Kisalföld logö

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 10°C | 17°C Még több cikk.

Páratlan leletek a Bakonyból: páncélos dinoszauruszok és krokodilok éltek megyénkhez közel - fotók

Egyre közelebb kerülnek a kutatók a 85 millió évvel ezelőtti élővilág megismeréséhez Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén.

Az elmúlt két hétben körülbelül hétszáz, a korábbi ásatásokkal együtt pedig már több mint tízezer csontmaradvány került elő Iharkúton, Európa egyik legjelentősebb késő kréta kori ősgerinces-lelőhelyén.

Ősi Attila paleontológus az MTA és az ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoportja vezetőjeként az utóbbi három esztendőben az Akadémia kiválósági programjának támogatásával folytatta 14 évvel ezelőtt megkezdett, a hazai őslénytani kutatások szempontjából meghatározó jelentőségű munkáját.


Páratlan leletek a Bakonyból: páncélos dinoszauruszok éltek megyénkhez közel - fotók: MTA
Tíz páncélos dinoszaurusz maradványai 400-500 négyzetméternyi területen 

Páncélos dinoszauruszok, halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, repülőhüllők fosszíliáit, valamint rovarzárványokat és növénymaradványokat tártak fel eddig a Magyarország egyetlen dinoszaurusz-lelőhelyén dolgozó kutatók.

A 85 millió évvel ezelőtti "bakonyi világ" egykori élőlényei közül eddig már több harminc gerinces állatfajt azonosítottak a szakemberek, de nyári ásatásaik idején szinte naponta kerülnek elő újabb és újabb csontok, amelyek között a kutatók szerint több, akár eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.

"Kezd beigazolódni az a korábbi sejtésünk, hogy a leletekben gazdag üledékes kőzetrétegben található fosszíliák viszonylag rövid idő alatt halmozódtak fel az általunk vizsgált területen" – összegezte az eddigi eredményeik alapján megfogalmazott következtetésüket Ősi Attila.

Hozzátette: egyik kutatási céljuk annak megállapítása, milyen rendkívüli esemény következtében halmozódtak fel az iharkúti lelőhely tizedét jelentő, körülbelül 400-500 négyzetméternyi területen ilyen nagy számban a leletek, például tíz páncélos dinoszaurusz maradványai.

Időkapszuláknak köszönhető felfedezések

A kutatók a hagyományos módszerek mellett a legmodernebb technikát is felhasználják az egykori élővilág körülményeinek rekonstruálására: háromdimenziós térképezéssel rögzítik minden egyes új lelet pozícióját, így a lelőhely minden eddiginél pontosabb térbeli ábrázolása is segíti őket a még nyitott kérdések megválaszolásában.

"Új kutatási területet is meghonosítottunk. A három évvel ezelőtt hat-nyolc fővel elindított, ma már tíz-tizenkét állandó, illetve alkalmi tagból álló csoport csontszövettani vizsgálatokat is folytat" – emelt ki egy speciális kutatási irányt Ősi Attila, aki 2011-ben nyerte el a nemzetközileg is kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásának, illetve itthon tartásának céljával 2009-ben indított akadémiai program, a Lendület támogatását.

Mint hangsúlyozta: a fiatalok számára vonzó szellemi műhely munkájában olyan, a kutatói pálya iránt elkötelezett egyetemi hallgatók és doktoranduszok is részt vesznek, akik már most egy-egy különleges részterület szakértőinek számítanak: "van olyan, aki a borostyánokban fellelt gerinctelen állatok és növények maradványait elemzi, de olyan is, aki a koprolit, vagyis a fosszilis ürülék vizsgálatával foglalkozik.

Ezeknek az időkapszuláknak köszönhetően eddig nem ismert növények magvait is felfedeztük".

Bakonydraco, a repülőhüllő

Az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport vezetője, Ősi Attila még 2000-ben, őslénytani-földtani vizsgálatok közben bukkant a Veszprém megyei Iharkúton, egy bakonyi bauxitbánya használaton kívüli külszíni fejtésében az első magyarországi dinoszauruszleletre, egy apró csontdarabkára.

Vezetésével azóta számos, hazánkban eddig ismeretlen őshüllőmaradványt tártak fel Iharkúton a kutatók. Megtalálták egyebek mellett a Bakonydraco nevű repülőhüllő több mint hatvan egyedének – köztük fiatal példányoknak – a maradványait, a Hungarosaurusnak elnevezett növényevő dinoszaurusznak, valamint az Iharkutosuchus nevű kisméretű krokodilnak a csontjait is.

Ősi Attila eredményei közül kiemelkedik a 2010-ben, a Nature-ben publikált felfedezés: a 85 millió éves dinoszauruszfaj leírása új megvilágításba helyezte Európa gerinces ősállatainak földrajzáról alkotott ismereteinket.

Ősi Attila az MTA kiválósági programja, a Lendület támogatásának köszönhetően eddig 80 millió forintot költhetett a csoport programjának megvalósítására.

Szerinte ez európai összehasonlításban is jelentősnek mondható az őslénytani kutatások területén. Az iharkúti lelőhely a becslések szerint még mintegy fél évszázadig ad majd munkát a paleontológusoknak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Füstölők: kilátásban az illatos rekord

Magyar rekordernek minősítette Papp Dávidot a Magyar Rekord Egyesület. Tovább olvasom