Kisalföld logö

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 20°C | 30°C Még több cikk.

Optimisták a győri végzősök- Felmérés a Széchenyi-egyetemről

Győr - Az egyetemisták nagy része optimista az álláskeresést illetően, a legtöbben 100 és 200 ezer forint közötti kezdő fizetést várnak, az egyes szakok között azonban nagy különbség van – derül ki a győri Széchenyi-egyetem friss felméréséből.
Az új felsőoktatási törvénynek megfelelően a Széchenyi István Egyetem is elkészítette azt a tanulmányt, amely a frissdiplomások elhelyezkedési esélyeit és a hallgatók véleményét méri fel az intézményről és a munkaerőpiacról: 933 végzőst kérdeztek meg.

Ami az elhelyezkedési esélyeket illeti, a legtöbben optimisták, közel 60 százalékuk véli úgy, hogy fél éven belül talál megfelelő állást. Több mint harmaduknak már az államvizsga időpontjában akkor biztos munkahelye volt, itt azonban nagy a szórás az egyes szakok között. Leginkább a műszaki pályákon elterjedt a diploma előtti állásszerzés, a mérnök-tanárok 70,  az építőmérnökök és műszaki informatikusok több mint 50 százaléka ilyen szerencsés, a legjobban azonban a településmérnökök állnak, akiknek mindegyike biztos munkahellyel vághat neki a munkapiacnak.

Az optimizmus nem jellemző mindenkinél a remélt fizetésekre, mert bár a legtöbben reálisan ítélik meg, mekkora pályakezdő bért kaphatnak, vannak kiugró különbségek. Meglepő például, hogy a zenetanárok után a kezdő jogászoknak a legalacsonyabbak a várakozásaik, 120 ezer forint bruttó fizetés körül mozog, de nem várnak sokkal többet a településmérnökök sem. A másik véglet a végzős közgazdászok tábora, ők 180–200 ezer forintos igénnyel indulnak, de tisztában vannak munkaerő-piaci értékükkel a bruttó havi 225 ezret váró építőmérnökök és a tőlük nem sokkal lemaradt gépész- és villamosmérnökök.

Felmérték azt is, hogy a hallgatók szerint mennyire hasznos az egyetemen kapott tudás. Talán itt a legjelentősebbek az egyes szakok közötti eltérések. A jogászoknak például több mint 60 százaléka vélte úgy, hogy a tanultak nagyon hasznosak vagy elengedhetetlenek a későbbi boldogulásukhoz, a főiskolai építőmérnöki szakon tanulók közül azonban senki, ők a „részben felhasználható" és a „bizonyos szemléletet adott" kategóriába sorolták a tanultakat. Elégedettek a leendő mérnök-tanárok is, ők kizárólag a két legmagasabb minősítést jelölték meg, de a főiskolai építészmérnökök is így jellemezték a tanultak több mint 80 százalékát.

– Ez az terület, ahol nem elég egységes a kép, s le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Számos helyen biztos, hogy tovább kell fejleszteni, például gyakorlatorientáltabbá kell tenni a tananyagot – véli dr. Szalay Gyula, az egyetem jogi karának vezetője.

Nem mindenki akar azonban a szakterületén maradni; a végzősök egyharmada – legnagyobb számban a mérnök-tanárok, közgazdászok és műszaki informatikusok – nem a diplomájának megfelelő területen helyezkedne el. Viszont helyben: a győri hallgatók több mint 85 százaléka maradna a városban, de a régió többi részéről érkezőknél is hasonló az arány, s még az ennél is távolabb élők fele is letelepedne Győrben.

Ha csak ezen múlna, akkor jóval gyarapodna a megyeszékhely, hiszen míg a végzős hallgatóknak nem egész 15 százaléka győri, de 37 százalékuknál is többen maradnának a városban.

Ember tervez, Isten végez – szokták mondani, s ha ez nem is teljesen igaz, érdekes, hogy a végzősök szerint milyen szempontok és képességek számítanak az elhelyezkedésnél. Bár első helyen a nyelv- és szakmai tudás áll, egyre többen bíznak például a szerencsében – többen, mint a külföldi munkatapasztalat és a rugalmas hozzáállás hozta előnyben.

Apropó, nyelvtudás: hiába tartják kiemelkedő fontosságúnak a végzősök az elhelyezkedésben, még mindig nincs sokaknak nyelvvizsgája diplomaosztáskor. Különösen a műszaki és az  egészségügyi pályákon rossz a helyzet – itt a végzősök több mint ötödének nincs „papírja" –, köztük is a villamosmérnökök és a szociális munkások vannak leginkább lemaradva.

Olvasóink írták

  • 1. George Grozdits 2008. március 17. 23:17
    „Hazászolás ahoz "hogy a tanultak menyirre hasznosak",
    Az uj diplomás elégedetsége az oktatással, sok mások közöt, két szempomtból mérhetök; (egyik) hogy haszálható az elsö kezdö hetekben (ezek technikusak), (másik) hogh alkalmazhatok a tanúltak ujabb és jobb termelésekre (ezek szakemberek).
    Az elsö majdnem mindig elégedetlen, mert a munkahely gyorsabban változik mint a leszürödése az ipari gyakorlatnak az iskolai tanitási alapra.
    A második az alap képzetségre alapúl, azaz hogy ismerjök az alap tudományokat és hogy tanitotak meg minket gondolkozni és hazzájárulni az élet, ipar, oktatás problémáinak megoldásához. Ez sokkal fontosabb az álás megtartásához és válat jövöjére.

    Igy én nem értek egyet az allábi következtetésel;
    "az számos helyen biztos, hogy tovább kell fejleszteni, például gyakorlatorientáltabbá kell tenni a tananyagot - véli dr. Szalay Gyula, az egyetem jogi karának vezetője".

    Nem véletlen az hogy a kezdö mérnök munkai megtéritése az egyik leg-magas a szakok közöt. ?k termelnek és ujabb/jobb életlehetöséget alkitank a társadalomnak.
    A közgazdászok, itt North Americában ugy ismertek mint "Business School Graduates", ök csak probálják intézni a használását a mások munkai termékeinek a legjob profitálásra.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Városi civil fórum kéthavonta

Győr - A napokban a Társadalmi Egyesülések Országos Szövetsége (TESZ) megyei szervezetének győri… Tovább olvasom