Kisalföld logö

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 32°C Még több cikk.

Papírformák és meglepetések a toplistán

Győr és környéke - Melyek a Győri, a Téti és a Pannonhalmi kistérség legjobb iskolái a 2007-es központi kompetenciafelmérések alapján? A megyei pedagógiai intézet szakembereinek friss elemzése erre is választ ad.
A következő tanévtől az eddigieknél is nagyobb jelentősége lesz az iskolák 4., 6., 8. és 10. évfolyamosai által matematikából és szövegértésből írt kompetenciafelméréseknek, miután az intézményeket akkortól kötelezik arra, hogy nyilvánosságra hozzák eredményeiket. Turbók Arnold Bertalan, a megyei pedagógiai intézet igazgatója tegnapi számunkban azt nyilatkozta, Magyarországon is bekövetkezhet az, ami Angliában már gyakorlat: a szülők ennek figyelembevételével döntik el, hol tanuljon gyerekük. Ennek hatására a huzamosabb ideig rosszul teljesítő alma materek kiürülhetnek.

Lapunk szerdai számában arról az elemzésről írtunk, amelyet az intézet két munkatársa, Turbók Arnold Bertalan, valamint Blazovicsné Varga Marianna közoktatási szakértő készített a megye 134 önkormányzati fenntartású általános iskolájának 4300 8. osztályosa által tavaly májusban megírt dolgozatok alapján. Ez nemcsak Győr-Moson-Sopron egészére – amiről tegnapi cikkünk szólt –, hanem az egyes kistérségekre és a nagyobb városokra lebontva is tartalmaz adatokat.



Győrben nem különösebb meglepetésként a kisgimnáziumok – a Révai és a Kazinczy – tekinthetők a legjobbnak. A legnépszerűbbnek számító Gárdonyi olvasásból szerzett harmadik helye ugyancsak nevezhető papírformának, ellentétben a peremkerületi iskolák – a győrszentiváni Váci és Móricz, illetve a ménfőcsanaki Petőfi – jó szereplésével.
A Győri kistérség községi intézményei közül a legjobbak neve mellett megyeszékhelyi társaikénál kevesebb, de az országos átlagoknál jóval több pont olvasható. Ugyan az elemzés a legrosszabbul szereplő iskolákat nem nevesíti, de az kiderül belőle, hogy a kistérségben heten-heten, Győrben hatan, illetve kilencen maradtak alatta az országos átlagnak olvasásból és matematikából. Ebből is látszik: sok helyütt lenne mit javítani.

A Téti kistérségben mások mellett a központi város és a tagintézményeként működő Rábacsécsény összességében egyaránt nyugodt lehet. Hozzáadott pedagógiai értéket ugyanakkor ebben a „minirégióban" csupán az intézmények kevesebb mint fele tud felmutatni, ami legalábbis elgondolkodtató.

A Pannonhalmi kistérségben a vizsgálat alapján az écsi iskola számít egyértelműen a legjobbnak. Érdekesség, hogy maga Pannonhalma egyik kategóriában sem került a dobogóra.

Pénteken a Soproni, Mosonmagyaróvári, Kapuvári és Csornai kistérségre vonatkozó részleteit tesszük közzé.

 Egyházi iskolák adatai
A megyei pedagógiai intézet (mpi) elemzése kifejezetten az önkormányzati fenntartású iskolákra irányult. Kérésünkre az mpi átküldte az egyházi iskolák adatait is. Eszerint az elért eredmények alapján az egyházi iskolák közül matematikából a pannonhalmi bencés (637 pont), a győri Czuczor (580), a győri Prohászka (568), a győri Péterfy (557) és a mosonmagyaróvári piarista (550), míg olvasásból a pannonhalmi bencés (631), a Czuczor (570) és a piarista (565) kerülne be a top 15-be. A hozzáadott pedagógiai értéket – ami leegyszerűsítve azt mutatja, az intézmények mennyit tesznek hozzá a gyerekek tudásához – tekintve ennél kevesebben szerepelnek a legjobbak között: a mateklistán a pannonhalmi bencés (59) és a piarista (50), az olvasási lajstromban a piarista (55) és a kapuvári Páli Szent Vince (43) található meg.

Olvasóink írták

  • 7. Horváth Béla 2008. augusztus 15. 23:48
    „Ne értsük félre egymást. Nem az a gond, hogy mérik az értéket, mert azt mérni is kell. Az a gond, ami engem mélységesen felháborít, hogy lehetőség van arra, amiket leírtam. Nem hiszem, hogy bárkinek az az érdeke, hogy ne legyen objektív egy eredmény. ( Pedig lehetne ez jó is, kis odafigyeléssel, akarattal, átgondolással.) Hamis eredményből pedig hamisan lehet következtetni. Bedughatjuk a fejünket a homokba, lehetünk aranyosan és gyermekien naívak, de ez nem segít. Jól kellene csinálni végre a dolgainkat, ennyi az egész.”
  • 6. pax-- 2008. augusztus 15. 16:24
    „Ezek a leírt vádak inkább arról szólnak, hogy nem akarják a pedagógusok elhinni, hogy az értékek mérhetők!

    Nagyon egyszerű azt mondani, hogy utólag kozmetikáznak--az kis átnézéssel tisztázható lenne--bár bizton tudom, hogy igen-igen kevesen élnek ezzel a módszerrel.
    Mert nincs értelme.

    Tétje pedig biztosan lesz a későbbi években, de a vélemények is igazolják, hogy milyen nehéz lesz elfogadtatni még az érintettekkel magukkal is.
    Lehet majd szigorítani az ellenőrzéseken, de annak sincs sok értelme, mert mindenki kíváncsiságból is --tisztességes!

