamar el lesz felejtve, ne aggódjatok.”
  • 15. miracle 2009. szeptember 10. 21:01
    „Primax
    Számold ki te is, nem kell itt állandóan a dolgozatjavítással jönni, meg van éves szinten az az 1800 óra? Nincs. Dolgozatot meg nem kell hazavinni azért javítani, hogy utána meg azon lehessen sopánkodni, hogy otthon kerll ezzel foglalkozni. Tessék bent megcsinálni - munkaidőben - én sem hordhatom haza az irodai melómat. Vagy mégis csak szimpibb otthon kényelmesen csinálni?
    Tesitanár amúgy milyen dolgozatokat javít?”
  • 14. Primax 2009. szeptember 10. 20:29
    „A közalkalmazottat
    a) az ,,A", ,,B", ,,C" és ,,D" fizetési osztályban évi húsz munkanap,
    b) az ,,E", ,,F", ,,G", ,,H", ,,I", ,,J" fizetési osztályban és a 79/C. §-ban említett (A felsőoktatási intézményben az oktatói, kutatói, tanári és más munkakörben történő foglalkoztatásl) munkakör betöltése esetén évi huszonegy munkanap szabadság illeti meg.
    Egy oktatási intézmény nem hasonlítható egy gyárhoz, termelő üzemhez,stb..., ahol pl. 6 - 14 óráig tart a műszak.
    Olcsó trükk arra hivatkozni, hogy az "egész nyár szabad", mert ez nem így van. Egy tanár nem - vagy csak kivételes eset(ek)ben - tud évközben szabira menni.
    Otthon is akad(hat) az iskolával kapcsolatos dolga, javítanivaló, dolgozatösszeállítás, stb...
    A "de jó a tanároknak" szlogent - folyamatosan - mantrázókat kérdezem :
    Miért nem mentek ők is pedagógusi pályára ?
    Vajon miért nem ?”
  • 13. Truder 2009. szeptember 10. 10:47
    „Ez mekkora baromság! Nem normális az ötlet kitalálója sem!”
  • 12. megmindiggyöri 2009. szeptember 10. 10:33
    „En voltam tanar is, meg dolgoztam multinal is, hiaba jajgat nehany tanar, igenis könnyebb nekik. Egyebkent az ismeröseim közül sokan vallaljak is, h. azert nem mennek el jobban fizetö helyre (pl.nyelvtanarok) mert a pedagogus idöbeosztassal sokkal kenyelmesebb az elet.”
  • 11. miracle 2009. szeptember 10. 10:04
    „crazyengel
    Te is csak félig számolod ki. Azt számold ki, hogy egész évre megvan-e ténylegesen ledolgozva az 1800 óra? Nyugodtan számolj bele mindent.
    Ha abból indulok ki, hogy csak a tavaszi-őszi-téli szünet (amikor nincs kirándulás, meg "romeltakarítás" sem )már majdnem annyi, mint másnak a teljes szabadsága, kételyeim támadnak. Ez minimum azt feltételezne, hogy iskolaidőszak alatt is legalább 8 óra/nap és nyári szünetben is csak 5-6 üres nap van a 12 hétben. Ezt te sem hiszed el szerintem.”
  • 10. Imcsi 2009. szeptember 10. 09:59
    „Tudtommal a családi pótlék folyósításának eddig is feltétele volt az iskolalátogatás!”
  • 9. Csetneky 2009. szeptember 10. 09:46
    „Szerencsére az Szdsz és az Mdf által felvázolt agyrém nem veszélyes, ez a két párt nem lesz tényező. Bár az Mdf azon javaslatával, hogy 14 éves kor felett csak azon gyermek után adjanak családi pótlékot, aki iskolába jár - persze nem általános 3. osztályba - mélységesen egyetértek. A Fidesz ötlete sem tetszik, de az sem veszélyes, mert úgyem lesz rá pénz.”
  • 8. tricse 2009. szeptember 10. 09:16
    „Az én gyerekeim utálnak iskolába járni és személy szerint büntetésnek fognák fel ha egész nap ott kellene lenniük----én pedig nagyon nagy bajban lennék a családi pótlék nélkül pedig nem iszom alkoholt,nem dohányzom és nem játékgépezek!

    Ja és nem lennék pedagógus semmi pénzért!:)”
  • 7. pet 2009. szeptember 10. 08:56
    „crazyengel!
    Úgy veszem le, van valami közöd a pedagógusi pályához. Meg tudnád nekem írni, hogy átlagosan heti hány órája van egy nevelőnek? Mert én ismerek olyat, akinek keddenként NINCS órája. És a többi napokon is vannak dolgozatjavítós lyukasórái. Nem alábecsülöm akarom a tanárok "állóképességét", de a piaci szektorban azért nagyobbak az elvárások.

    Családi pótlék az iskolának? Miért nem a cipőboltnak, a hőszolgáltatónak, az áramszolgáltatónak, stb...”
  • 6. Goldmund 2009. szeptember 10. 08:41
    „Mondjuk az egész napos iskola jó ötlet lenne arra, hogy ne a plázákban, aluljárókban töltsék a gyerekek a délutánt. Az más kérdés, hogy aki amúgy sem ott töltené, hanem kulturált környezetben, annak meg felesleges kényszer. És itt jön a bökkenő: hogy döntenék el, kinek legyen kötelező az egész napos iskola, és kit lehet hazaengedni? Ha még a családi pótlék is múlik rajta, akkor elég egyértelmű, hogy pont azok fognak legjobban ragaszkodni hozzá, akik a családi pótlékot a kocsmában isszák el, gyerekük meg az utcán, plázákban nő fel.”
  • 5. crazyengel 2009. szeptember 10. 08:36
    „Csak annyit írnék, amit saját szememmel látok.... az egyik oldala a témának.....
    Június 15 környékén kicsengetnek és megkezdődik a vakáció; a gyerekeknek(!)
    A tantestület ezután még szorgosan ,,eltakarítja a romokat", tehát 1-1,5 hétig bejár az iskolába.
    Mielőtt becsengetnek szeptember elején, a tantestület tagjai 1,5-2 hete bejárnak az iskolába, órarendet írnak, tanmenetet készítenek elő stb.stb.....
    A tanárnak csengőszóra 45 percen keresztül beszélnie, előadnia kell úgy, hogy lefoglalja a jövő nemzedékét. Az elvárások szerint az óra legyen izgalmas, érdekes, figyelemfelkeltő.
    A 10 perces szünet pontosan arra elegendő, hogy ,,rendbe tegye" a pedagógus a termet és előkészítse azt a következő tantárgyhoz. Az egyéb ,,programokat" melyek végigkísérnek egy-egy tanévet nem írom le.
    Amikor nap végén kicsöngetnek, az a gyerekeknek szól!
    Hisz a tanár vagy az iskola falain belül, vagy otthon készül a következő napra vagy éppen dolgozatot javít.

    Úgy gondolom, egy iroda, egy multi vagy egyéb kereskedelmi területek életét nem szabad egy lapon említeni egy iskola életével.

    Az ember hajlamos a túl gyors ítélkezésre.....
    Senkinek sem könnyű, mindenkor és mindenütt vannak és lesznek kivételek.”
  • 4. tricse 2009. szeptember 10. 08:02
    „Ja és még valami! El a kezekkel a családi pótléktól,mert tényleg az alkoholisták és az öngyilkosok országa leszünk! Már így is arra tartunk sajnos!”
23 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Draskovics: Bőny neve eddig nem merült fel kockázatosként

Bőny neve korábban nem merült fel, mint olyan helyszín, ahol szélsőségesnek tekinthető szervezetek… Tovább olvasom