Kisalföld logö

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 21°C | 34°C Még több cikk.

Nemcsak oktatták, szerették is a gyerekeket

Takács Mária Éva és Szili Margit egész életüket a diákok tanítására tették fel. A két nyugdíjas pedagógusnak példaértékű életútjuk elismeréséül Magyar Bálint oktatási miniszter ítélte oda a Magyar Köztársaság Ezüst Emlékkeresztje elnevezésű nívós kitüntetést.
A péri iskolában már amolyan kis tanító néni volt kortársai között, kérés nélkül is korrepetálta társait Takács Mária Éva. Nem volt egy percig sem kérdéses számára, hogy a Kazinczy-gimnázium után merre tanuljon tovább. A pécsi tanárképző főiskolán magyar–történelem–orosz szakos tanárként végzett, s a diplomaosztó után rögtön visszatért szülőfalujába. Kevesen mondhatják el magukról, amit ő: egész életében egyetlen munkahelye volt, a ma Öveges József nevét viselő általános iskola, ahol a pályán töltött 36 esztendőből 18 évig az iskola vezetőjeként irányította a tanoda életét.

Takács Mária Éva egy éve nyugdíjba ment, s bizony hiányoznak neki a gyerekek. Ugyanakkor nagy boldogsággal tölti el, hogy tudja: utódai tovább folytatják az általa megkezdett utat. Legnagyobb büszkeségei között tartja számon, hogy egykori tanítványai közül többen is a péri intézmény tantestületét erősítik.

Szili Margit is kisiskolás kora óta arra vágyott, hogy tanítónő legyen, igaz, a gyirmóti születésű pedagógus végül matematika–fizika szakos tanárként diplomázott Pécsett. Tíz évig Csornán tanított, aztán 28 – ahogy ő fogalmaz – embert próbáló esztendő következett Győrben, Újvárosban. A Kossuth Lajos Általános Iskolában az elmúlt 16 évben már igazgatóként dolgozott. Idén a tanév végén elköszönt az intézménytől, szeptemberben őt már nem hívja a tanterembe a csengőszó. Szili Margit csendesen megjegyzi: kicsit belefáradt már az állandó pénztelenségbe, folyamatosan pályázni kellett, hogy megteremtsék a megfelelő körülményeket a diákok oktatásához.

Az eredményeket nem érte volna el azonban kollégái kitartó lelkesedése, tettrekészsége nélkül. Meglepődött az Oktatási Minisztérium kitüntetéséről szóló levelén, hiszen arra gondolt: őt már méltóképpen elbúcsúztatták. Örült persze a díjnak, de azt mondja, hogy számára kis roma tanítványai mondatai jelentették az igazi elismerést, akik azzal köszöntek el tőle: „Igaz, hogy az igazgatónő is szigorú volt, de szeretett bennünket..."

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Kisalfold.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szalontáncklub a város szívében

Az El Paso Táncstúdióról már sok jót hallhattunk. Például, hogy a legkisebb gyerekektől az… Tovább olvasom