    Hogy lesz-e aki megtorpedózza az eljárást?!
    Gyanítom igen.”
  • 5. Kom Pete 2008. augusztus 14. 21:31
    „A kompetenciamérés helyett azt kellene közzétenni, hogy a felvételin miként teljesítettek a 8. osztályos diákok.
    Annak egyrészt van tétje is, másrészt az arról szól, amit az iskolák tanítanak. Harmadrészt ott nincs lehetőség az utólagos kozmetikázásra.
    A ,,hozzáadott érték" mérése az aztán egy külön mesét megérne!”
  • 4. Horváth Béla 2008. augusztus 14. 17:08
    „A hitelesség a következők miatt kérdéses. A kijelölt évfolyamos tanulók az összes iskolában, egy meghatározott napon kitöltik a felmérőlapot. A lapon (elméletileg) időrendben kell haladni, visszalapozni, utólagosan kitölteni nem lehet.(Már itt az első gond: elnézi-e a kitöltést felügyelő tanár, hogy visszalapoznak-e a tiltás ellenére a tanulók..) Miután kitöltötték az anyagot, még néhány napig az iskolában vár elszállításra a dobozba rakott, kitöltött lapkupac. Ezalatt bármikor, bármit még bele lehet írni. Erre utaltam, mivel erről a a kompetenciamérés előkészítő megyei értekezletén is szó volt. (Ott voltam.) Ha viszont a mérőlapokat rögtön a kitöltés után, kellő szabályozással elvinnék, akkor nem lehetne "csúsztani" az eredményt.
    A méréshez nincs köze az MPI-nek, a lebonyolítás az OKÉV - Oktatási Hivatal dolga. A MPI szakemberei csak abból a készből dolgozna, amiről nem tudhatják, hogyan készült.
    És még csak annyi: ez főleg a kisebb iskolákra jellemző. Azokra, ahol eleve sok helyen nincs is szakos pedagógus, és az iskola működésében egy komoly ellenőrzés számtalan hiányosságot tárna fel. De az iskolák "főnöke" nem a minisztérium, hanem a települési jegyző. Neki kell megfelelni, és a képviselőtestületnek. Emiatt én végül is megértem, ha egyesek "szépítik" az eredményeket. A gond nem velük van, hanem az oktatási rendszer átgondolatlanságaival. De a kapott eredmények semmiképpen nem alkalmasak a szülők tájékoztatására ebben a formában.”
  • 3. sziszifusz 2008. augusztus 14. 13:52
    „Olvasom: a mérés nem hiteles!
    MPI - most hiteles vagy nem hiteles?
    Másképpen - szíveskedjék leírni, -hogy készült a felmérés?
    Ennek alapján én is el tudom dönteni - hiteles nem hiteles.
    Jelzem - nem az adatlapok a hitelesek vagy nem hitelesek,hanem a pedagógusok!”
  • 2. PrettyWoman 2008. augusztus 14. 11:50
    „Minden sorával egyetértek, bár én már jó 10 éve nem tanítok. Belekapaszkodva az utolsó szavába: mást sem hallani, mint hogy mennyire nincs pénz az iskolákra, ezért kell bezárni, összevonni, körzetesíteni, stb. Mert ugye ezeket az állam tartja fenn, neki meg nincs pénze, a problémát a helyi (kis) önkormányzatokra lőcsöli, akiknek meg aztán pláne nincs pénzük. És ha ennyire szegények vagyunk, akkor nem értem, miért van létjogosultsága a pedagógiai intézetnek. Szerintem nem lehet olcsó mulatság fenn- és eltartani őket (rezsi, fizetések, járulékok, stb) sem. Mennyire nélkülözhetetlen a munkájuk? Ha nem korrektek és objektívek ezek a mérések, akkor minek erre (az egyre kevesebb) pénzt költeni? Bár a válasz egyértelmű: azért, hogy néhány (jó helyen ülő) embernek legyen jó állása, fizetése. Azt meg kiváltképp szerettem mindig is, amikor - akárcsak a régi rendszerben a szakfelügyelők - olyan emberek mondták meg, hogy MIT, HOGYAN, MIKOR, MIÉRT kell csinálni, akik soha az életben nem tanítottak, mert nekik a falusi iskola büdös volt. Bizonyára kényelmesebb volt a bársonyszékben ülni a párnázott ajtó mögött és feltalálni a spanyolviaszt olyan szakemberek számára, akik minden áldott nap ezt csinálják, hóban, télben, nyárban, sárban kilométereket gyalogolva az infrastruktúrától elzárt kis településeken.
    Bár van bennem némi indulat, de esküszöm, nem az irigység beszél belőlem. Ugyanis aki szeret tanítani, soha nem megy el csinovnyiknak a ped.intézetbe, akármennyire kényelmes állás és jobb a pénz.
    Köszönöm a megtisztelő figyelmet.”
  • 1. Horváth Béla 2008. augusztus 14. 10:52
    „Mint tanár, pontosan tudom, hogy a kistérségi mérés a legmegbízhatatlanabb. A kisiskolák sorsa bizonytalan, a fenntartó akaratán és pénzén múlik. A mérés pedig nem objektív, a lebonyolítás menete lehetőséget ad az utólagos jvításokra, "szépítésekre" a mérőlapok beküldése előtt. Az iskolának eredményt kell felmutatni, mert ellenkező esetben meg is szüntethetik. A szülők csak akkor tájékozódhatnának reálisan az iskola teljesítményéről, ha az korrekt méréssel születne, nem pedig a mostani átgondolatlan, szerencsétlen mérési szisztémával. Mert így a kompetenciamérés értelmetlen, felesleges, és nagyon drága.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Béla király kútjának vize ma is csodát tesz

Ravazd - Felújították Béla király kútját Ravazdon, az átadásra s az azt követő szabadtéri… Tovább olvasom